Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum
75 ÉVES A PÉCSI MÚZEUM 369 A város vezetősége ez időben azt tervezte, hogy egy - az összes kulturális intézményt befogadó nagy kultúrpalotát épit. Az elhatározás azonban csak terv maradt s a könyvtár további elhelyezésére is ideiglenes megoldások szolgáltak. Ugyanígy a múzeum is elvesztette annak reményét, hogy a céljainak megfelelő, nagyméretű, világos helyiségekkel, a tervek szerint előadóteremmel, raktárhelyiségekkel, restaurátorműhellyel és kutató-dolgozó szobákkal ellátott épületbe kerülhessen. 47 Elveszített egy olyan lehetőséget is, amelynek pótlására többé nem nyílott alkalma. Marosi Arnold múzeumigazgató 1906-ban, az Országos Főfelügyelőségnek küldött beszámolójához mellékelt levelében arról a tervéről írt, hogy a pécsi püspöki gyűjtemény egy részét megszerzi a múzeum számára. 48 Zichy Gyula pécsi püspök 1907-ben ugyanis felajánlotta, hogy a tulajdonjog fenntartásával, egyelőre 10 évre letétként, átadja a Városi Múzeumnak a püspökség régészeti és numizmatikai gyűjteményét. Feltétele volt azonban, hogy a kultúrpalota elkészültével a gyűjtemény ott kerüljön bemutatásra. 49 A szerződés — a kultúrpalota felépítésének meghiúsulásával — természetszerűleg nem jött létre. A múzeum kénytelen volt továbbra is megelégedni a már szűkössé vált Rákóczi úti bérleménnyel, ahol mégis sikerült a bérlethez további helyiségeket csatolni. 50 Az állandó helyiséggondok, raktározási és restaurálási problémák ellenére a pécsi múzeum az alapítás óta eltelt néhány esztendő alatt az ország egyik számottevő gyűjteményévé fejlődött. Bizonyította ezt az is, hogy 1907-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége érdemesnek tartotta Pécsett megrendezni az évi közgyűlését, amely alkalommal tagjainak bemutatta a Városi Múzeumot, az ott folyó munkát. 51 A Pécs—Baranya megyei Múzeumi Egyesület 1906-ban újjáalakult a Pécs-baranyai Múzeumi Egyesület és tagságával újult lendülettel kezdte meg működését 1907-től. Munkájáról, feladatairól 47 JPM Irattár 1906/50. Marosi Arnold részletes javaslatot dolgozott ki a kultúrpalotában a városi múzeum részére szükséges helyiségekről. A gyűjtemények kiállítására összesen tíz 8x10 m-es. Ül. 8x12 m-es termet tervezett, a könyvtárnak kettőt, melyek közül az egyik olvasóteremként is szolgált volna. 48 JPM Irattár 1906/14. 49 Pécs-Baranyamegyei Múzeumi Egyesület Értesítője 1908/2. 64. 1. A püspök kikötötte még, hogy minden tárgyat ki kell állítani, de szabadon, a kövek be nem éo^thetők. Igényelte azt is, hogy a gyűjtemény szakszerű rendbentartására egy pap is tagja legyen a Múzeumi Bizottságnak. 50 JPM Irattár 1907/96. Maiéter László, a ház tulajdonosa évi 400 koronáért az épület földszintjén két udvari és egy utcai heWiséget adott bérbe. 51 JPM Irattár 1907/60. Tichy Ferenc, az Egyesület titkára írt ismertetést az 1908-tól évente négy alkalommal megjelenő „Pécs-baranya megyei Múzeumi Egyesület Értesítője" című kiadvány első számában. Tichy beszámolt cikkében mindazokról a programokról, előadásokról és városnézőséJikról, amelyeket az újjáalakulás óta eltelt egy esztendő alatt az Egyesület rendezett. Ezek részben a múzeum gyűjteményeit és a helyi néprajzi, régészeti, természetrajzi és történeti kutatásokat, részben pedig a város műemlékeit, nevezetes épületeit ismertették. 5 ^ 1908 a néprajzi gyűjtemény történetében is jelentős dátum. Eddig az osztály csak névleg létezett, gyűjteménye mindössze 76 tárgyat őrzött. 1907. április-májusban végre megindulhatott a néprajzi tárgyak gyűjtése is. 53 Ennek következtében az év végére 539 db-ra emelkedett a gyűjteményállomány. Seemayer Vilibard, a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre, országos felügyelő első baranyai gyűjtőút ja az Ormánságba vezetett. Püspökbogádtól Szaporcáig Sellyén, Oroszlón, Kiscsányon át bejárta az egész területet. 1907-ben, a pécsi országos kiállításon ennek a gyűjtőútnak az anyagából berendezett ormánsági szobabelső és viselet bemutatásával szerepelt a múzeum. 54 Ugyancsak ezekhez az évekhez köthető az első jelentős régészeti tervásatások megindulása. Marosi Arnold 1907-ben a pécsi köztemetőben népvándorláskori temetőt tárt fel.55 1908-ban Szőnyi Ottó jogász, 52 Tichy Ferenc idézett tanulmányában belső munkaként megemlítette még a kultúrpalotával kapcsolatos szervezési feladatokat, a könyvtári probléma megoldására irányuló törekvéseket, a rendszeres felolvasó üléseket, a múzeumi beszámoló évenkénti megvitatását. Az Egyesület készítette el Szőnyi Ottó jogász, líceumi tanár irányításával a város és a megye ásatási programját, végezte a régészeti lelőhelyek feltérképezését is. Az Egyesület a megfelelő kapcsolattartás és képviselet érdekében küldötteket delegált a Városi Múzeumi Bizottságba. Ilyenek voltak: Majorossy Imre, Horváth Antal, Miskovszky Emil, Jellasich Károly, Szőnyi Ottó. A Bizottság tagjai — többek között — a következő felolvasó üléseket tartották: — Szőnyi Ottó: Pécs IX. szd.-beli archeológiája. — Késmárky István: Pécs régi iparos életére vonatkozó eredeti okiratok. — Révai Sándor: Az ormánság népének és nevének eredete. — Marosi Arnold: a Népakadémián tartott két előadást az ember őskoráról, a múzeum anyagából, vetített képekkel kísérve. JPM Irattár 1907/18. 53 JPM Irattár 1907/63. 54 JPM Irattár 1908/13. Benyovszky Móric, megyei főispán az államsegélyen felül 1000 koronát bocsátott a szervezőbizottság rendelkezésére a kiállítás felállítására. Az itt bemutatott anyag a kiállítás lebontása után a múzeumba került. — Pécs-Baranya megyei Múzeumi Egyesület Értesítője 1908. január, 66. 1. 55 JPM Irattár 1908/13. Marosi Arnold már korábban is végzett ásatásokat, de ezek inkább csak leletmentések lehettek. Ilyen ásatást vezetett pl. 1904-ben az épülő postapalota helyén, melynek eredményéről az Arch. Értesítő 1904/3—4. sz.-ban írt ismertetést. JPM Irattár 1904/71.
