Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1930—1933. KÖZÖTT 193 bért, hogy kezdjen tárgyalásokat a Láng Gépgyárral a célnak teljesen megfelelő mozdonyok legyártásáról.

32 Ugyanezen a napon az Orenstein és Koppel Rt-t is értesíti az engedélyről.

33 A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőséget az engedély birtokában arra kéri a kőbánya, hogy jelölje meg a mútanrendőri bejárás időpontját.

34 Szeptember 21-én a 20 068 és 20 069 sz. motoros mozdonyok műtanrendőri próbájáról szóló igazolást megküldi a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség a bányának. A műtanrendőri bejárás tehát sikeresen megtörtént. Ugyanekkor csatolják Kovács János és Czukor József motorvezetők bizonyítványát is a leküldött anyaghoz.

35 (Az első mozdonyvezetői is ismertek tehát a kőbányának!) A meglevő engedélyek birtokában 1930 szeptemberétől motoros vontatással működik a kőbányaüzem. Ezzel tulajdonképpen az 1928-tól vajúdó probléma időlegesen megoldódott, a továbbfejlesztés lesz már csak gond. A vontatómozdonyok létszáma 1931-ben a bánya statisztikai adatai alapján

36 két benzinmozdony, 162 db csille. Az 1933. évi statisztika 2 db 40 LE-s összerejú nyersolajmozdonyt tüntet fel 167 csillével. A csillepark lényegében elenyésző értékű változásával tehát a vontatóerő megváltozik, valószínű, hogy a Láng Gépgyár által készített hazai gyártmányú mozdonyokat használta ekkor már a bánya. Az iparvasút hosszát a következőként tüntetik fel a statisztikák: Év Iparvasút Siklók hossza Munkává méter méter gány méter 1929 3000 40 450 1930 3000 40 2500 1931 3000 160 2500 1932 3000 160 4100 1933 3000 160 4200 Az iparvasút hossza lényegében változatlan, ahogy az 1929-ig kiépült. Ezzel szemben erőteljes a változás a munka vágányok hosszában. 1929 és 1930 között, amikor a termelés akár tonnában, akár m

3-ben, a duplájára nőtt, a munkavágányok hossza 5,5-szeresére növekedett. 1930 és 1931 között a siklók hossza növekedett négyszeresére, a 32 512/1930. 33 513/1930. 34 514/1930. 35 577/1930. 36 Az 1930—1933. évekre vonatkozó legtöbb adatot a DÉLKÖ Komlói Kőbányájánál szereztem be, a kőbánya irattárából. Hogy az ottani kutatásokat lehetővé tették, köszönetet kell mondanom Dr. Fekete Sándornak, a DÉLKŰ igazgatójának, valamint Hetesi János üzemigazgatónak, és Pintér István személyzeti előadónak. Az így beszerzett adatokat „H" betűvel jelölöm meg, jelezve, hogy helyi anyag. H.A. megfelelő évek vonatkozó statisztikai adatai. termelés is növekvő fázisban volt. Az 1931-1932 közti további emelkedése a kiszolgáló munkavágányoknak nem eredeztethető a termelésből, az említett időben a termelés közel a felére esett le, a belső vágányhossz pedig 1600 méterrel nőtt. Adatok hiányában csak feltevésekre szorítkozhatunk. Véleményünk szerint a növekedés részben a bánya állagának fenntartását volt hivatva szolgálni, másrészt a bánya vezetősége is tudhatta, hogy egy gazdasági mélyvölgy nem tarthat örökké, esetleg az 1933. évre már olyan megrendelések is beérkezhettek, melyről nem tudunk, így a fejtés további előkészítését és megalapozását szolgálta az újonnan épült vágány. 5. Elektromos berendezések Az elektromos hálózat 1929-ben megépült. A szénbányával részben közös vezetékrendszer szolgáltatta a kőbányának is az áramot, nagyfeszültséget, amit a bánya bejáratánál transzformáltak le. A megépítéskor a jónak tűnő közös megoldás ellen hamar merült fel kifogás.

37 Az ok: gyakoriak az áramkiesések, áramszünetek, s ilyenkor a közös vezeték miatt egyszerre két üzemben (szénbánya és kőbánya) áll le a termelés. A szénbánya a villamosközpontjában külön vezeték létesítése, esetén egy árammérőt díjtalanul bocsátana a kőbánya rendelkezésére, továbbá felajánlja a Új aknához vezető villanyoszlop sorát egy külön kőbányai vezeték létesítésére. így a kőbányának lényegében mintegy 1000 méternyi vezetéket kellene építenie, ennek a költségét kellene viselnie. A kőbánya vezetősége az alispánt kéri, hogy engedélyezze, járuljon hozzá a külön vezetékrendszer kiépítéséhez. Az áramzavarok az év második, harmadik, negyedik hónapjában valóban gyakoriak voltak a közös vezetéken, a túlterhelésből fakadtak. így február 24-én, majd 29-én, március 26-án, 27-én, április hóban pedig 1-én, 14-én nem volt áram. A jelzett időkben összesen 5,55 óráig volt áramszünet a kő- és a szénbányánál is, valóban sok kellemetlenséget okozva a folyamatos termelésben. Gyakori volt a naponta kétszeri áramkiesés is. Az áramfogyasztás is utalhat a termelésre, illetve annak gépesítettségi fokára. Erről a következő adatok állnak rendelkezésünkre: év világímotorikus összesen ára: tásra célra KW KW Pengő KW 1929 5030 42 000 47 030 4 703,— 1930 7500 128 343 135 843 13 584,— 1931 6800 95 665 102 465 13 260,— 1932 4150 86 395 90 545 11 770,85 1933 4650 171 045 175 695 22 840,— 37 250/1930. április 30-án kelt irat.