Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Beovácz Rózsa: Dráva menti horvát húsvéti dalok

DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK BEGOVÁCZ RÓZSA (Zenei lejegyzés: MATUSEK LÁSZLÓ) A húsvéti dalokat a Dráva menti horvát etnikai csoporthoz tartozó falvakban gyűjtöttem 1976— 78-ig. Ezen etnikai csoport falvai közigazgatásilag két megyéhez tartoznak: Baranyához (Felsőszentmárton, Drávasztára, Dráuakeresztúr, Révfalu) és Somogyhoz (Lakácsa, Potony, Tótújíalu, Szentborbás). A Baranya megyei Dráva menti horvát falvak a húsvéti kóló éneklésének hagyományával már korábban fölhagytak. Idős adatközlőim egyöntetű állítása szerint az emlékezettel megragadható időben Felsőszentmártonban nem volt hagyománya a húsvéti kóló éneklésének, Drávasztárán is csak egyetlen egy húsvéti dalra emlékeztek adatközlőim, az „Ovo kolo ..." kezdetűre. Véleményem szerint valamikor általános szokás volt a Dráva menti horvát falvakban a húsvéthoz kötődő szertartásos húsvéti kóló éneklése. A népszokás megszűnésével a hozzá kötődő dalok is idővel feledésbe merültek. A Somogy megyei Dráva menti horvát falvakban viszont a húsvéti kóló éneklése még az 1950es években is élő szokás volt. Az itt talált húsvéti dalok között vannak olyanok, amelyek mind a négy faluban ismertek pl.: „Zenio se ban Ivane . ..", „Igralo je divno kolo ..." Vannak viszont olyanok is, amelyeket csak egy adott faluban énekeltek. Ilyen pl. a csak Lakócsán énekelt „Oj, bosiljak, bosilj то)..." és a csak Potonyban ismert „Ajan gore vino dole..." Potonyi adatközlőim szerint a „Selom ide pisán jelen..." kezdetű dalt a többi somogyi Dráva menti horvát falu leányai és asszonyai a tótújfalusiaktól vették át, feltehetőleg a két világháború közötti időszakban. A fent említett dalt Lakócsán két refrénnel is éneklik. Érdekes módon a potonyiak nem vettek át húsvéti dalt a lakócsaiaktól, annak ellenére, hogy az átvételi lehetőség adva volt. A potonyiak ugyanis 1938-ig (a potonyi templom fölszenteléséig) Lakócsára jártak istentiszteletre. Az „Oj, ti care livadare..." kezdetű dal Felső.szeatmártonban Iván-napi énekként ismert; Lakócsán viszont húsvéti kólóként éneklik. A húsvéti kólókat nagyszombaton a föltámadás után; húsvét mindkét napján mise és litánia után és a húsvétot követő első vasárnapon, az ún. fehérvasárnapon énekelték a leányok és az egészen fiatal menyecskék a templom előtt vagy az útkereszteződéseknél. A húsvéti kólókat nemcsak énekelték, hanem táncolták is. Hátul deréktájon összekapaszkodva, balra vezették a zárt kört, kettőt balra, egyet jobbra lépve. A húsvéti női énekes körtánc egyetlen lépésmotívum végtelen ismétléséből áll. „A fiatalasszonyok közül csak azok sodródnak bele, akiknek még nincs gyermekük. A táncot lejtők száma legkevesebb 5—6." (Gönczi 1937: 256) Ebbe a kólóba sem legény, sem nős ember soha be nem állhatott. A férfiak csak a körön kívül gyönyörködhettek a szépen felöltöztetett és kicsinosított fehérnépben. A húsvéti dalokat csak a már említett alkalmakkor énekelték. Más társas összejövetelek alkalmával, mint pl.: szüret, nem énekelték; tehát a Dráva menti horvát húsvéti kóló alkalomhoz kötött, zenekíséret nélkül előadott, meghatározott lépésmotívumhoz ragaszkodó női énekes körtánc. A húsvéti körtáncban a dal fontos szerepét mutatja, hogy a tánchoz több, egymással rokon dallam társul. E dallamok sok szövegstrófával kapcsolódnak, s előadásuk hosszadalmas a régies sores strófaismétlések, valamint a refrének miatt. A 2 vagy 3 soros, egyszerű szerkezetű, rövid szakaszokban 3, 4, 7, 8, 10, 11, 12 szótagos verssorok keverednek. Ezeket a dalokat több szólamban énekelték, zenekíséret nélkül, egymás után végig. „Lakócsán egy, esetleg két előénekes rövid sorokban (mint látjuk, egyik hosszabb, másik rövidebb) előénekel s a többi együttesen ugyanazt karban utána énekli" (Gönczi 1937: 257) Minden versszak után a legélesebb hangú énekes kurjantott egyet. A húsvéti kóló igen lassú ütemű, szinte szertartásosan ünnepélyes. A dal és a tánc viszonya aritmikus. A húsvéti kólónál a tánc és zene frázisai között nincs megfelelés, a tánclépések ritmusa független a zene - különben is szabad vagy vegyes - ritmusától. A húsvéti kóló dallama (mint már említettem) Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1979) 24, p. 273—300. Pécs, Hungária, 1980