Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum
75 ÉVES A PÉCSI MÚZEUM 363 A Múzeum megnyitása 1900-ban Juhász László és Pécs város között szerződés jött létre, (5—6. kép) amelynek értelmében Juhász 10 évre, 1900. január 1-től 1909. december 31-ig átengedi 4000 darabból álló gyűjteményét Pécs város közönségének, díjazás nélkül, használatra, a tulajdonjog fenntartásával és azzal a feltétellel, hogy e tíz év alatt a város törekszik annak megvételére. Felajánlott még Juhász egy 2000 db-ból álló régiséganyagot is. Ennek átadásánál azonban kikötötte, hogy amennyiben úgy látná — a vétel érdekében nem történnek megfelelő intézkedések, ezt a gyűjteményt, féléves felmondási határidő után visszaveheti. 18 A város vezetői mindezek után belátták, hogy „a múzeumi kérdést" véglegesen rendezni kell. Űgy vélték, az ügy kulturális fontossága, szükségessége, a gyűjtemény jelentősége érdemes arra, hogy a hosszú ideje tervezett, önálló, saját gyűjteménnyel és állandó kiállítással rendelkező múzeum megvalósuljon. Két év múlva, 1902-ben, állami támogatással lehetőség nyílott a gyűjtemény 8000 koronáért történő megvásárlására. 19 Feltételezésünk szerint az állami támogatás ellenértékeként és a gyűjtemény jelentőségére való tekintettel, néhány értékes darab már a vételkor a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került. 20 A leltárkatalógus szerint a 150 szekrényben elhelyezett, 6795 darabból álló anyag a korabeli magyarországi régészeti kutatások csaknem valamennyi feltárt korszakát reprezentálta. Tartalmazott őskori (kőkorszak, bronzkor, vaskor), római kori, népvándorláskori, középkori, török és újkori történeti leleteket és tárgyakat. (7. kép) Említésre érdemesek közöttük a régészeti gyűjtemény ma is kiemelkedő darabjai, mint a hordozható kőkorszaki tűzhely, mészbetétes agyagedények, az üszögi népvándorláskori aranylelet, középkori díszes kardok és újkori fegyverek, pénzleletek. 21 A gyűjtemény végleges elhelyezése azonban egyelőre még megoldatlan maradt, mivel a város múzeumi célokra fordítható anyagi forrásai kiapadtak. A közönség részéről sem mutatkozott olyan áldozatkészség, amelyre a város vezetői a kezdeti érdeklődés alapján számítottak. Mindezek ellenére a leendő kiállítás heiß Szerződés a Juhász gyűjteménynek letéti átvételéről a tulajdonos és a város között. Baranya megyei Levéltár. 161. Városi Múzeum szervezeti ügyei 76. 04430. 1900. i9 JPM Irattár 1902/2. A Főfelügyelőség leirata a Juhász féle gyűjtemény vételárát illetően. 20 JPM Irattár 1902/1. Jegyzőkönyv a Juhász gyűjtemény átvételéről. 1902. IV. 1. „A gyűjteményből mindenekelőtt kivétettek a Nemzeti Múzeum által kiemelt s megvenni szándékolt tárgyak." 21 JPM Irattár 1902/14. 7. Régészeti tárgyak a Juhász-féle gyűjteményből. lyét a város által bérelt, Országút 11. sz. épületben kijelölték. 22 (8. kép) Az új helyen megkezdődött a múzeumi kiállítás előkészítése. Szmik Antal városi osz^álymérnök, a Múzeumi Egyesület titkára kapta feladatul a szükséges berendezési tárgyak beszerzését. 23 A kiállítás szervezésre és rendezésre Wosinszky Mór, a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének tagja és Marosi Arnold pécsi ciszterci főgimnáziumi tanár kapott megbízást. 24 A múzeum ügyeinek adminisztrálására a város tanácsa 1902-ben ideiglenesen városi szolgát rendelt ki. 25 Az előkészítés éveiben, a készülő kiállítás gazdagítására Juhász László törzsgyűjteményét számos adomány egészítette ki. Ezek között a legjelentősebb a Zsolnay család letétje volt. Zsolnay Miklós - fellelkesülve a város ajánla';án, mely szerint a múzeumban Zsol22 (Ma: Rákóczi út) Baranya megyei Levéltár. 161. Városi Múzeum szervezeti ügyei 76. 21 064. 1902. 23 Szmik Antal a polgármesterhez írt előterjesztésében 1 íróasztalt, 2 közönséges asztalt, 1 ruhafogast és 4 széket igényel a múzeum részére és kezelési utasítást készít a berendezésre, használati tárgyakra vonatkozóan. JPM Irattár 1902/11. 24 Dombay János: id. mű 187. 1. 25 „Egy külön szolga felfogadását a múzeum részére a város tanácsa nem engedélyezheti." JPM Irattár 1902/11.
