Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között
A PÉCSI FÉNYKÉPÉSZEK 1922—1948 KÖZÖTT 171 műterem. Átalakítás után 1931-ben nyílik meg az új műhely: „Értesítem az igen tisztelt rendelőimet, hogy Király utca 1. sz. alól a fényképészeti műtermemet Jókai tér 5. szám alá helyeztem át (azelőtt Fodor féle műterem helyére)." 67 Az 1930-as évekre Könnyű Józseí szaktudásával már nagy tekintélyt vívott ki magának a többi pécsi fényképész között. Ezért is választották meg az Ipartestület sokszorosító szakosztályának elnökévé, a szakés mestervizsgáló bizottság tagjává, valamint a tanoncvizsgáló bizottság elnökévé. 68 Ezeket a tisztségeket többször és hosszabb ideig betöltötte. 1948ban is megválasztották az Ipartestület sokszorosító szakosztályának elöljárósági póttagjává. 69 Munkásságát nemcsak így ismerték el, hanem ha nagy ritkán részt vett vásárokon, kiállításokon, képeit díjazták, pl. az 1936-os pécsi ipari varason ezüst érmet nyert 70 (aranyérmet itt fényképész nem kapott). 1928-tól a megrendelések növelése érdekében csatlakozott az ún. „Takarékosság" könyvre való vásárlási akcióhoz. Ez azt jelentette, hogy a megrendelt képeket, nagyobb tételeket 6-7,5 hónapi részletfizetésre árusította. 71 Felesége Könnyűné Erdélyi Mária szintén fényképész. Marosvásárhelyről jött Pécsre. Először segédként dolgozott Könnyűnél, majd fióküzletet nyitottak „Pécs fotó" néven a Széchenyi tér 2. alatt 1939-ben, 72 amelyet Könnyűné Erdélyi Mária vezetett. Ez az üzlet a háború alatt szünetelt. 1948 szeptemberétől kezdve ismét megnyílott 73 s azóta is működik. Könnyű Józseí megrendelői a gazdagabb iparosok, kereskedők köréből kerültek ki. Róluk a kor ízlésének megfelelő portrékat és csoportképeket készített. Gyakran hívták meg rangos találkozók, öszszejövetelek fotózására. Készített az 1930-as években, a bánya megbízásából, a különböző aknákról, felszín feletti berendezésekről igen kiváló minőségű felvételeket. Speciális tevékenysége a hadapród iskola növendékeinek s tanárainak rendszeres fotózása (ezért általában nem fizettek neki), 74 valamint az iskolai tablók készítése. Technikailag nagyon jó minőségű, szép képeket készített, s gyorsan reagált a technikai újításokra, bizonyíték erre a múzeumban lévő több mint 300 fénykép. Könnyű Józseí 1971-ben halt meg. Zách János fényképész Könnyű Józseí segédje volt rövid ideig. 1920-ban önálló műtermet nyitott a Széchenyi tér 17-ben. Itt 1928-ig dolgozott, majd Budapestre és 5 évre Svájcba ment, ahol 67 I. L. 1931. szeptember 6. 11. p. 68 I. L. 1933. január 23. 4. p. 09 Dunántúli Napló 1948. május 6. 7. p. 70 D. 1936. szeptember 8. 4. p. 71 D. 1928. szeptember 14. 7. p. 72 D. 1939. április 30. 11. p. 73 Dunántúli Napló 1948. szeptember 29. 6. p. 74 Könnyűné Erdélyi Mária szíves közlése szintén fényképészként működött. 75 Majd 1933-tól Tapasztó Andornál segéd, 76 1934-től ismét önálló lesz, a Király utca l-ben nyitja meg műtermét. 77 1938-tól szintén 6-7,5 havi részletre árulja képeit az ún. „Hitel-Otthonon" keresztül. 78 1948-ban az Ipartestület fényképész szakosztályának elnöke lett. 79 Az 1950-es évek elején halt meg. Az eddig ismertetett fényképészek mindannyian hosszú ideig dolgoztak Pécsett. A 20. század elejétől a század közepéig, vagy még annál is tovább. Jellegzetes és ismert alakjai voltak a városnak, ennek ellenére munkásságukat nem ismerjük olyan részletesen, ahogy azt megérdemelnék. Rokonaik, hozzátartozóik is elhaltak. Irataik, üzleti könyveik, feljegyzéseik elkallódtak, a levéltárban is elenyészően kevés a rájuk vonatkozó anyag, s annak is nagyrésze a selejtezés áldozata lett. Azonban azokról, akik rövidebb ideig űzték ezt a mesterséget, más megélhetési próbálkozásuk mellett, több információt kaphatunk. Most csak azokkal foglalkozunk, akik legalább egy-két évig voltak fényképészek. Vizsgált korszakunkban ugyanis egyre többen és többen próbálnak megélni a fényképész iparból, ez azonban nem minden esetben sikerült, sőt tömeges megjelenésükkel a régebbi műtermeket is nemegyszer válságokba sodorták. A sok új fényképész közül két műterem bizonyult tartósnak, Kozma Mártoné és az „Erzsébet fotó", Krakkauer Erzsébet és Ilonáé. A régi műtermek közül szintén az egész korszakon keresztül működött az 1873-ban alapított Zelesny Károly műterem. Először fia, Zelesny Ottó vezetésével, majd annak 42 éves korában bekövetkezett halála után Zelesny Emília, Zelesny Károly lánya vezette a műtermet. Zelesny Ottó vezető szerepet töltött be az Ipartestületben, 2 évig a sokszorosító ipari szakosztály kontár ellenőrző bizottságának tagja, 80 majd halálának évében már a szakosztály elnöke volt. 81 Halálakor így ír róla az Iparosok Lapja: „Mint iparos, mint ember, részint saját egyénisége, részint édesatyja hagyományaként, általánosan ismert, közbecsülésben álló volt." 82 Zelesny Emília szolid megbízhatósággal végezte munkáját 1951-ig. Kozma Márton csurgói származású fényképész. Ahogy Kundeleim Ilona 1921-ben a Budai külvárosban kezdte a fényképezést, úgy Kozma Márton szintén a külvárosban, de ő a Szigeti-külvárosnak volt az első fotográfusa. 1923-ban alapította 70 Bm. L. Pécsi Ipartestület anyaga Fényképész mesterek nyilvántartási lapja 77 Ua. 78 D. 1938. április 3. 10. p. 79 Dunántúli Napló 1948. május 6. 7. p. 80 I. L. 1927. április 10. 2. p. 81 I. L. 1928. május 20. 4 p. 82 Ua.
