Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1930—1933 KÖZÖTT CSERDI ANDRÁS Az előzőekben megpróbáltuk nyomon követni, hogy a komlói andezit-bánya miként termelt az 1927—1928-as években,

1 valamint vizsgálni azt, hogy az indulási helyzethez képest 1929-ben miként modernizálódik az üzem, hogyan emeli és fejleszti gépi és villamos berendezéseit a korszak követelményeinek megfelelő színvonalra.

2 Jelen dolgozatunkban a megkezdett úton szeretnénk továbbhaladni, s a források adta lehetőségeknek megfelelően

3 vizsgálnánk az előzőekhez képest nagyobb időegységet. A nagyobb léptékű vizsgálódást indokolja az is, hogy 1929-ben a bánya korszerűsítése megtörtént, ezt követően egy ideig csak az apróbb berendezések pótlását, illetve a műszaki állapot fenntartását szolgáló intézkedések valósultak meg. I. Az ország úthálózatának és gépjárműállományának alakulás o

4 Év: Kiépített Ki nem épített Összese közutak hossza km-ben: 1929 19 222 8166 27 388 1930 19 374 7873 27 247 1931 19 698 7738 27 426 27 436 1932 21399 7352 28 751 1933 21989 7199 29188 A bemutatott táblázatból láthatjuk a gazdasági válság időszakának útpolitikáját. Nem feladatunk a forrásban csak statisztikai közlésként szereplő kiragadott adatok elemzése, mégis hozzáfűzhetjük, hogy az állam közmunkát teremtő szándéka a válság éveiben elsősorban a kiépített utak km-hosszának növekedésében látszott meg. Az 1929-1931 közti lassú fejlődés e vonatkozásban 1931—1932 között ritmust vált, felgyorsul. A közölt időszak útnövekedése 2767 km, mely növekedés csak részben történt akként, hogy teljesen új, meg nem levő nyomvonalakon építettek volna utakat. A növekedés tehát részben viszonylagos, hisz a ki nem épített utak rovására történt, vagyis az utóbbi utak kiépítésével növekedett a „korszerűnek" mondható kiépített utak hossza. A ki nem épített útvonalak hossza a vizsgált öt év alatt 962 km-rel csökkent, e csökkenés jelentős része nyilván az említett 2767 km-ben realizálódott. Abszolút értékben, összeségében az ország úthálózata 1800 km-rel növekedett, ami növekedés a kiépített és ki nem épített úthálózat növekedésének különbözetéből adódik. Az ország gépjárműállománya is jelentősen változik a vizsgált időszakban. Mivel e téma is csak mint a bányászat alakulásának motiváló ja szerepel, nem vizsgáljuk részletesen. Magyarországon a tőkés gazdaság fellendülése vonzotta a gépkocsik számának emelkedését is. 1925—1929 között a gépjárműállomány gyarapodási átlaga évi 5400 db, a válság azonban e fejlődést is megtöri.

5 Év Személy Teher Egyéb Gépkocsik MotorkerékGépjárművek kocsik összesen párok mindössz. 1929 13 293 4401 1358 19 052 10 365 29 417 1930 13 394 4493 1377 19 264 11041 30 305 1931 11716 4304 1323 17 343 11 166 28 509 1932 10 889 3996 1272 16157 10 759 26 952 1933 8 990 2553 640 12 183 8 207 20 390 1934 10 852 2834 663 14 349 8 885 23 234 1 Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete, in: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXII. (1977.) 2 Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben. in.- Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXIII. (1978.) 3 A komlói kőbánya e korszakra vonatkozó iratainak nagy része erősen hiányos, rendezetlen, kevert anyag. A korszakhatárként megjelölt 1933. évtől a felszabadulásig nem is igen áll rendelkezésünkre irat a Baranya megyei Levéltárban. 4 Magyarország Útügyi Évkönyve 1934. Szerkesztette és kiadja M. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium Közúti Műszaki Szakosztálya, Budapest, 1935. 291. 1. A községi utak, melyeknek hossza 1933-ban 35 248 km volt, nem szerepelnek az adatokban. 5 Magyarország Útügyi Évkönyve. 250. 1. Az 1934. XII. 31-i személykocsik között 527 db autóbusz is fel van tüntetve. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1979) 24, p. 189—206. Pécs, Hungária, 1980