Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között
178 В. HORVÁTH CSILLA 1947-ben az új igazolványok elkészítésének idején is hirdeti műtermét Járosi: „Rendőrség, katonaság figyelem! A most folyó új igazolványok kiállításával kapcsolatban értesítem, hogy a műtermet Rákóczi út 69. sz. alól lakásomra János utca 5/2 sz. alá helyeztem. Itt 4 drb igazolvány fényképet б forintért készítek a tőlem megszokott szép és gondos kidolgozásban. Civileknek egyaránt. Folyó évi július hó 5-ig bezárólag. Éljenek az alkalommal: Tisztelettel. Fotócolor Járosi István fényképész." 179 1950-es évek végéig működött ez a műterem. Nem mindenkinek sikerült még rövidebb ideig sem az üzletét fenntartani. 1933-ban a gazdasági válság erősen sújtotta a fényképészeket is. Egyre kevesebb a megrendelés és így egyre olcsóbban kell készíteni a képeket, ha egyáltalán valami munkához akartak jutni. Ez a helyzet keserítette el Kerpner István fiatal fényképészt is, aki a bátyja szeme láttára „fehér szublimáttal megmérgezte magát" - így tudósít az újság az esetről. „ .. . a gazdasági válság keserítette el a törekvő, szorgalmas fiatalembert. Kerpner István bátyjával együtt félévvel ezelőtt bérelte ki a Városháza utcai üzlethelyiséget. Megtakarított pénzből és kölcsönből rendezték be a fotóműtermet és abban reménykedtek, hogy a vállalkozás sikerrel jár. Kerpner István Párizsban tanulta ki mesterségét és mint képzett fotográfus érkezett haza Pécsre. Kitűnő, művészi képeket készített, de rendelés alig akadt és a fiatal kezdő iparos lemaradt, abban a versenyben és árkonkurenciában, ami fillérekre szorította le a képek árát. Kerpner még a rezsit sem tudta megkeresni és így történt, hogy hónapok óta nem tudta kifizetni az üzletbért. A felmodás fenyegette a fiatal fotográfust, aki hiába szaladgált nem tudott pénzt előteremteni. A reménytelen jövő felőrölte Kerpner idegeit és a szerencsétlen fiatalember kétségbeesésében az öngyilkosságot választotta." 180 Kerpner ugyan életben maradt, de többet nem nyitott Pécsen fényképész műtermet. 1934-ben két fényképész, Landesz Béla és Mózesy Gyula nyitott üzletet. Landesz Béla 1890-ben született Pécsett. 1903-ban szüleivel kivándorolt Amerikába. 1914-ben jöttek vissza Pécsre. 1925-1932-ig Szentlőrincen élt, majd visszaköltözött Pécsre. 181 1934-ben kiváltotta az iparengedélyt arra, hogy önálló fényképész mesterként dolgozhasson. Először az Ótemető utcában, 182 de hamarosan a Zsolnay Vilmos utcában nyitotta meg a műhelyét. 183 Landesz Béláról azt is tudjuk, hogy 1941-ben a fényképezésből származó havi keresete 80-100 pengő volt," ami igencsak kevés volt 179 Dunántúli Népszava 1947. június 15. 7. p. 180 D. 1933. június 4. 3. p. 181 Bm. L. Pécs városi közgyűlési jegyzőkönyv iratai 1941/13885 182 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész 1 mesterek nyilvántartási lapja 183 Pécsi Iparosok Naptára 1937 egy öttagú család eltartására. 184 A műterem a felszabadulás után már nem működött. Ugyancsak 1934 végén nyitott műtermet Mózesy Gyula a Felső-balokány u. 16/1. alatt. 185 Már 1936ban a Pécsi Ipari Kiállításon versenyen kívül díjazták a beküldött fényképeit. 186 1937-ben már a Kossuth Lajos utca 9-ben dolgozott. 187 1940-ben a sokszorosító iparosok szakosztályának választmányi tagja, valamint a fényképész iparosok szakcsoportjának is vezetőségi tagja. 188 A Mózesy-féle műterem kb. 1947-ig működött. 1935-ben nem nyílott műterem. 1936-ban is csak egy, Szalay László nyit műhelyt a Szigeti ou. 2-ben. Műtermének neve „Fotótechnika". „Áldozási, bérmálási és bármely más képet szépen jól és legolcsóbban Fotótechnikánál készítettethet 3 darab levelezőlap 1 drb kabinet képpel 2,50 P 6 darab levelezőlap 18X24 és nagy képpel 5 P Szigeti ou. 2 Korona épület." 189 1936 és 1937-ben egy segédje volt. Utána a műterem megszűnéséig, 1942-ig egyedül dolgozott. 190 1938-ban Bavta Erzsébet, Strausz József és Ruzsits Endre nyitottak újabb fényképész műtermeket. Barta Erzsébet Krakkauer Erzsébetnél és Zách Jánosnál tanulta ki a mesterséget. 191 1938-ban így hirdette újonnan megnyílt műtermét: „Megnyílt! Megnyílt! Fotó Barta Perczel ucca ll/a. Készülnek: Portrék, speciális gyermekfelvételek (szabadban is). Esküvői és családi képek, interieurök, műszaki és technikai felvételek, nagyítások (legkisebbről, bármilyen méretben). Amatőrök kidolgozása." 192 Rövidesen „gyakorlott retusőrt" keresett, ezt Schön Jozeía személyében 193 - aki néhány évvel ezelőtt még önálló volt - találta meg. 1939 decemberében férjhez ment Barta Erzsébet. í9i Ezért 1941 nyaráig szüneteltette az iparát. Majd visszajött és közel egy évig dolgozott a műteremben, majd végleg beszüntette azt. 195 Strausz József 1933-1937-ig Kozma Gizella műtermében segédként működött. 196 1938-ban nyitott műtermet. „Alulírott értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy sok évi gyakorlat után modern fényképészeti műtermet nyitottam Kossuth Lajos u 4 sz. udvar. Propaganda árak. Szíves pártfogást kér 18/1 Bm. L. Pécs városi közgyűlési jegyzőköny iratai 1941/13885 185 I. L. 1935. január 27. 18(3 D. 1936. szeptember 8. 4. p. 187 Pécsi Iparosok Naptára 1937 188 I. L. 1940. január 21. 189 D. 1936. május 17. 12. p. 190 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja л 191 Ua. 192 P. N. 1938. szeptember 1. 7. p. 193 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja m D. 1939. december 13. 6. p. 195 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja 196 Ua.
