Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Tarján Gábor: Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumben (Gyűjtemény-ismertetés)

252 TARJÁN GÁBOR radt fenn legtovább: a legújabb darabok tőlük származnak. A készítés módjáról azonban az emlékezet által visszaidézhető időből egyelőre nem rendelkezünk baranyai adatokkal. Más területekről vannak ácsolt láda készítésről leírásaink.

6 A láda anyaga mindig keményfa, általában bükk. Gyűjteményünk alapján megállapítható, hogy az ormánsági ládák néhány darabja tölgyfából készült. A II. József-féle felmérések idején nagy mennyiségben állott rendelkezésre kocsányos tölgy, a Dráva mente és Szlavónia jellegzetes fája, amely kitűnő bútor- és épületfa. Az ormánsági házak talpgerendái is e fajtából készültek.

7 A múlt század második felében erősen megfogyott az ártéri tölgyerdő. Valószínűleg ekkor tértek át ezen a területen is a máshol általános bükkfára, amely legközelebb nagyobb mennyiségben a Mecsek északi oldalán fordul elő. Használata Az ácsolt ládák magyarországi használatáról a XIII. század végétől rendelkezünk adatokkal. A korabeli iratokban a scrinium elnevezéssel találkozunk, amely abban az időben szekrényt jelentett — e név maradt fenn a Dél-Dunántúlon a szökröny szóban. Területünkön a legkorábbi az 1389-es mersei (Somogy megye) parasztoknál, valamint az 1513-as dencsi (Somogy megye; ma Dencsháza, Baranya megye) fazekasmester házában található ácsolt ládára vonatkozó adat.

8 A szökröny kelengyeládaként való használatára Baranyából a múlt század közepéről van adatunk: „Ha a leánynak bundikája, csizmája és szekrénye van ... az annak a jele, hogy már eladó."

9 A lakodalmas menet első kocsijára a menyasszony agyi ruhája kerül, a másodikon a menyasszony és a vőlegény ül, „a harmadik a szekrényt (ládát) viszi" — közli Hölbling Miksa.

10 Ezt a használatot bizonyítják datált ládáink. Gyűjteményünk legkorábbi évszámmal ellátott darabja fedelének belsejében az „1823 TAPAZDI JULI" festett felirat található. Ezenkívül még négy datált példánnyal rendelkezünk. Kettőnél az előlap vésett díszítményei között találjuk az évszámot (1839, 1840). A harmadiknál a név és az évszám (VICZE ROZI 1867) mellett a hagyományos geometriai díszítéssel keverve címer, 6 Királyné Csilléry 1951: 234—237.; K. Csilléry 1955: 314—316.; Haáz 1941. Feltehetőleg Baranyában hasonló módon készült, az eszközkészlet itt is megtalálható: fejsze, szijópad (vonópad), szijókés (vonókés), körző (cirkálom) stb. 7 Kogutowicz 1936: 24—28. 8 K. Csilléry 1965: 134—135. Az adatra K. Csilléry Klára hívta fel a figyelmemet lektori véleményében. Ezúton köszönöm meg hasznos útmutatásait. 9 Hölbling 1845: 68. 10 Hölbling 1845: 67. szív és szabadrajzú virágornamentika is látható. A negyedik datált darab nem kelengyeláda volt, hanem „szökröny-hombár", felirattal és 1853-as évszámmal. Az ácsolt ládák másodlagos funkcióban élelem, majd állati eleség tárolására szolgálnak.

11 Feltehetőleg ekkor faragják le a láda tetejéről a hátul levő szarvakat, mivel a gyakori nyitogatással a falat karcolják. A szökröny végül, harmadlagos funkcióban a ház körül a legkülönfélébb feladatokat elláthatja. Gyűjteményünk egy darabjára morzsológyalut szereltek, s mivel nem volt elég magas, pótlábat szögeltek hozzá. Gyakran tyúkólnak használják, vagy palántát ültetnek bele, később már csak az ép deszkákkal toldoznak meg valamit, s legvégül a tűzre kerülnek a darabok.

12 Meg kell említenünk, hogy az utóbbi években a íolklorizmus jelenségeként ez a bútordarab megváltozott társadalmi körülmények között ismét használatba kerül. A még föllelhető példányok városi környezetben esetleg az eredetihez hasonló funkciót, mint ágyneműtartó töltenek be. Az ácsolt ládák rendszerezése K. Csilléry Klára a hazánk területén található ácsolt ládáknak három csoportját különíti el.

13 Az első csoportba sorolja a dunántúli ládákat: „Ezeknek arányai .... zömökek, tetejük a háztetőhöz hasonló, kétsíkú, az oromháromszögekből erős szarvak nyúlnak ki. Díszítése, a hátoldal kivételével az egész ládát elborítja ... A díszítés nagyvonalú, nyugodt hatású. A díszítés egyes részei fekete festéssel vannak kiemelve."

14 A második csoport az Alföldre és a Felvidékre jellemző, míg a harmadik az erdélyi területekre. E két utóbbi csoportnál gyakori a szuszék elnevezés, míg a Dunántúlon a szökröny a legismertebb.

15 Szerkezet és díszítés alapján a dél-dunántúli ládák külön alcsoportot alkotnak. Gyűjteményünk 48 darabjából a legtöbbet ide sorolhatjuk. Csilléry megkísérelte a baranyai ládák tipologizálását a dí11 Királyné Csilléry 1951: 280. 12 Királyné Csilléry 1951: 281. 13 Királyné Csilléry 1951: 251—252. 14 Királyné Csilléry 1951: 252. 15 Érdemes megemlíteni, hogy e bútorfajta készítésének megszűnése таз-más időben történt: Dél-Dunántúlon a múlt század végén. Felvidéken az ötvenes években, Erdélyben viszont még ma is akad hozzáértő. Saját gyűjtésemből Székelyvarságot hozom példának, ahol 1977-ben találkoztam egy szuszékcsináló emberrel. A varsági ládakészítést korábban HAÁZ 1941. dolgozta föl.