Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között
A PÉCSI FÉNYKÉPÉSZEK 1922—1948 KÖZÖTT 175 daságos és úgy 1933 novemberében megszüntette iparát. 129 Csörge Ferenc a harmadik fotós, aki 1929-ben nyitott műtermet Pécsett. Az ő műtermének is volt fantázianeve, mégpedig „Stella" fotó. Nyughatatlan természetével sokat költöztette műtermét. Első műterme a Ferenciek utca 31-ben (Sallai u.) volt. Rövid fél év múlva a megüresedett Kolos műterembe, a Kazinczy u. 2-be költözött. 130 1930 végén ismét műtermet cserél, elhagyja a Kazinczy u. 2-t - ide költözött Fodor István - s ő a Ferenciek u. 21-ben nyitja meg műhelyét. „Ha igazán szép és művészi tökéletességű fényképet akar, úgy csináltasson felvételt a „Stella" fotó új műtermében, Ferencziek utca 21. szám - Igazolványképek leggyorsabban készülnek. 3 db 2.40 P. Felvételek az esti órákban is." 131 1930-1933-ig megválasztották az Ipartestület Sokszorosí.ó szakosztályába a tanoncvizsgáló bizottság tagjává. 132 1938-ban vagy 1939 elején átköltözött a Ferencziek u. 13-ba, 133 ahol most már az üzlet beszüntetéséig, 1942-ig maradt. 1930-ban három újabb .műhely nyitja meg kapuit. Az egyiket Füredi Gyula hadirokkant, a másikat Kozma Gizella nyitotta meg, a harmadikat Zsabokorszky Jenő mérnök. Füredi Gyula az idősebb, s előbb is zárta be műhelyét, ezért vele foglalkozunk először. Füredi először 1928-ban akarta kiváltani az iparát Pécsett. Ezt azonban nem kapta meg, mert nem tudta igazolni, hogy 2 évig már dolgozott fényképészsegédként. (Ez volt a feltétele az Önálló műhely megnyitásának.) Ezért kérvényét a Pécs szab. kir. közigazgatási rendészeti hivatal tárgyalta, ennek a jegyzőkönyvéből ismerjük részletesebben az életét is. Füredy Gyula 1883-ban született. 1897-ben tanonc lett Berezky István budapesti fényképésznél. 1903-ban felszabadult, s mint segéd munkakönyvet váltott ki. Szlatinára ment, s itt fényképész segéd lett. 1915-ben bevonult, a harctéren megsebesült, elvesztette hallását, s így másik mesterségét, a népzenészetet folytatni nem tudta. A szerb megszállás alatt a fényképészsegédi munkakönyve elveszett. 1927-ben Pécsett újat állítottak ki neki, de a munkanélküliség miatt segédként elhelyezkedni nem tudott. Ahhoz, hogy önálló legyen, 2 évig segédi gyakorlatot kellett volna folytatnia „jövedelem nélkül családommal a legnagyobb nyomor és nélkülözésnek vagyunk kitéve." Ezért a helyi hatóságot s a kereskedelemügyi minisz'ériumot is arra kérte, hogy számítsák be 25 éves gyakorlatát s adjanak engedélyt, hogy vándor fényképész129 I. L. 1933. november 19. 130 D. 1929. június 29. 7. p. 131 D. 1930. november 16. 9. p. 132 I. L. 1930. január 26. 5. p. 133 D. 1939. április 30. 3. p. ként működhessen. Arra anyagi körülményei nem voltak elegendők, hogy műtermet nyisson. A kérvényét ekkor elutasították. 134 1930-ban sikerült önálló műtermet nyitnia a Szigeti külvárosban. „Van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönséget, hogy ápr. 19-én Pécs Szigeti ou. 50 sz. a. Füredi Fotószalon néven, a mai kor igényeinek megfelelően, modernül berendezett fotó szalonomat megnyitottam, ahol mindenféle special fényképeket a legolcsóbb napi áron vállalok, és készítek. Levél meghívásra bármilyen külső felvételeket is vállalok. A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kéri Füredi Gyula hadirokkant fényképész" 135 Több mint 10 évig nem hallunk róla, valószínűleg szolidan végezte a munkáját a Szigeti külvárosban, hol a Kiskirály utcában, hol a Makár utcában, hol a Szigeti országúton, s épphogy megélt belőle. Közben nevet is választott a műteremnek, „Nemzeti fotó" néven szerepel a Füredi műhely. 1942-ben boldog újévet kíván kedves vendégeinek, ismerőseinek és jóbarátainak. 136 1943 húsvétján hangzatos hirdetéssel csalogatja megrendelőit. „Halló! Halló! Sohase törje a fejét azon, hogy a húsvéti ünnepeken hova menjünk családi fényképeket rendelni! Itt van a közismert Nemzeti-fotó Pécs Szigeti út 50. sz. a. ahol mindenkit szívesen fogadnak és kiszolgálnak. Elsőrendű munka és szolid árak. Gyerünk a Nemzetibe!" 137 Az 1943 karácsonyi hirdetésén is érződik a politikai hovatartozása. „Halló figyelem!... itt a közismert Füredi Gyula fényképészmester, aki leszállított, napi áron vállal mindennemű fénykép felvételeket és nagyításokat bármilyen kép után is. Hazafias üdvözlettel! Nemzeti Fotó Pécs Szigeti út 50. Pártolják a hadirokkantokat." 138 1944 elején már csak fényképezőgépek bizományi eladásait hirdeti. 139 Az év júliusában viszont már a következő hirdetését olvashatjuk: „Átadnám üzletemet, egybenyíló szoba konyhás helyiségemet annak, aki a bentlévő bútoraimat megveszi, amit minden elfogadható áron átadok." 140 Ebből kitűnik, hogy a közeledő front elől készült elhagyni a várost Füredi. Ez augusztusban be is következett, így búcsúzott a vevőitől, ismerőseitől: „Ideiglenesen eltávoztam Pécsről s ezúton mondok búcsút kedves jó vendégeimnek, jó barátaimnak, ismerőseimnek, valamint a szaktárs elnökségnek. Szebb jövőt! Viszontlátásig Füredi Gyula fényképész mester és neje Pécs." 141 Olyan 134 Bm. L. Pécs városi közgyűlési jegyzőköny iratai 1928/8539 135 D. 1930. április 13. 15. p. 136 D. 1942. január 1. 6. p. 137 D . 1943. április 25. 10. p. 138 D. 1943. december 18. 8. p. 139 D. 1944. január 15. 8. p. 140 D. 1944. július 15. 6. p. 141 D. 1944. augusztus 12. 8. p.
