Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Régészet - G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában
A BARANYAI MŰVÉSZET A RENESZÁNSZBAN 123 11. kép. Már év ár. A palota emeleti bejáratának rekonstrukciója, 1527—1533. ablakhoz a legközelebbi párhuzamot Pécsett találtuk meg és amelyeknek dalmáciai kapcsolataira már korábban utaltunk. Az ablakkeretet faragó mestert a pécsi műhely tagjai között kell keresnünk. Ablakunk a palota földszintjének északnyugati homlokzatát díszítette, s annak rekonstrukciós elhelyezését az ásatási megfigyelések és a lelőkörülmények bizonyítják. Ajtókeretek. - A továbbiakban az ajtókeretek közül a legjellegzetesebb típust ismertetnénk. Ebből a kerettípusból az ásatás során két darab került elő közülük, az egyik a földszinti, a másik az emeleti bejárata volt a palotának. Ez a kerettípus befoglaló formájában állított téglalap alakú, nyílásának lezárása pedig félköríves záródású. A félkör és a téglalap találkozásánál keletkezett két sarokháromszögben gazdagon díszített képmezőt találunk. A nyílás szemöldökívének tengelyében két szima között faragott címerpajzs. A címerpajzsban látható címerkép a Bakics család címere. 64 Az ajtókeret szárkövének profilált keretezésű tükörmezejét alul rozetta zárja le, valamint a nyílást lezáró félkörív indításánál a tükörmezőben egyegy rozettát találunk. A sima profilált képszék fölött igen díszes koronázó párkány volt. Ugyanennek a típusnak a továbbiakban egy feliratos variációját mutatnánk még be. Szerkezeti felépítése ennek is azonos. A szemöldökív mindkét sarkát faragvány díszíti. Az egyi koldalon a farkánál rozettával összefogott delfinpárt látunk, középen stilizált tulipánt. A farkuknál összefogott delfinek levélmotívumban végződnek. A tükörmező közepét itt is Bakics Pál címere díszíti. A címer mindkét oldalán az ívben antikva betűs felirat, amely igen töredékesen maradt meg. A hiányos szöveget megkíséreltük kiegészíteni. A kiegészített szöveg a következő: „VTRTUTE ET ARMIS OPTINVIMVS HANC ARCEM" azaz „Vitézséggel és fegyverrel nyertük el ezt a várat." 65 Az ajtókeret képszékéből nem maradtak töredékek, így ezért azt csak arányszerkesztés segítségével tudtuk rekonstruálni. A tojássorral és levéldíszszel igen plasztikusan tagolt koronázópárkány darabjai azonban a feltárás során előkerültek. (11. kép.) A tárgyalt ajtókeret legközelebbi párhuzamát Pécsett találjuk meg. A már korábban ismertetett két Szatmári címeres ajtókeret kompozíciójában és részletformáiban egyaránt igen nagy hasonlóságot mutat az említett márévári ajtókeretekkel. A két ajtókeret között azonban különbségek mutatkoznak a felületi megdolgozás és a díszítő elemek kidolgozása tekintetében. A provinciálisabb megdolgozást azonban nemcsak a kőanyag különbsége indokolja, hanem a mesterek kérdése is. A márévári ajtókeretek előképét tehát nem kell keresnünk, hiszen azt már korábban a Szatmári-féle keretek esetében megtettük. A márévári ajtókeret mesterét ezek alapján minden kétséget kizáróan a pécsi műhely körében kell keresnünk. A keretek kompozíciós megoldása, valamint stíluselemeinek hasonlósága a darabokat a pécsi műhely mesterköréhez kapcsolja. A kőanyag vizsgálata, 66 eredménye is arra mutat, hogy az helyi bányából származik. Az anyag megdolgozása a helyszínen történt és nem Pécsről szállították a kész faragványokat Márévárra. 64 Siebmacher (1891) VI. tábla. Bakics család rímere. 05 A szöveg feloldásáért Jankovich Miklósnak és Kubinyi Andrásnak tartozom köszönettel. m A kőanyag meghatározásáért Fulmer József bányamérnöknek tartozom köszönettel. A faragványok kőanyagát a maréi völgyben lévő kőbányából származónak határozta meg.
