Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között
A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1930—1933. KÖZÖTT 191 műhelyt, nagyobbat kell építeni a meglévőnél, és az irodákat is ott kell elhelyezni. 13 A munkát a kőbánya vezetősége szerint mint előre nem láthatót, szabadkézből kell kiadni. A kivitelezésről mindössze annyit tudunk, hogy 1930. augusztus 9-én a kőbánya engedélyt kap egy javítóműhely létesítésére, amennyiben 1 db б LE-s és 1 db 1,8 LE-s elektromotorral, 1 db esztergapaddal, 1 db fúrógéppel és 1 db motorikus fúj ta tású kovácsműhellyel van felszerelve. 14 Több ajánlat is érkezik a kőbányához technikai apparátusának bővítése céljából. 1930. április 15-én Csecs E. „BORA" Bányagépek Kereskedelmi Vállalat fúróéi élezőgépet, mint igen fontos szerszámot ajánl a bányának vételre. 15 Augusztus 18-án az ESSÖ és Társai okleveles mérnökök tesznek vásárlási javaslatot a kőbányának. 16 Az ajánlattevők megszerezték a chicagói Northwert Engineering CO — amerikai viszonylatokban is az egyik legismertebb emelő- és szállítóberendezési gyár magyarországi képviseleti jogát, ők ajánlják a chicagói gyár gépeit, lánctalpas rakodógépeket, a kőbányának. Megrendelésről sem az előbbi, sem ebben az utóbbi esetben nem tudunk. 3. A vasútállomási rakodó A vasútállomási rakodás korszerűsítése a kőbányának már régóta terve. A megoldás a vasúti rakodó megépítése volt. Az építés lefolyásáról nem tudunk sokat, valószínű, hogy korábban megtörtént. Ismerjük viszont azt a szerződést, mely vele kapcsolatos, nézzük meg azt! 17 A megnövekedett termelés csak akkor válik hatóerővé, ha a szállítás megoldható. Ezt segíti elő a vasúti rakodó, hisz az előzőekben láttuk, a szállítás javarészt vasúton történt. A rakodóval kapcsolatos szerződés szövegéből úgy következtethetünk, hogy a komlói szénbánya és a kőbánya közösen építették azt az 1928—29-es évben. (A szénbánya is vasúton szállított, ezért volt neki is érdeke a rakodó elkészítése.) Az említett létesítmény októberig elkészült. A magasrakodó és a rá felvezető bányavasutak használati és fenntartási szerződése eredetileg a MÁV és a m, kir. komlói kőszénbánya között jött létre,- a kőbányával kimondottan csak a 9. pont foglalkozik, de a többi megismerése is hasznos, mivel azok a kőbányára is vonatkoznak, azt is érintik. 13 A 63/1930. jelzetű irategyüttes 284/1930. sz. iratai. 14 458/1930. Pécs járás főszolgabírájának határozata. 15 194/1930. Az ajánlattevő címe: Budapest, V., Csáky u. 18/b. II./4. 16 495/1930. Címük: Budapest, VIII. József krt. 14. 17 A MÁV Pécsi igazgatóságának levele tájékoztat minket, mely 1930. október 2-án kelt. Az irat a kőbánya anyagában található az 1930-as évek iratai között. A rakodót és a vasutat a vasút és kereskedelemügyi miniszter 120 314/1928. К. M. VI. sz. rendelete alapján kell kezelni. A rakodó területe 243 m 2 , ezért a szénbánya a MÁV-nak 0,28 pengő/m 2 bérleti díjat fizet, minden év január 2-ig. A vasút és a rakodó a szénbányáé, fenntartásáról is az gondoskodik. A MÁV ellenőrizheti annak állapotát, s ha az nem megfelelő a forgalmát kártérítés nélkül zárhatja el. A rakodó által okozott esetleges károkat a szénbánya köteles megtéríteni. A MÁV felszólítására a szénbánya a rakodót köteles kártérítés igénye nélkül áttelepíteni. Ha a szerződés lejár a szénbánya 30 napon belül köteles a rakodót elbontani, a terepet rendeztetni, adandó esetben azonban ugyanezt a MÁV a szénbánya terhére meg is csináltathatja. A szerződés eddigi pontjai nyilvánvalóan közvetve érintették a kőbányát, kimondottan viszont csak a 9. pont foglalkozik vele. Ez kimondja ugyanis, hogy a MÁV hozzájárul, a szénbánya pedig megengedi, hogy a Baranya vármegyei Horthy Miklós Segélyalap a saját áruinak ki- és berakására használhassa a rakodót. Az általános előírások a kőbányára is érvényesek, azokat a kőbánya is köteles betartani. A 10. pont érinti ismét a kőbányát, eszerint a MÁV a vagonokat az első számú vágányra tolja be, onnét is viszi el, az első számú vágányról a csonkavágányra — a rakodóhoz — való tolást, és a visszatolást a kő- és a szénbánya a saját költségén köteles elvégezni. A szerződést 10 évre kötötték meg 1930. július l-én.18 4. A szállításban történt változások Az előzőekben már rámutattunk a szállítás változására, annak modernizálására. Az állandó felújítás, karbantartás és modernizálás fontos feladata a kőbányának, hisz belsőleg kellett megoldania az előző évi termelésnek csaknem duplájára nőtt 1930. évi kőanyag e 1 juttatását a vasútra. A keskeny nyomtávú vasút üzemképessége, biztonsága a stabil értékesítés fontos feltétele is volt. A kisvasút csilléinek vontatása lóval történt. Folytak tárgyalások a korábbi időkben a gépi vontatásra való áttérésre, eredmény nélkül. A kőbánya azonban 1930-ban sem mondott — nem is mondhatott — le a vasúti vontatás modernizálásáról. Mauthner Dezső április közepén vételre vagy bérbe ajánl „a kőbánya pálya viszonyainak megfelelő", keveset használt 22-25 lóerős, 760 mm nyomtávú benzinmozdonyt. 19 Hogy Mauthner in18 Bár a szerződést az említett időben kötötték meg, a 10 év mégis 1928. szeptember 15—1938. december 31. Ebből gondoljuk, hogy a rakodó már 1928-ban is elkészülhetett. 19 190/1930. Április 15-én érkezett a levél a kőbányához.
