Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)
Természettudományok - Uherkovich Gábor: A Dráva potamofitoplanktonja mennyiségi viszonyairól
10 UHERKOVICH GABOR Összefoglalás A tanulmány a meder hosszában mozgó víztestből való mintavétellel, az ún. reptációs módszerrel történt nagyobb számú drávai hossz-szelvényvizsgáldt közül hat, évszakilag is jellemző aszpektus részletezett eredményeit közli az 1972-1974. évekből. A vizsgálatok a folyó magyarországi Örtilos és Drávaszabolcs közötti mederszakaszán történtek. Ez a tanulmány kiegészíti a Dráváról előzetesen már publikált (Uherkovich 1979, 1980) adatokat. A Dráva oxigénháztartása - szennyezési terhelései következtében - kedvezőtlenebb, mint a Dunáé. Az esése, folyási sebessége is nagyobb, mint a DuFazekas, J. (red.) (1973) : Alapadatok a vízminőséggazdálkodáshoz. Felszíni vizek. 1969. — OVH Vízkészletgazd. Közp., Budapest, p. 1—380. Lászlófy, W. (ed.) (1962) : Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei. — VITUKI, Budapest, p. 1—268. Stelczer, K. (ed.) (1964) : Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. 10. A Dráva. - VITUKI, Budapest, p. 1—114. Uherkovich, G. (1965): Das Leben der Tisza. XXVI. Die quantitativen Verhältnisse des Phytoplanktons im Flussabschnitt von Tiszapalkonya. — Acta Biol. (Szeged), 11: 145—152. Uherkovich, G. (1966): Das Leben der Tisza. XXVII. Zur Frage der Potamolimnologie und des Potamoplanktons. — Acta Biol. (Szeged), 12: 55—66. Uherkovich, G. (1968) : Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. VI. A népesség-maximumok kialakulásának kérdéséhez. — Hidrológiai Közlöny 48, 315—323. náé. Ezek a körülmények, valamint az algafejlődés szempontjából kedvező alacsonyabb vízállást minduntalan megszakító, gyors levonulású árhullámai általában csak alacsony népsűrűségű fitoszesztonegyüttesek kialakulását teszik lehetővé. A Dráva potamofitoplanktonjának 2 ind./l.-értékei többnyire legalább egy nagyságrenddel elmaradnak a Duna azonos időpontokban észlelt értékeitől. A Drávában a minimumértékek 50 000-100 000, a leggyakoribb középértékek 150 000-200 000 és a maximális értékek 400 000-2 000 000 S ind./l közöttiek. A lefelé mozgó víztestben jelentősebb, valódi tömegprodukcióra utaló alga-elszaporodás a Drávában csak igen ritkán észlelhető. Uherkovich, G. (1969) : Über die quantitativen Verhältnisse des Phytosestons der Donau, Drau und Theiss. - Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 15. 183-200. Uherkovich, G. (1970) : Seston Wisly od Krakowa po Tczew. (Über das Wisla-Phytoseston zwischen Krakow und Tczew.) — Acta Hydrobiol. (Krakow) 12, 161—190. Uherkovich, G. (1971) : A Tisza lebegő paránynövényei. (A Tisza fitoszesztonja.) — Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 20—22, 1—282 + I—CXLIII. Uherkovich, G. (1979) : A Dráva magyarországi szakaszának algavegetációjáról. — Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1978) 23, 7—23. Uherkovich, G. (1980): Die wichtigsten Züge der quantitativen und qualitativen Zusammensetzung des Potamophytoplanktons der Drau (Dráva) in Ungarn. i — Limnologica (Berlin), 12 (1). Utermöhl, H. (1958) : Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplanktonmethodik. — Internat Ver. Limnol. Mitt. 9, 1—38. IRODALOM
