Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum

376 SARKADI ESZTER zeumban maradt.

82 Martyn Ferenc és Gebauer Ernő nemcsak, mint kíálb'tó festőművészek kerültek kapcsolatba a múzeummal, hanem szervező munkájukkal is. 1942-ben a múzeummal karöltve 8 részből álló, nagyszabású előadássorozatot szerveztek.

83 Ez az esemény azonban az utolsó, amely a háború közepén, a művészeiben menedéket találó emberek kitűnő munkájáról hírt adott. A múzeum legértékesebb tárgyait már 1941-ben elcsomagolták,

8,4 és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelője is hozzájárult ahhoz, hogy a természetrajzi gyűjteményt átadják letétbe és megőrzésre a múzeumnál biztonságosabbnak tűnő pécsi Pius gimnáziumnak.

85 A jövőre gondoló múzeumi tervezés és aktivitás azonban még ekkor sem szűnt meg. 1941ben elkészült egy szabályrendelet-tervezet, mely a pécsi és az 1938 óta működő vármegyei múzeum egyesítését tűzte ki céljául.

86 A német megszállás és a háborús helyzet miatt azonban ez a terv csak a felszabadulás után került újra napirendre és hosszas előkészítő munkával, 1950-ben valósult meg. Baranya vármegye múzeuma A Vármegyei Múzeum, a pécsi Majorossy Imre múzeumnál jóval fiatalabb intézmény 1938-ban alakult meg. Alapjául az szolgált, hogy Fischer Béla, vármegyei alispán az 1930-as években gyűjtetni kezdte a megye területén a népművészeti emlékeit. A gyűjtést dr. Igaz Lajos végezte. E munka eredményeként mintegy 4000 darabot számláló népművészeti gyűjtemény jött létre, amelyből főleg az ormánsági anyag tűnt ki. Ezt a gyűjteményt a Megyeháza egyik szárnyépületében helyezték el, ahol az érdek^dők számára is hozzáférhető volt. Az 1930-as évek közepe táján — Dombay János vármegyei tisztviselő vezetésével — megindult a régészeti kutatómunka is.

87 Az egybegyűlt őskori, római, népvándorlás- és Árpád-kori régiség- és embertani anyag ugyancsak a Megyeháza egy másik melléképületében kapott helyet. A sikeres ásatások arra indították a megyei vezetőket, hogy 82 JPM Irattár 1941/301. 83 JPM Irattár 1943/300. Martyn Ferenc és Gebauer Ernő szervezésében előadás-sorozatot tart a múzeum. Az előadások: 1. Fülep Lajos: A művészet szükségessége 2. Szobotka Imre: Miért keletkeztek modern művészeti irányok? 3. Gebauer Ernő: Hogyan komponál a művész? 4. Martyn Ferenc: A festőművész mestersége 5. Achátz Imre: A művészet sorsa a történelem folyamán 6. Török Gyula: A művészet a magyar népi életben 7. Hoffmann Edit: A magyar képzőművészet 8. Náday Pál: Művészet az életünkben 84 JPM Irattár 1041/120. 85 JPM Irattár 1940/225. 86 JPM Irattár 1941/190. 87 JPM Irattár 1952/468. intézményesen gondoskodjanak a gyújteményanyag sorsáról és gyarapításáról. 1938-ban megalapították Baranya vármegye Múzeumát. A megszervezett múzeumőri és hivatalsegédi állást nyomban be is töltötték.

88 A múzeum megfelelő fenntartására és fejlesztésére a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap komlói kőbányaüzeme mindenkori tiszta nyereségének 20%-a szolgált fedezetül.

89 Az időközben kibővült gazdag régészeti, néprajzi gyűjtemény és a kisebb antropológiai és fényképgyűjtemény elhelyezésére a megyeházi szárnyépület már nem volt alkalmas. 1940-ben a megye műemlékjellegű épületet vásárolt 147 500 pengőért a város közepén, a Széchenyi téren, hogy megfelelő otthont nyújtson a múzeumnak.

90 Az épület ma a Régészeti Osztály székhelye. A háború idején a múzeum anyagi forrásai teljesen kiapadtak: a komlói Kőbányaüzem javadalma a háborús körülmények között nem állt a múzeum rendelkezésére, a vármegyei háztartási alap költségvetésébe pedig csupán a személyi kiadásokat vették fel, a dologi kiadások fedezéséről csak esetenként gondoskodtak.

91 Jellemző például erre a nehéz időszakra, hogy Dombay János igazgató 1943. április 23-án írt levelében 3 liter petróleumra kért utalványt a Város Közellátási Hivatalától, a népművészeti gyűjtemény molytalanítására.

92 Április 28-án havi 1 kg egységes szappan vásárlásához kért utalványt: „ ... a szappanmennyiségre tizennégy terem tisztántartásához, illetve az ezzel kapcsolatos mosásra van szükség" — indokolta kérését a múzeum igazgatója a kísérőlevélben.

93 Az év végén a következő évi munkatervet magyarázva arról számolt be Dombay János, hogy a múzeumi anyag kiállítása a rendkívüli helyzet miatt nem lehetséges. „A régészeti anyag egyébként is elcsomagolva a légvédelmi óvóhelyen van."

94 A múzeum munkáját és népművelő tevékenységét azonban nem törték meg a gazdasági nehézségek. Kiadványokat sokszorosított, kapcsolatot létesített más múzeumokkal, ásatásokat folytatott a megye területén. Gyűjteményeit 1943-ban nyilvánították közgyűjteménnyé. Állománya az 1944-es év végi jelentés szerint 36 298 db tárgy volt. 1945ben saját költségvetéssel ugyan nem rendelkezett, de öt részletben kapott államsegélyt, összesen 172 000 pengőt.

95 A két pécsi múzeum a háború pusztításaitól megkímélten érte meg a felszabadulást. A pécsi múzeum igazgatója 1945-ben mégis károkról volt 88 Dombay János, id. mű. 188. 1. 89 JPM Irattár 1945/29. 90 JPM Irattár 1944/3. Évi jelentés. 91 JPM Irattár 1945/29. 92 JPM Irattár 1943/28. 93 JPM Irattár 1943/29. 94 JPM Irattár 1943/59. 95 JPM Irattár 1947/5.