Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - L. Imre Mária: Adatok a Mecseknádasd–óbányai fazekassághoz III.

ADATOK A MECSEKNADASD-OBANYAI FAZEKASSÁGHOZ, III. L. IMRE MÁRIA A íazekasok szakmai fejlődésének lehetőségei A fazekasság vizsgálatánál utalnunk kell a szakmai ismeretek bővítésének lehetőségeire is. Nem tudunk róla, hogy céhen és ipartársulási kereteken kívül dolgozó fazekasok tudatos vándorlással, elszegődés­sel gyarapították volna ismereteiket. Néhány adatunk azonban arról tanúskodik, hogy a század utolsó évtizedeiben kísérlet történt erre is. A kereskedelmi és iparkamarai jelentésekben év­ről—évre visszatérő igény a fazekaskészítmények színvonalának emelése. 1 A Soproni Iparkamarai kerületben „ ... a készít­mények igen kezdetleges természetűek és a készítés egyedül a házi szükségletre szokásban levő és kö­zönséges edényekre szorítkozik. Jobb ízlés irány, ipari vállalkozási szellem felélesztésére egyedül csak a szakiskolák fogják a szükséges lendületet adni, azonban általánosan hason iskolák hiánya nemcsak ezen iparágakban, de minden más mes­terségeknél is érezhető, s ez az oka, hogy a mester­ember jelenben a középszerűségen, a mindennapias­ságon túl emelkedni nem képes." - olvassuk az 1862. évi jelentésben. 2 1882-ben a Pécsi Kereskedelmi- és Iparkamara így tudósít: „ ... a baranyai cserépedény igen ked­velt. Különösen elterjedt a fazekasipar Pécsett, Ná­dasdon, Vaszaron, Széken, Bükkösdön, Magyarher­telenden, Szekszárdon. Mágocson Bach Gyulának jóhírü fehéredény­gyára van, melynek annyira kelendő cikkei, hogy nem győzi a megrendeléseket. E gyár fellendülésé­nek legnagyobb akadálya a szakértő munkások hiá­nya. Ugyancsak Mágocson van egy kályhás, ki oly jeles minőségű ízléses kiállítású kályhákat készít, melyeknél különbeket ritkán találhatni. Ebbeli ké­szítményei mindinkább nagyobb tért hódítanak, s ilyeneket már Budapestre is szállít. A Mágocs­vidéki agyagipari cikkek, ami főképp az agyagot illeti, egyáltalán kitűnőek .. . 1 Baranya, Somogy, Tolna megye iparosai 1881-ig a Soproni Kereskedelmi- és Iparkamara területéhez, 1881 tol a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarához tar­toztak. 2 A Soproni Kereskedelmi- és Iparkamara I860—62. jelentése Sopron, 1863. 29. Ami a többi cserépedényeket illeti, azok bár pri­mitív módon, de többnyire eredeti magyar díszíté­sekkel ékítvék, alakjuk is sok tekintetben még kezdetleges. Ezen az ún. paraszt majolika név alatt ismeretes fénymázas cserépedényeket, melyek éldt­ményekre nézve csak nagyon kevés változatosságot tüntetnek fel, a földműves osztály vásárolja ... de fognának a mágocsi és esetleg a környékbeli geren­csérek mostani termékeik mellett szakszerű oktatás befolyása alatt egyéb, a finomabb műízlésnek meg­felelő munkákat is készíteni, melyeknek Budapestre s esçtleg továbbjutása által a Baranya megyei agyagipar emelése és terjesztése nagy mérvben éret­nek el." 3 Első kezdeményezésnek tekinthető, hogy Zsolnay Vilmos 1886-ban a gyára területén iparos-tanonc­iskolát állított fel. Az iskola öt éven át működött. Többségében a gyár munkásainak fiai tanultak itt. Közismereti tárgyakat a gyár művészei tanítottak. Itt működött rövid ideig a nádasdi származású Kupi Gergely is, aki a gyakorlati órák keretében a korongozás technikáját tanította a növendékeknek. Ezt követően Trefort Ágoston Baranya—Mágocson megnyitotta az agyagipari iskolát. Az oktatás célja „ ... hogy a tanulók a Mágocs és vidékén háziipar­szerűleg űzött fazekas mesterségben szakszerűen ki­képeztetvén az itt régóta dívó edényneműek és kályha munkák eddigi alakjukban, de tökéletesek és versenyképes minőségben készüljenek, s a kül­föld enemű cikkeit piacunkról lehetőleg kiszorítsák, s így hazai iparosaink vagyonosodását előmozdítsák, „továbbá... a fazekas és kályhásmesterséggel fog­lalkozó felnőtteknek oktatást és útbaigazítást adni az agyagiparhoz tartozó elméleti és gyakorlati isme­retekben". 4 Az intézet igazgatója: Marath József — (helybeli kályháscsalád leszármazottja volt), tanárok: Hüb­ner Rezső, Krammer Károly és Bach Gyula, mágocsi fehéredényes. 5 Idősebb Müller János óbányai fazekas többször megfordult Bach Gyulánál. A nála tapasztaltak 3 A Pécsi Kereskedelmi- és Iparkamara jelentése 1882-ben Pécs, 1883. 106—107. 4 Várady Ferenc i. m. 1896., valamint Ruzsás Lajos i. m. 1954. 66. 5 Várady Ferenc i. m. 1896. 362. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1979) 24, p. 231—250. Pécs, Hungária, 1980

Next

/
Oldalképek
Tartalom