Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Művészettörténet - Mendől Zsuzsa: Lechner Ödön pécsi épülettervei. Adatok a pécsi városháza építéstörténetéhez

LECHNER ÖDÖN PÉCSI ÉPÜLETTERVEI 393 ajánlották. 17 Az első helyezett Steinhardt és Lang építészekkel együtt Lechneréket is szűkebb pá­lyázatra szólították fel, s újabb telket jelöltek ki az épület számára. 18 Lechnerék átdolgozott terve elesett a megbízástól, mert alaprajzi megoldása kevésbé sikerült. Lechner nem vette figyelembe azt a körülményt sem, hogy a színházat végső soron utcasorba kellett beillesztenie, ehelyett parkos, szabad térre komponálta épületét, hogy tömege érvényesülhessen. Ezzel a megoldásával a telek­uzsorának a városépítészetre kiható negatívumai ellen lázadt. Ez utolsó barokk jellegű tervükön e stílus ismét a megrendelő kívánsága volt. Az épü­let középrizalitjának loggiás alakításában, de fő­képp a nézőtér karélyos árkádíveiben, valamint a közlekedő terek kiképzésében a sajátos lechneri megoldásra ismerhetünk. A két nagy tervbe vett építkezést úgy próbálták gazdaságosan egymáshoz kapcsolni, hogy a jövendő színházépület helyén álló katonai kórházban helyezték volna el a vá­rosház hivatalos helyiségeit, annak építése idején. „A színház építést ennek következtében csak ak­kor fogják elkezdeni, ha a városház már teljesen elkészült." 19 Steinhardt és Lang tervei szerint azonban 1893 —1895 között megépült a színház. 20 Lechnert és Pártost ekkor már az Iparművészeti Múzeum és a kecskeméti városház építése foglalja le, Pécsett nem sikerült megbízáshoz jutniok. Lechnerék városház tervét először Piacsek Gyula pécsi építésszel olasz reneszánsz stílusban átdolgoz­tatták (1892. szept. 16.-i döntés). A színház meg­épülte után Lang Adolfot kérik fel a régi város­háza kijavítására és időközben a Király (ma Kos­suth) utcában megvett Heindhoffer telekkel bő­vült területen az épületnek új szárnnyal való bő­vítésére. 21 1898-ban határozzák el, hogy a régi városháza lebontásával építenek újat, amelybe egy­úttal vásárcsarnok, „Rathaus Keller", esetleg a posta is elhelyezésre kerülne. 22 „A program meg­állapítása után a tervek elkészítésével Alpár Ig­nác műépítész lesz megbízandó" — rögzíti a köz­gyűlés jegyzőkönyve. Alpár Ignác nevének fel­bukkanását a tervezésre felkérendő építészek kö­zött nem csupán a millenniumi kiállításra épült Vajdahunyad várát utánzó épületcsoportjának (ma: Mezőgazdasági Múzeum, Bp.) és számos vidéki 17 Tervek a P. Á. L. tulajdonában. Ismertetése: Építő Ipar 1891. 21. old.: A pécsi színház tervpá­lyázata. 18 Pécsi Figyelő, 1892. IX. 10. 3. old. Az új színház Pécsi Figyelő 1891. X. 31. 3. old. 19 Pécsi Figyelő 1891. I. 28. 3. old. A városház új­jáépítése. 20 Pécsi Figyelő 1893. V. 17; V. 20; VII. 1; XII. 12. 21 P. Á. L. Városház iratanyaga, 34. csomó, 176/20500/1896. és 1897. évi 105/15852. sz. közgyűlési határozat, valamint az 1896. évi 146/16160. sz. 22 P. Á. L. A városház iratanyaga, 34. csomó, 245/26508/1898. sz. közgyűlési határozat. város építészeti pályázatán elért sikere, hanem az éppen akkor folyó pécsi építőmunkája is magya­rázza. A pécsi városház tervezésével kapcsolatos munkájáról és előzményéről ő maga így számol be Majorossy Imre polgármesterhez írt nyílt le­velében: 23 „Azt hiszem, 1898-ban történt, hogy Pécs szabad királyi város törvényhatósága engem egy városház tervezésével bízott meg. E megbízás előzményeiről semmit sem tudok, azt én sohasem kerestem, aminthogy később sem kutattam, hogy mi bírta rá a törvényhatóságot e megbízás elhatá­rozására, amelyből különben csakis a pécsi lapokból szereztem tudomást abban az időben, mikor még a honvédapród iskola építése miatt több ízben le­rándultam Pécsre ... Elmúlott négy év s ezután Nagyságod .... felszólított, ... készítsek az új vá­rosházára terveket." A belügyminiszter a város törvényhatóságának egyetlen építészt megbízó ha­tározatát megsemmisítette és nyilvános tervpályá­zatot rendelt el (1902-ben). Alpár Ignác korábban készített tervét „Rákóczi korából" jeligével küldte be a pályázatra. 1903. jan. l-re beérkezett 17 pályamű közül Alpár Ignácnák a felvidéki, ba­rokkba hajló késő reneszánsz rusztikus architek­túrájú, impozáns, de a pécsi városi környezettel és adottságokkal nem eléggé számoló terve nyer­te az első díjat. „ ... a napilapokból szereztem tu­domást azokról az agitációkról, amelyeket a pá­lyázat eldöntése után egyes pályázó kartársaim érdekében folytattak" — írja Alpár. 24 Az 1903. okt. 13-i tanácsülési határozat 25 ugyanis Alpárt, a II. díjat nyert Fischer és Scheer építészeket, va­lamint az egyik megvásárolt terv szerzőjét: Lang Adolfot — szűkebb pályázatra szólította fel. Alpár erre válaszol sértődött hangú levelében : „Pécs vá­ros törvényhatósága iránt nem viseltetem annyi bizalommal, hogy munkámat újból a törvényha­tóság elbírálására hagynám, miért is vagyok bá­tor értésére hozni, hogy ezen újabb pályázaton részt nem veszek." így Lang Adolfnak nem ma­radt versenytársa, s a megbízást megkapta. Ezekre az évekre a magyar építészetben a Lechner Ödön kezdeményezte, népművészeti ha­gyományokra támaszkodó, s az 1900-as évek stí­lusától is érintett magyar stílustörekvés megvívta már a harcát, s mind népszerűbb lett. Ezt jelzi az is, hogy e pályázaton felbukkannak Lechner utánzóinak munkái is: Lechner és Pártos használ­ta „Keletre magyar!" jeligével és keleti motívu­mokkal kiképzett homlokzatú tervvel pályázott Do­bozy Mihály, ezt a magyarosnak érzett formanyel­vet variálja pályatervén Fülöpp Eíároly budapesti építész. 23 Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesí­tője, 1903. dec. 6. 38. sz. 255. old. 2 * U. o. 25 Lásd még: P. A. L. Városház iratanyaga, 34., 1903. IX. 24. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve: 239/19146/1903. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom