Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum

360 SARKADI ESZTER A Múzeumi Bizottság Horváth Antal lelkes tevékenysége és gyűjtőmunkája nemsokára követőre talált. Egy másik ügyvéd: Juhász László lett tanítványa, majd társa a régészeti kutatásokban. Az 1890-es években együtt buzgólkodtak a régészeti leletek felkutatásában és összegyűjtésében

6

. Bizonyára mindkettejüknek része volt abban, hogy a múzeum alapításának gondolata Pécsett az 1870-es években felmerült. 1871-ben Farkas István 48-as honvédtiszt és ügyvéd végrendeletében ezer forintot ajánlott fel a „Pécsett fölállítandó múzeum — és könyvtár" részére. 1883-ban az adományról alapítólevél készült.

7 1895-ben a nyilvánosság elé tárták az ügyet, hírlapi cikkek sürgették a múzeumalapítást.

8 1897ben Múzeumi Bizottság a

1

akult a város vezetőinek részvételével. Tagjai voltak: Zsolnay Vilmos gyáros, Horváth Antal ügyvéd. Mátyás Flórián, Majorossy Imre polgármester, Trixler Károly megyei alispán. A Bizottság vezetője Németh Béla ügyvéd lett. A múzeumi bizottság elsődleges feladatának tekintette a leendő múzeum alapszabályzatának elkészítését. Ebben a fő szerepet Neme.

h Béla vállalta. Készített azonban egy másik alapszabály-tervezetet Juhász László is, mint a bizottság tagja. Elfogadásra végül a Németh féle tervezet került. Juhász László néhány javaslatának kiegészítésével.

9 Mind a tervezet elkészítésénél, mind a későbbi gyakorlati munkák során többször fordultak segítségért, tanácsért Wosinszky Mórhoz, aki az akkor már működő Tolna megyei és Szekszárdi Múzeum tapasztalt igazgatója volt.

10 E kezdeti szervező időszak feladatai között olyanok szerepeltek, mint a múzeumalapításhoz szükséges állami támogatás megszerzése, egyéb anyag támogatások lehetőségének 6 Dombay János: id. mű. 186. 1. 7 Marosi Arnold: A Pécsi Városi Múzeum története. Emléklapok a Pécsi Városi Múzeum megnyitási ünnepségéről. 1905. 8 Bolgár Kálmán törvényhatósági bizottsági tag cikkei a helyi sajtóban. Emléklapok a Pécsi Városi Múzeum megnyitási ünnepségéről. 1905. 9 Jegyzőkönyv a pécsi múzeum alapszabályzatának elkészítése érdekében tartott értekezletről. 1898. VI. 19. Baranya megyei Levéltár. 161. Városi Múzeum szervezeti ügyei 76. 10 Wosinszky Mór a pécsi polgármester kérésére levélben is megírta javaslatait a múzeum alapításával kapcsolatban. Elsősorban azt tanácsolta, hogy az alapítás ne társadalmi úton, hanem a hivatalos állami szerv, a város vagy a megye kezdeményezésére történjék, az alapítást a Közgyűlés határozatban mondja ki. így biztosítható csak az intézmény fenntartása. Javaslatai között szerepelt még, hogy alakuljon Múzeumi Bizottság és Múzeumi Egylet az intézmény anyagi és erkölcsi támogatására. Indítványozta, hogy ne legyen egyoldalú a múzeum, ne csak régészeti és történeti, hanem néprajzi, természetrajzi, iparművészeti és szépművészeti gyűjtéssel is foglalkozzon. Baranya megyei Levéltár 161. Városi Múzeum szervezeti ügyei 76. felmérése, gyűjtések szervezése. A Bizottság tagjai végezték a felajánlott műtárgyak, gyűjtemények értékelését, azok jelentőségének felbecsülését. Feladatuk volt a könyvtár fejlesztése, amelynek érdekében a megyében és a városban megjelenő könyvekből és folyóiratokból köteles példányokat kértek. 1898 tavaszán Juhász László felajánlotta a városnak, hogy régiséggyűjteményét letétként, kiállításra átengedi. Egyidejűleg vállalta, hogy a beléptidíjakból befolyó összeget múzeumi célokra, elsősorban ásatásokra fordítja.

11 Felajánlását a Bizottságban és a városi vezetés körében többszöri, heves vita követte. Trixler Károly megyei alispán kijelentette, hogy a terv megvalósításához mind a megfelelő anyagi fedezet, mind a közönség érdeklődése hiányzik. így sem Baranya vármegye, sem Pécs városa a kiállításhoz hivatalosan nem járulhat hozzá. Zsolnay Vilmos alkalmatlannak nyilvánította kiállításra azokat a szekrényeket, amelyeket a gyűjmény tárolására Juhász László megrendelt. Rossznak találták a kiállítás tervezett időpontjának (augusztus) megválasztását is. Nem fogadták el Juhásznak azt a javaslatát, hogy a közönség érdeklődésének felkeltésére és a kiállítás anyagi sikerének előmozdítására sorsjátékot szervezzenek. Juhász 10 000 db 1 koronás sorsjegyet kívánt kibocsátani, hogy ennek fejében 100 db értékesebb régészeti tárgyat sorsoljon ki.

12 A viták végül mégis eredményesen zárultak: a Bizottság szabad kezet adott Juhásznak a kiállítás megszervezésében. így a gyűjteménynek a honfoglalásig terjedő részét 1898 őszén kiállították a Sörház utcai népiskolában.

13 1899-ben, Juhász László újabb javaslatára és szorgalmazására, a város köztörvényhatósági bizottsága végre elhatározta a múzeum létesítését. Határozatának valójában az volt a közvetlen indítéka, hogy Juhász kérte a kiállításra felajánlott gyűjtemény tárolószekrényeinek átvételét. „A városi hatóságnak a szekrények megszerzésére nem volt fedezete és így kénytelen volt a Farkas féle alaphoz nyúlni. De hogy ezt megtehesse, az alapító levél értelmében előbb a múzeum létesítését törvényhatóságilag ki kell mondani."

14 A „Köztörvényhatósági Bizottság" 1899. április 25-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata erről a következőképpen szól: „A város tanácsa a Pécs városi múzeum és könyvtár létesítése s a múzeum első felszerelésének beszerzése tárgyában a következőket terjeszti elő: 11 Marosi Arnold: Id. mű 12. 1. 12 Jegyzőkönyv a Juhász gyűjtemény kiállítása tárgyában Pécsett tartott értekezletről. 1898. VI. 19. Baranya megyei Levéltár 161. Városi Múzeum szervezeti ügyei 78. 13 Marosi Arnold: Id. mű 12. 1. t4 Marosi Arnold: Id. mű 12. 1.