Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Régészet - G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában

A BARANYAI MŰVÉSZET A RENESZÁNSZ STÍLUSÁRAMLATÁBAN A reneszánsz kezdetei és kibontakozása Pécsett és környékén G. SÁNDOR MÁRIA Pécs reneszánsz épületei részint az 1686-os viszszafoglalás harcai következtében, részint pedig az 1704. évi rácdúlás során pusztultak el nagyrészt. Ami ezeket szerencsésen túlélte az viszont a XVIIIXIX. századi városrendezési elgondolásoknak és a bontásoknak esett áldozatul. Ezért viszonylag kevés az elpusztult épületekből származó — és nagyrészt a másodlagos beépítésekből előkerülő - reneszánsz faragott töredékek száma, amelyek szerencsés esetekben a múzeumok gyűjteményeibe kerültek. Az utóbbi két évtizedben a megye területén — Máréváron, Pécsváradon, Siklóson és Pécsett - a nagyarányú ásatások és műemléki feltárások eredményeként mennyiségben és minőségben egyaránt olyan jelentős kőanyag került elő, amely felveti a régi és az új anyag együttes feldolgozásának igényét.

1 (1. kép.) Pécs a középkor folyamán a Dél-Dunántúl legjelentősebb kulturális és művészeti központja volt. Pécs középkori történetét meghatározza,

2 hogy a XVIII. századig püspöki város volt. Mint ismeretes, I. Lajos Pécsett 1367-ben egyetemet alapít.

3 A humanizmus korai áramlata már a XIV. században elérte Pécset,

4 hiszen a pécsi egyetemi beszédek a magyar humanizmus első írásos emlékei. Pécsett vezetett keresztül a Budáról Eszékre vezető út, amely ú.vonal Magyarország és a Balkán közötti kereskedelem fő útvonalának tekinthető.

5 Az előzményekről nem kívánunk részletesen beszélni, de a humanizmus előbb említett korai megnyilvánulása után joggal feltételezhetnénk Pécsett a protoreneszánsz emlékeinek megjelenését is. A magyarországi protoreneszánsz emlékei jórészt a Délvidéken voltak, de sajnos ezek nagyrészt elpusztultak.

6 Ezek az építkezések éppen az olasz és 1 Lásd a téma részletes feldolgozását: G. Sándor M.: „Reneszánsz Baranyában" с kandidátusi diszszertációban. Kézirat, 1979. 2 Szakály (1977) 75—78. 3 Petrouich (1966) 153—167. 4 Kardos (1955) 64—66. 5 Kardos (1955) 71. 6 Gerevich (1970) 150—151. Gerevich (1974) 122—156. Budinis (1936) 27—38. a dalmát főpapok nevéhez fűződtek.

7 A protoreneszánsz emlékei nagy hatással voltak és előkészítették Magyarországon az olasz formák befogadását. Az olasz hatás hordozói a XV. század közepétől azok a magyar humanista főpapok, akik az olasz egyetemeken tanultak. így történt ez később Veszprémben, Székesfehérvárott és Esztergomban, ahol kört alakítanak ki.

8 Vitéz János a magyarországi humanizmus egyik megalapítója, számos fiatalt taníttatott olaszországi egyetemeken, köz:ük Janus Pannoniust is. Esztergomi székhelyén 1462-1472 között főleg az érseki palotán és a várban építkezik már reneszánsz elemekkel keveredő későgótikus stílusban. Bontini leírásából részletesen tájékozódhatunk építkezéseiről. „ . . . A várban ő építtetett igen tágas ebédlőt. Az ebédlő elé vörösmárványból pompás, kiugró tornácot - loggiát - emeltetett kettős erkéllyel.. ."

9 A régészeti és a műemléki kutatások nyomán ismerjük az ebédlőterem és a Dunára néző loggia helyét.

10 Kibővítteti az egykori királyi palotát, a hegyoldalba függőkerteket és fürdőket épít. Ezekről Galeotto Marzio is megemlékezik. Vitéz János esztergomi építkezéseivel e helyen nem kívánunk foglalkozni.

11 Öt csak abból a szempontból említjük, hogy Janus Pannoniusnak nagybátyja volt és neveltetője is egyben. Janus Pannonius Olaszországban ismerteti nagybátyja - Vitéz János - terveit és úgy nyilatkozik, hogy az esztergomi vár világi és egyházi épületei a világ legszebb épületei közé tartoznak. Az építkezéseket „János esztergomi érsekhez" írt epigrammájában, vagy „Az esztergomi érsek erődítései" с művében is dicsőíti.

12 Ezek szerint tehát Janus Pannonius érdeklődéssel és figyelemmel kísérte az esztergomi építkezéseket. 7 Balogh (1943) 11—17. 8 Gerevich (1973) 289—290. 9 Boníini (1941) 47—48. Bontini (1959) 182—183. 10 Prokopp (1975) 256—257. Horváth—Kelemen—Torma (1979) 86, 99. 11 Prokopp (1975) 259. Nagy (1979) 26 "í—290. 12 Kardos (1978) 277. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1980) 25: 111—142. Pécs (Hungária), 1981.