Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete

SZÓBELI REJTVÉNYEINK . . . 313 Pozsonyban. 1854. tlöbb S с h m i d-lêlç пуомкШщи. scUfèi i-ik ч. A találós-repertoár eredet szerinti elkülönítésére Magyarországon mindössze egyetlen kísérlet történt (Szabó 1969) — tervezett katalógusomban megkísérlem elvégezni a teljes magyar anyagnál a ponyva- és tankönyvi előzmények feltárását is, bár a számításba jöhető népi olvasmányok feltárásának még csak kezdeteinél tartunk. * * * Tankönyveink találós kérdéseinél kívánok megemlékezni arról, hogy legnagyobb költőink is szerepeltek a mű-talányok szerzői között. Kisfaludy Károly feltehetőleg Edvi Illés Pál felkérésére írta rejtvényeit, kifejezetten a tankönyv számára, bár az összeállító nem emlékezik meg erről — a későbbiekben azonban Kisfaludy nevével is szerepelnek tankönyveinkben e talányok. A példák közül csak az elsőnél és az utolsónál írom le a teljes szöveget, a többinél csak Edvi Illés sorszámát írom a megfejtés elé: 2. Nagy részint has vagyok, szám is van, de nem nagy; Megtöltöm hasamat jó itallal, csak adj; Ha jól tartasz, hidd el, nem leszek károdra; Megjobbítom, a' mit innom adsz, számodra. — Bor-hordó. Edvi Illés 1837: 52 == 1838: 15, Riedl 1864: 188. 4 — Harang. Edvi Illés 1837: 53 = 1838: 16; Erdélyi Indali 1862: 72. 8. ... — Tükör. Elvi Illés 1837: 53 = 1838: 16; Reidl 1864: 189. 9 - Kender-magv. Edvi Illés 1837: 53 = 1838: 16; Riedl 1864: 189. 11. ... — Pipa. Edvi Illés 1837: 53 = 1838: 16; Riedl 1864: 201. 12. Az egész két tagból álló; földnövény, nincs levele; Mellyből a' szakácsok által készül urak' étele. Végső jelét ha elveted, ruháidra illesztheted, Mert a' ruha e' nélkül, mint vitorla, szétrepül. — Gomba. Edvi Illés 1837: 53 = 1838: 16; Riedl 1864: 201. Az egyik, Kisfaludy Károly tollából származó „Rejtett szó" (fűrész - Edvi Illésnél nem szerepel) megvan az 1862-es kiadású budai OLVASÓKÖNYV 37. lapján, s korábban is feltűnt egy helyen — Szvorényi IV (1855) : 353—4/362. Kölcsey Ferenc 1821-ben kilenc talányt költött (lásd Minden munkái I

3 — Budapest, 1886: 163— 167), de ezek közül csak egy, mégpedig a VII., bukkan fel tankönyveinkben: Tükör vagyok, de nem szobád falán; Forrás vagyok, de nem zöld fák alatt; Ablak vagyok, de nem látsz rajtam által; Csillag vagyok, de nincsen kék egem. Mint barna felhőn múló vész után Boltos szivárvány nyugoszik fölöttem; Nincs ajkam és mégis mosolygok én. Nincsen szavam, mégis kérlelni tudlak,Esőzöm, égek, biztatok, fenyítek. — Szem. Szvorényi IV (1855): 354/362; Erdélyi Indali 1862: 30—31; OLVASÓKÖNYV (Buda, 1862): 38; Riedl 1864: 172. Összegyűjtött munkái tanúsága szerint Vörösmarty Mihály csak egy Talányt írt, ezt viszont Erdélyi Indali két tankönyvében is közli (1862: 31 és 1876: 26/236) — Három hangja elől könnyen forog a vizek árján a két végsővel gyáva csalásra mutat. Bús az egész s ha hideg kezeit lenyújtja elhűl benne szívünk s lágy dobogása megáll. — Halál. A tudományos igényű gyűjtés kezdetei Talányaink tudományos igényű gyűjtését a Nyelvtudományi Közlemények elődjének számító folyóirat, a Huníalvy Pál szerkesztésében megjelent Magyar Nyelvészet (1856—1861) kezdte szorgalmazni — a lapjain megjelent közel hétszáz szöveg jelenti szóbeli rejtvényeink első komoly fOndjait.