Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum

368 SARKADI ESZTER 17. §. _A múzeumnak öt- osztálya van u. m. : 1. a könyvtár és okiratgyüjtemény; 2. a régészeti, numizmatikai és történelmi osztály; 3. a szépművészeti és iparművészeti osztály ; 4. a néprajzi osztály ; 5. a természetrajzi osztály. — 5 16. A Szabályrendelet 11. §-a. A múzeum szakmai munkája fokozatosan bekerült az országos múzeumi élet áramába. Előfizettek az országos szakfolyóiratokra, az Archeológiai Értesítőre, az Ethnográfiára, a Numizmatikai Lapokra.

38 1905-től évente rendszeresen küldtek jelentést az állomány alakulásáról, a gyűjtemény gyarapodásáról a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatalnak. Ugyanezen időből küldenek munkabeszámolókat a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének is. Az első évről készült beszámoló jelentésben Marosi Arnold igazgató kéri a felsőbb szervet, hogy régészeti tárgyak beszerzése érdekében a jövőben biztosítson több pénzt a múzeum számára. Sürgeti a néprajzi gyűjtés megindítását, szakember kiküldését és javasolja, hogy a történeti gyűjtemény számára a régi épületekről, technikai alkotásokról és más olyan emlékekről, amelyek valamilyen oknál fogva nem kerülhetnek a múzeum tulajdonába, fényképek készüljenek.

39 Az aktív szervező és gyűjtőtevékenység következtében egymást követték az adományok: Myskovszky Emil 200 darabból álló ásvány- és kőzetgyűjtemény ajándékát

40 a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által átadott 2132 darabot számláló rovargyűjtemény követte,

41 majd 1907-ben ismét Myskovszky adományozott 30 db őslénytani és 80 db barlangi kutatásaiból származó leletet a természettudományi gyűjtemény fejlesztésére.

42 Ö indítványozta azt is, hogy a pécsi múzeum is vegyen részt a Mecsek Egyesület barlangi életet kutató expedíciójában és az összegyűlt leletekből rendezzen be egy barlangi életet bemutató szobát az állandó kiállítás részeként.

43 Ez időben már a szépművészeti gyűjtemény is rendelkezett néhány eredeti, országos szinten is jelentős műalkotással. Ezek között legjelentősebb Madarász Viktor: Gutenberg János című nagyméretű festménye volt.

44 Juhász László további gyűjteményeket ajánlott fel megvételre. Említést érdemel az a pénzgyűjtemény, amelyet az állam 700 koronáért vásárolt meg tőle és letétként adott át a múzeumnak megőrzésre.

45 A könyvtár helyzetét 1906-ban Mátyás Flórián 3000 kötetes könyvtárának a múzeumba kerülése lendítette fel. Az ily nagymértékben és hirtelen felduzzadt állomány nem fért többé el a Rákóczi úti épületben, ahol már a lapidárium is a lépcsőházba, a néprajzi tárgyak pedig a folyosóra szorultak. Ezért a helyiség-gondok enyhítésére a könyvtár átkerüH az új tanácsház egyik ügyészi szobájába.

46 Ezzel kezdetét vette különválásának története. 38 JPM Irattár 1904/70. A Városi Tanács hivatalainak járó szakfolyóiratok jegyzéke. 39 JPM Irattár 1905/66. 40 JPM Irattár 1905/88. 41 JPM Irattár 1906/55. 42 JPM Irattár 1907/18. 43 JPM Irattár 1906/14. 44 JPM Irattár 1906/21. 45 JPM Irattár 1906/33. 46 JPM Irattár 1907/57. A városi Tanács határozata a múzeum helyiségeiről. 15. Szabályrendelet (tervezet) a városi múzeum és könyvtár szervezetéről és igazgatásáról. 1904. dec. 27.