Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

TŰLEVELŰEKEN ÉLÖ NAGYLEPKÉK 89 Összefoglalás Magyarországon 27 olyan nagylepkefaj él, melyek tápnövényei különböző tűlevelű fák, illetve cserje. Egy részük tipikus boreális faunaelem, s mint ilyenek, az ország nyugati határa mentén élnek őshonos fenyveseinkben, másodlagosan az Északi Középhegység egyes pontjain. Az erdeifenyőn élők areája a tápnövény elterjedtsége miatt eleve nagyobb, s ezek antropogén hatásokra még tovább növelték elterjedési területüket. A nyugati határ mentén (és annak osztrák oldalán is: Issekutz 1971) csaknem az összes hazai, tűlevelűeken élő nagylepkefaj előfordul (kivétel: Eupithecia intticata Zett.). Csökkenő faj számmal Zala megyén keresztül — ahonnét viszonylag kevés elterjedési adatot ismeBalogh, I. {1958): A zobáki (Mecsek hegység) fénycsapda lepkeanyagának faunisztikai értékelése. — Pécsi Ped. Főisk. Évk. 1957/58., 67—73. Balogh, I. (1962): A pécsi fénycsapda lepkeanyagának ökológiai és faunisztikai vizsgálata. — Pécsi Ped. Főisk. Évk. 1961/62., 397—415. Balogh, I. (1967): A Bükk hegység lepkefaunájának kritikai vizsgálata I—

II. — Folia Ent. Hung. 20, 95—166 4- 521—588. Balogh, I. (1978): A Mecsek hegység lepkefaunája (Lepidoptera). — Folia Ent. Hung. 31, 41—66. Csapody, I.—Csapody, V.—Rott, I. (1966): Erdei fák és cserjék. — Budapest, Országos Erdészeti Főigazgatóság. Fazekas, I. (1976): Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján I. Komló (Kökönyös) éjszakai nagylepkéi. — Dunántúli Dolg. (Pécs) 10, 75—86. Fazekas, I. (1977): Adatok a dél-dunántúli Eupithecinifaunájának elterjedéséhez és fenológiájához (Lep.: Geoimetridae). — Janus Pann. Múz. Évk. (1975/76) 20—22, 49—56. Fazekas, I. (1979): Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera). Janus Pann. Múz. Évk. (1978) 23, 71—86. Győr fi, J. (1963) : Erdővédelem. — Budapest. Gyulai, P.—Uherkovich, Á.—Varga, Z. (1974): Újabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez (Lepidoptera). — Folia Ent. Hung. 27, 75—83. Hruby, К. (1964): Prodromus lepidopter Slovenska. — Bratislava. Issekutz, L. (1956): A magyar nagylepkefauna újdonságai. — Folia Ent. Hung. 9, 173—186. Issekutz, L. (1971): Die Schmetterlingsfauna des südlichen Burgenlandes. — Wiss. Arb. a. d. Burgenland 46, i-xii +

1—165. Jablonkay, J. (1972): A Mátra hegység lepkefaunája. — Folia hist. nat. mus. Matr. 1, 9—41. Kovács, L. (1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. — Folia Ent. Hung. 6, 77—184. Kovács, L. (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük II. — Folia Ent. Hung. 9, 89—140. Kovács, L. (1957): A magyarországi nagylepkefauna gyarapodása 1956-ben. — Folia Ent. Hung. 10, 125— 132. rünk — Belső-Somogy és Zselic felé terjednek, és az utóbbi helyeken nagyobb kiterjedésű fenyvesekben megnőhet fajszámuk (ll/a-b ábra). A Középhegységben a Bakonytól a Mátráig kevés fenyőn élő fajt találtak. A Bükkben, az Északborsodi Karszton és a Zempléni-hegységben megint több fenyőn élő faj fordul elő. Ezek feltehetően észak felől, a Kárpátok magasabb vonulatai irányából hatolhattak be. Utóbbi tájak egymással amúgy is szoros életföldrajzi kapcsolatban vannak. Az Alföld fenyőn élő fajokban szegény. Ennek ellenére egyes Duna—Tisza közi tiszta telepített fenyvesben némelyik faj erősen elszaporodhat. A fenyőn élő nagylepkék hazánkban általában nem okoznak jelentősebb kárt. Kártétel elsősorban rossz termőhelyre telepített homogén erdeifenyőállományokban fordulhat elő. Kovács, L. (1958a): Die an Kiefergewächsen lebenden Grossschmetterlinge in Ungarn. — Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 50, 227—234. Kovács, L. (1958b): Die Veränderung in der Grossschmetterlingfauna von Ungarn seit der Erscheinen der Fauna Regni Hungáriáé bzw. der Schmetterlingbuches von Abafi-Aigner. — Folia Ent. Hung. 11, 133—188. Rézbányai, L. (1972): Vizsgálatok a Balaton délkeleti (Balatonszabadi—Zamárdi) partvidékének nagylepkefaunáján (Lep.). — Folia Ent. Hung. 25, 229—252. Rézbányai, L. (1973): Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján I. — A Veszprém m. Múz. Közi. 12, 395—450. Rézbányai, L. (1974): A Kőszegi-hegység nagylepkefaunája (Lepidoptera). — Folia Ent. Hung. 27, 139— 182. Rézbányai, L. (1975): Adatok Magyarország Eupitheciafaunájához (Nagylepkefaunánk újdonságai VI.). — Folia Ent. Hung. 28, 231—233. Tallós, P. (1958): Adatok néhány nagylepkefaj hazai elterjedéséhez. — Folia Ent. Hung. 11, 449—456. Tallós, P. (1959): Adatok a Vendvidék és az őrség nagylepkefaunájához. — Folia Ent. Hung. 12, 301— 326. Tallós, P. (1961a): Hazai nagylepkék hernyóinak természetes tápnövényei. — Folia Ent. Hung. 14, 413— 422. Tallós, P. (1961b): Megfigyelések az erdeifenyőn élő lepkefajok életmódjáról és károsításáról. — Erdészeti Kutatások 1961, 313—319. Tallós, P. (1963): Adatok a Bakony és környéke nagylepkefaunájához. I. Északi Bakony. — Veszprém m. Múz. Közi. 1, 8—13. Uherkovich, Á. (1974): Az Eupithecia lanceata Hbn. magyarországi előfordulása (Lep., Geometridae). — Folia Ent. Hung. 27, 244—245. Uherkovich, Á. (1976): Adatok a Dél-Dunántúl nagylepkefaunájához (Macrolepidoptera). — Folia Ent. Hung. 29, 119—137. Uherkovich, Á. (1977a): Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi. — Janus Pann. Múz. Évk. (1974) 19, 63—83. IRODALOM