Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Művészettörténet - Aknai Tamás: Jean Gorin: Relief spatio-temporel multivisuel No. 67. 1970 (Műelemzés)

MŰELEMZÉS JEAN GORIN: RELIEF SPATIO-TEMPOREL MULTIVISUEL No. 67. 1970. (Festett farelief, 56x78x8 cm; JPM ftsz.: 74.332) AKNAI TAMÁS Jean Gorin műve Victor Vasarely 1974-es ajándékaként került a JPM Modern Magyar Képtárának gyűjteményébe. A Vasarely Múzeum emeleti folyosóján látható, August Herbin, Frantisek Kúpka, Michel Seuphor műveinek társaságában.

1 Gorin úgyszólván az egyetlen, aki az avantgárdé második generációjában a mondriani disciplinához következetesen ragaszkodott. Francia kortársai között senki sem maradt annyira a neoplaszticista kánon közelében, mint Gorin. Fritz Glarner és Vordemberge-Gildewart

2 ugyanabban az évben születtek mint Gorin; Césare Domela 1900-ban, Jean Helion 1904-ben, Carl Buchheister 1890-ben. Mindannyian alakítottak a geometrikus absztrakció klasszikus felfogásán. Gorin azonban egy regionális művészeti iskolában kapott képzést, a nantes-i Képzőművészeti Akadémián, ahol a fiatalos keresés egy nagyon szigorú elvont geometrikus alkotásmódhoz vezethette. Michel Seuphor 1927-ben ismerte meg Mondriannál, 1965-ben így ír róla: „ . . . felfogja egyes helyzetek nagyszerűségét, kiegyensúlyozottságát megjeleníteni képes, emberi helyzetekre érzékeny, keveset beszél és mindent észrevesz.. ."

3 Formálódásának esztendei a progresszív művészet azóta sem megismétlődő térhódításának éveivel estek egybe Az új művészet eszméi sebesen cirkuláltak a Szovjetunió, Hollandia, Olaszország és Franciaország, Németország között. Theo Van Doesburg, El Lissitzky, Felix del Marie az avantgarde-eszmék „hordárai" voltak. A „második generáció" szervezetei voltak a „Cercle et Carré" (Seuphor) az „Abstraction Création" (Vantongerloo és Herbin), publikációkat készítettek, kiállításokat szerveztek, érdekvédelmi társaságokként szolgáltak. Kulturális és szociális funkciók egyformán tartalmát képezték ezeknek a csoportoknak. A szuprematizmus és 1 A Vasarely-kiállítás emeleti folyosóján látható F. Kupka, M. Seuphor, W. Dexel munkája is. 2 Vordemberge Gildewart, Friedrich, 1899-ben született Osnabrückben. Festő, tipográfus, az Ulmi Iparművészeti Főiskola tanára volt 1964-ig, haláláig. A Domberger gyűjteményből származik a JPM tulajdonában levő újkonstriktivista szitanyomata. 3 M. Seuphor előszava a „Gorin et la plastique pure" című katalógusban. Musée des Beaux Arts, Nantes. 1965. konstruktivizmus történelmi öröksége a kezdeti „art decoval" színezett neoplaszticista formálással, valamint a Bauhaus funkcionális princípiumaival keveredve szinkron-hatásként érte Gorint is. I. Albert Jean Gorin 1899. december 2-án született a Loire megyei Saint-Emilio de Blain-ben. A család Nantes közelében telepszik meg, Gorin 1912től a párizsi Académie de la Grande Chaumière növendéke. 1916-ban behívják katonának, 1918ban részt vesz Németország megszállásában. 1919-ben leszerelik, visszatér Nantes-ba, beiratkozik az École des Beaux Arts-ba, rajztanár akar lenni. Számos pályázatot, díjat nyer. Képeit jelentős kereskedők vásárolják meg. Munkáiban ekkor Matisse, Cézanne, Van Gogh hatásai érződnek. 1923-ban Párizsba utazik, ahol a rue La Boetie galériában személyesen találkozik a nagy kubisták festményeivel. Megszerzi Glaizes és Metzinger Du cubisme (1912) című munkáját, amely „nagyon meggyorsítja fejlődését a tiszta absztrakció felé. . ."

4 Az Esprit Nouveau 1925-ös világkiállítási pavilonja jelentős hatást tesz rá, a mozgalom folyóiratán keresztül megismerkedik Jeanneret és Ozenfant elméletével: „számos művet készítettem az ő szellemükben, az objektív, egyetemes formák kutatásának szellemében. 1925-től datálódnak az első purista-absztrakt dolgaim. A naturalista módon megfogalmazott formákat teljesen felszabadítva nagyszerű, kreatív játék ragadott él, a kifejezés végtélen lehetőségei most nyilvánultak meg számomra. Megragadni a műben az egyetemes erőket, a kozmikus harmóniák nagy egységét; nem a naturális hatáskeltés eszközeivel, hanem a mélyükről ható törvények segítségével, melyek állandóak. . ."

5 1925-ben találkozik egy Mondrian olajfestménynyel, Van Doesburg egy elementarista kontra-reliefjével és Huszár Vilmos neoplaszticista interieur4 M. Lemoine: Les dessins de Gorin. Paris, 1977. Centre Culturel G. P. 5 Jean Gorin: L'expression des lignes obliques dans la peinture pure. The Structurist. University of Saskatchewan, 1969. No. 9. 44—49. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1979) 24, p. 339—344. Pécs, Hungária, 1980