Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete

318 MAN DOKI LÁSZLÓ 574-5; 1885: 189, 233, 425-6; 1886: 92-3; 1896: 382; 1911: 334), Molnár Antónia pedig Gyergyóvidék (Csik m. — ma: Románia) megjelöléssel közölt 65 szöveget (1902: 532—4). Jelentősebb gyűjtések még a következők: Borbás Vince Ipolylitkéről közölt 38 szöveget (1875: 424; 1883: 286, 331, 375), Ehrlich Lajos pedig Szentesről 44 szöveget (1877: 42-3, 86, 132, 178, 270-1, 322, 372, 522). Meg kell jegyezni azt is, hogy sok helyről mindössze egy-egy szöveg került közlésre; ilyen helységek: Berki, Csomaköz, [Székes] Fej ér vár, Kecskemét, Királydaróc, Kömörő, Nagybánya, (Vásáros] Namény, Orosháza és Szekszárd — tehát az összes gyűjtőhelyek csaknem 11%-a! Annak ellenére, hogy a Nyelvőr találós kérdés közleményei nyelvészeti célúak voltak, néhány esetben előfordult, hogy a közreadók utaltak az egyes szövegek korábbi változataira a Magyar Nyelvészet, a Magyar Népköltési Gyűjtemény és természetesen magának a Magyar Nyelvőrnek köteteiben — példaként csak Steiner (a későbbi Simonyi) Zsigmond veszprémi és kecskeméti szövegeire (1873: 89—90) hivatkozom. Szóbeli és egyéb rejtvényeink terminológiájára is tett javaslatot e folyóiratunk, s mivel máig sem került elfogadásra, továbbá mert a probléma ma NyF 9 = Varga 1903: 14 NyF 9 = Szabó 1903: 32 NyF 10 = Nagy 1903: 54 NyF 16 = Berze Nagy 1905: 58 NyF 17 = Beké 1905: 62 NyF 26 = Oláh 1906: 49—50 NyF 27 = Nádai 1906: 18 NyF 29 = Böszörményt 1906: 36 NyF 33 — Beké 1906: 35 NyF 34 = Horváth 1906: 8, 118, 121-2, 124 NyF 48 = Édes 1907': 43—44 NyF 48 = Szabó 1907: 55 NyF 56 = Maday 1909: 40, 44 NyF 57 = Voss 1909: 28 Természetesen később is nagyon sok anyagot gyűjtöttek nyelvészeink, azonban mindössze két publikációról emlékeznék meg itt (a kiadatlan anyagról később esik majd szó). Az egyik Wichmann György északi csángó anyaga (1906—1907es gyűjtés), amely Csűry Bálint és Kannisto Artúr gondozásában jelent meg 1936-ban — 5 tökéletes lejegyzésű szöveg a Lexica Societatis Fenno—Ugricae IV. kötetében, a 211. lapon, a másik pedig a találósok terén is kincsesbányának bizonyult Szamosháti szótár, Csűry Bálint örökbecsű munkája, (1935—1936) benne 20, szintén nagy nyelvészeti igényességgel lejegyzett szöveg. is aktuális, érdemes a „Hibás szók és szólások javítása" című anonym cikk erre vonatkozó részét szó szerint idéznünk: 13. Talány E szóban mind a tő, akár tal-, akár tála-, mind a képző -ány vagy -ny kifogás alá esik; egyikről sem tudni mi, sem amannak jelentését, sem emennek functióját. A tanácskozmány ajánlja helyébe a szintén újabb, de mind jelentésileg, mind képzésileg helyesen alkotott s már e jelentésben használatos rejtvény szót. E szóval s a szükséges jelzők hozzájárulásával igen alkalmasan kifejezhetők az aenigma egyéb fajai is, mint: anagramm: betűrejtvény, charade: szótagrejtvény, logogryph: szórejtvény, rebus: képrejtvény. Ezek mellett különösen a népnél divatos szórejtvényekre megmaradhat az eddig is használatos találós mese. [Magyar Nyelvőr IV (1875): 101] Századunk első évtizedében (1903 és 1909 között) a Nyelvőr mellett a Nyelvészeti Füzetek (a továbbiakban: NyF) volt az a sorozat, amely sok egyéb népköltészeti anyag mellett összesen 87 találós kérdést is közölt, s ezek újabb területek anyagát ismertetik meg velünk: Felsőőr 1 szöveg Csikszentdomokos 13 szöveg Vác 8 szöveg „Heves megye" 9 szöveg „Pápa vidéke" — (Nyárád, Felsőgörzsöny) 2 szöveg Debrecen 15 szöveg (hely nélkül!) 6 szöveg Körösjánosfalva 4 szöveg „Kemenesalja" — (Alsóság, Pápóc) 2 szöveg „Bakonyalja" 5 szöveg „Balatonfelvidék" 6 szöveg Nagykanizsa 12 szöveg „Hajdúság" 3 szöveg Nagykőrös 1 szöveg Óriási munkát végeztek a magyar népnyelv kutatói szóbeli rejtvényeink gyűjtése terén,

3 a folklorisztika tekintetében azonban ez a munka még 3 Például Csűry gyujtésszervezői érdeme, hogy a DMNyl (a Debreceni Magyar Nyelvtudományi Intézet) Kézirattára egyik legfontosabb lelőhelye találós kérdéseinknek — s az itt fellelhető anyag nyelvészeti hitelességű lejegyzés! Itt említem még, hogy Csűry Bálint tanítványa és tanársegédje, Végh József a Debreceni Református Gimnázium Önképzőköre „Csűry Bálint" tájkutató szakosztályának megalapításával fiatalokat is bevont a munkába — egyik tanulója. Nagy Tibor több száz szöveget gyűjtött Szamosszegen és Debrecenben, amelyből