Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)
130 M. KOZÁK ÉVA A XI. században igen távol estek egymástól a templomok. Ezekről a korai falusi templomokról keveset tudunk. Nyilván olyan anyagokból készültek (fa, sövény, patics), melyek könnyen elpusztultak. A XII. századi templomaink általában félköríves szentéllyel épültek, de elsősorban a szerzetesi építkezéseknél az egyenes szentélyzáródású forma is feltűnik a XII. században. Pásztó a honfoglalás után fejedelmi, majd királyi birtok. A bencés apátságról 1138-ban történik említést. A kutatás során előkerült háromhajós bazilika főszentélye egyenesen záródik, a mellékszentélyek félkörívesek. A régészeti leletanyag, a falazási technika, a faragott kövek a templom építését a XII. század elejére keltezik. 47 Vértesszentkereszten Forco jövevény elbeszélése alapján I. Ugrin comes volt 1146-ban a bencés monostor kegyura. A Csák nemzetség Kisfaludy-ágának őseként tartják. A nemzetség tagjainak épületei, földjei a monostor mellett helyezkedtek el. A bencés apátság magas qualitású, XII-XIII. század fordulóján épült templomától északra egy egyenes szentélyzáródású templom is előkerült, melynek szentélyéhez északról és délről egy-egy félköríves téglakápolnát építettek. Az épület az apátságot övező árkon belül helyezkedik el. A templom építése megelőzte a nagy templomét, korát a XII. század derekára, esetleg második felére tehetjük. 48 Egy későbbi példa: Berettyóújfalunál, Herpály pusztán került elő egy háromhajós, homlokzati toronypáros téglatemplom, melynek fő szentélye egyenes, észak—déli mellékszentélye belül félköríves, kívül egyenes zárású. Az ásató régész a templom építését a XIII. század elejére teszi, az építészeti jegyek alapján vagy a bencés, vagy a premontrei rend építette. 49 A XII. század végén települnek az első francia cisztercita rend tagjai hazánkba (Egres 1179, Zirc 1182, Szentgothárd 1183, Pilis 1184). A ciszterek jóarányú, puritán, rendi előírás alapján készült egyenes szentélyzárású templomai erősen hatottak a XIII. századi magyar templomépítészetre. Kozák Károly több tudományos feldolgozásában foglalkozik a tárgyalt templomtípussal. 50 Megfigyelései alapján, Tihany és Pannonhalma körzetében különösen sok falusi templom épült egyenes szentélyzárással. 51 Ebben nagy szerepet tulajdonít a pannonhalmi bencés apátságnak. Arra a 47 Valter I.: Pásztó, a középkori mezőváros. Nógrád m-i Múz. Évk. (1974) 55. 48 A templom feltárását 1970-ben végeztem. 49 Módy Gy.—Kozák K.: A herpályi templomnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás. Bihari Múzeum Évk. (1976) 76., 100. 50 Kozák K.: A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem (1961— 62) 51 Sz. Czeglédy I.—Koppány T.: A Balatonfűzfő—márnái román kori templomrom. Veszprém m-i Múz. Közi. következtetésre jutott, hogy az apátság első temploma félköríves volt, és Oros apát építkezései idején (1224) alakították át a szentélyt egyenes zárásúvá, és ennek hatására a tihanyi altemplomot is egyenes szentélyzárásúvá képezték ki. A tihanyi apátság birtokain fekvő templomokat általánosságban jellemzi ez az építési forma. Kimutatja, hogy a Balaton partján a bencés birtokokon lévőkön kívül, más birtokosok is építenek egyenes szentélyzárású templomokat (Sarvaly, Sóstokái, Máma puszta). A falusi templomok építését a XIII. század közepe tájára teszi. Levárdy Ferenc a pannonhalmi apátság történetének feldolgozásakor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a templom altemploma az első építkezés hagyományait őrizte meg. A pécsváradi bencés apátság (1015) szintén altemplomos volt, és a hatósugarába eső Mindenszentek kápolna, a mánfai és mecseknádasdi templomok egyenes szentélyzárásúak. A pécsváradi kutatásokat ekkor még a szerző nem ismerte, és azért a XI. századi kolostortemplomhoz kapcsolta az említett templomokat. 52 A Baranya megyei egyenes szentélyzáródású templomokkal G. Sándor Mária foglalkozott a mecseknádasdi rk. templomban végzett kutatásai kapcsán. Közli a templom történeti adatait, az ásatás, falkutatás eredményeit. Részletesen ismerteti Baranya megyei analógiáit, azok alaprajzát is, és köztük foglalkozik röviden a hetvehelyi templommal is. Feldolgozásában arra a következtetésre jut, hogy a tárgyalt típusba tartozó templomok vagy a pécsváradi bencés apátság birtokán, vagy annak hatósugarában helyezkednek el. A régészeti feltárások során kiderült, hogy az apátság altemplomát egyenes szentélyzárásúvá alakítják át.53 G. Sándor Mária az átalakítás idejét a XIII. század első negyedére helyezi. Ezt a megállapítását avval támasztja alá, hogy 1215-től a bencés monostor apátja többször pápai megbízott, és így járt Itáliában. Ott megismerkedett a szerzetesi élet cisztercia szellemű megreformálásának kérdéseivel, valamint az új építészeti irányzattal. Az új stílusban átalakított templom a XIII. században hatással volt a környék falusi templomainak építésére is. 54 Az eddigi kutatások szerint a bencéseknek döntő szerepe volt az új stílusú templomok elterjesztésében. Az országban viszonylag nagy számuk öszszefügg azzal is, hogy a király és az egyház mel2 (1964) 150—152. A szerzők megállapítják, hogy az egyenes szentélyzáródású templomok a Balaton északi partjának jellegzetes templomformája. A vidék 70 román temploma közül 40 egyenes és csak 17 félköríves szentélyzárású. 52 Levárdy F.: Pannonhalma építéstörténete. II. Műv. Tört. Ért. 8. (1959) 104—105. 53 Fexenczy K.-. A pécsváradi vár helyreállítása. Műemlékvédelem (1961) 3. 137. 54 G. Sándor M.: i. m. 140.
