Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Beovácz Rózsa: Dráva menti horvát húsvéti dalok

274 BEGOVACZ RÓZSA 1. ábra. A közölt horvát húsvéti dalok gyűjtőhelyei (fekete körök): l=Potony, 2=Tótújfalu, 3=Lakócsa, 4=Szentborbás, 5=Felsőszentmárton, 6=Drávakeresztúr, 7=Révíalu, 8=Drávasztára. 1. slika. Naselja и kojima su sakuplene uskrsne pjesme (crni krugovi): l=Potony (Potonja), 2—Tótújfalu (Novo Selo), 3=Lakócsa (Lukovisce), 4=Szentborbás (Brlobas), 5=F elsőszentmárton (Martinéi), 6=Drávakeresztúr (Krizevci), l=Révtalu (Dravljanci), 8=Drávasztára (Starin) hasonló, viszont a strófaismétlések és a refrének különbözőek és igen változatosak. Típusai ezek: a) Versszakon belül a második verssor ua., mint az első; de a második verssor bővül az első verssor utolsó szavával (általában négy szótaggal). Pl.: „Oj, ti care livadare..." b) Az első verssor vége egy szóval bővül, amely megtalálható lesz minden strófa első verssora végén. A második verssort az állandósult refrén képezi. Pl. : „Selom ide pisán jelen..." c) Minden második verssorát egy állandó refrén adja. Pl.: „Prsten zvekne ..." d) Az első verssort úgy követi a második, hogy a második verssor első részét egy jelzős szerkezet, a második részét pedig az első verssor utolsó három szótagja alkotja. Pl.: „Oj, bosiljak, bosilj moj..." e) A második verssor tulajdonképpen egy jelzős szerkezet, amely mintha megerősítené az első verssorban mondottakat. PL: „Siroko je Drinopolje..." f) A második verssor ua., mint az első, azzal a különbséggel, hogy a második sorban az utolsó szótagot elhagyják. Pl.: „Mandalena kolo vodi. .." g) A második verssor az első verssor utolsó négy szótagjának a megismétlése. Pl.: „Ovo kolo naokolo..." h) Az első verssor három vagy négy szótagból áll. A második verssor ugyanezt a három vagy négy szótagot ismétli úgy, hogy közben egy mondattá egészíti ki. Pl.: „Lepa Mara..." i) Ezek a dalok háromsoros egyszerű szerkezetűek. Az első verssor egy teljes mondat, a második sort az első sor utolsó négy szótagja, a harmadik sort az első verssor első négy szótagja alkotja. Pl. -.„Zenio se ban Ivane ..." A húsvéti kólók tartalmát vizsgálva találhatunk lírai, epikus és balladás hangvételűeket. Az egyik, a legfőbb húsvéti körtáncdal („Urodela pisana jabuka...") párosító szövegű. Egy másik, epikus ének természeti jelképei (szarvas, hold, nap, eső) talán az évszakváltás, a napforduló, az agrárrítusok esőkérő szokására utalnak („Selom ide pisán jelen...") (Borbély é. п.: 13-14). Néhány hú-véti dalnál találkozhatunk földrajzi hely megjelölésével is. Pl. Sava, Drinopolje, Kosovo. Ezt talán azzal magyarázhatnánk, hogy a Dráva mentén a népek migrációja mindig is jelentős volt. így ezeket a dalokat a Dráva menti horvátok vagy magukkal hozták az óhazából, vagy pedig a vándorlás során más népektől vették át. „A lakócsai szöveg tele van jórészben ismeretlen vagy elavult szavakkal, melyeknek pontos jelentését nehéz kihámozni. Sok benne a szlovén elem s több más tárgyú szöveg keveredett hozzá, melyekből csak hosszas kutatás s utánjárással lehetne esetleg az ősi szöveget értelmezni s megállapítani. A potonyiban csak itt-ott fordul elő egyegy megfejthetetlen szó." (Gönczi 1937: 257) Magyarországon a Dráva menti horvát etnikai csoporton kívül egy helyen volt még hagyomány a húsvéti dal templom előtti éneklése: a Budapest környéki szerbeknél. „Sestra bratu porucüje..." kezdetű szerb húsvéti dalt Vujicsics Tihamér 1972ben Budakalászon jegyezte le. (Vujicic 1978: 158) Az általam átnézett jugoszláv irodalomban kimondottan húsvéthoz kapcsolódó dalokat nem találtam. Találkoztam viszont a Dráva menti horvát húsvéti dalok jugoszláv változataival. A „Cmilj divojke posijale..." kezdetű dal egyik változatát Vuk Stefano vie Karadzic is lejegyezte. Könyvében ez a változat („Smilj se tűzi na nevjeste. . .") (Karadzic 1953: 321) „Szerelmi és különböző más női énekek" címszó alatt keresendő. A „Siroko je Drinopolje. . ." kezdetű dalt dr. Nikola Andric Varcaron jegyezte föl. ő ezt a dalt a „Családi dal" kategóriába sorolta. Az általa lejegyzett variáns kezdete „Drenopoljka se ne da odvratiti..." (Andric 1929: 161) A balladás hangvételű „Sava se je zamutila..." kezdetű dal egyik változatát Andric a boszniai Skopljen jegyezte le „Utopljenica..." (Andric 1909: 70) címmel. Ez a dal a gyűjtő besorolása szerint „Az európai románc és ballada hatás nyo-