Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum

75 ÉVES A PÉCSI MÚZEUM 371 Államsegélyek 1903—1917 között: Év: 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 Korona: 1600 2500 2400 2300 1500 — 1800 1800 190 1900 ÉV: 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 Korona: 1300 nincs adat nincs adat — — — 5000 A múzeum látogatottsága 1905—1917 között: Év: 1905 1906 1907 1908 1909 1910 látogató száma: 4632 3594 3642 4710 3790 nincs adat Év: 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 látogató száma: nincs adat 4738 nincs adat 3391 nincs adat nincs adat 2613 A múzeumi gyűjtemény anyag számának növekedése 1905—1917 között: év régiség ipar- szepműv. műv. term, rajz néprajz 1905 4 885 715 103 14 483 32 1906 13180 715 109 16 800 76 1907 14 258 828 19 530 539 1908 16 083 835 19 654 567 1909 16 302 918 20 222 646 1910 18112 1041 21237 769 1911 19161 1064 21362 978 1912 19 588 1113 21521 1040 1913 nincs adat 1914 20 552 1726 21750 1120 1915 21030 1754 21909 1162 1916 21264 1786 21930 1163 1917 21813 1844 21972 1163 A háború utáni újrakezdés 1919-ben a múzeum kiállítását le kellett bontani. „... A Pécset megszálló szerbek zsákmányolása elől a múzeum gyűjteményeinek jó fele elrejtetett a szentferenciek rendházában" — tanúsítja Szőnyi Ottó igazgatónak a múzeum iktatókönyvében talált bejegyzése.

61 Ez évben összesen csak 10 ügyirat került az irattárba, 1919. május 5-től november 15ig az ügyiratkezelés — és minden bizonnyal a múzeumi adminisztráció és nyilvántartási munka is — szünetelt. Még a következő év is csak a várakozással, a létfenntartás gondjaival telt el, a fennmaradt iratokból semmi fontos eseményre nem lehet következtetni. Csak 1921-ben mozdult ki a múzeumi élet a háború okozta dermedtségből. A városi hatóság tervbe vette, hogy a Frigyes laktanyában a 61 Pécsi Városi Múzeum iktatókönyve. múzeum rendelkezésére ad 4 helyiséget és egy szolgálati lakást.

62 Az Országos Főfelügyelőség azonban még ekkor is korainak tartotta az állandó kiállítás újbóli fölállítását. A bizonytalan politikai és gazdasági helyzetre hivatkozva azt javasolta, hogy csak maradjon továbbra is elzártan a múzeum anyaga.

63 Az év végére mégis megrendezték a kiállítást. A megnyitásra már csak a következő évben, 1922-ben került sor. Ezenközben Szőnyi Ottó budapesti kinevezést kapott és megvált a pécsi múzeumtól. A polgármesterhez írott levelében azonban kérte, hogy távozása ellenére ő vihesse továbbra is a múzeum „szellemi és tudományos vezetését", mint tiszteletbeli igazgató, mert szeretné befejezni megkezdett terveit. Ügyvivőhelyettesnek Fejes Györgyöt javasolta.

64 Az, hogy a kettős vezetés — akár csak átmeneti időre is — miként való ult meg, nem derül ki sem a leltárkönyvi, sem az irattári adatokból. Tény azonban, hogy Szőnyi Ottó távozása után az igazgató feladatokat Fejes György, mint ügyvezető látta el. Működése idején erőteljesebbé vált a helytörténeti tárgyak gyűjtése. Képes levelezőlapok, fényképek, érmek, had-örténeti vonatkozású emlékek kerültek a múzeumba. A Pécs-baranyamegyei Múzeumi Egyesület gyűjtést rendezett, hogy a néprajzi tárgyak vásárlásához fedezetet szerezzen — egy ilyen, 1925-ben kiadott gyújtőívet napjainkig megőrzött a helytörténeti gyűjtemény (17. kép). Az 1920-as évek közepétől fokozatosan ismét megnövekedett az érdeklődés a múzeum iránt. Míg 1922-ben a látogatók száma mindössze 1136 volt. 62 JPM Irattár 1921/3. 63 JPM Irattár 1921/8. 64 JPM Irattár 1921/11.