Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK 251 ték meg az épületet; valószínű, hogy a kapu anyagából építették fel új házukat. A városkapuk helyének a szomszédságába épített házak bontása, vagy felújítása közben figyelemmel kell ezért lenni az előkerülő faragott kövekre. Legutóbb a Vas kapu helyétől nyugatra lebontott épületből szabadítottak ki egy másfél méter hosszúságú, mészkő kapuív darabot. Hónapokig hevert a bontás után visszahagyott törmelék között, míg ismeretlen helyre el nem szállították. JEGYZETEK Az alább felsorolt iratok a Baranya megyei levéltár Pécs városi anyagában találhatók. 1 Anno 1770. Die 17° Jamary Celebratur Connmissio aeconomica mixta. 2 Geldt Rechnung Der Stadt Fünf Kirchen, 1742. 3 Nos Judex ... Civitatis Quinque Ecclesiensis, etc. 1724. december 9. с. rendelet. 4 Geldt Rechnung über alle Empfang und Ausgaben bey ... Stadt Fünft Kirchen. A° 1710/1711. № 4. „Denen 2 Tollmetschen bey beiden Stadt Thőre jeden Täglich 15 d. Von 4. febr. 1710 bies 20. Jenner 1711 für 360 Tőg Zalt 105 f." 5 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1785 augusztus 8. № 600. 3. bekezdés. „Fossarum circa Civitatem ... per auctione mediante divendatur ... partem muri fundum ab ipsis emendum attingentes Pécsett született, nyolc közül harmadik gyermekként. Atyja Hölbling Ignác gyógyszerész, a pécsi Szerecsen patika tulajdonosa. Nagyatyja, Hölbling János György is gyógyszerész, ugyanott. A dédatya is Hölbling János György, adótiszt, az 1721ben Mohácsra telepített Sóhivatal vezetője. Ez utóbbi kapta Mária Teréziától Pozsonyban a nemességet 1784-ben, a sómonopólium szervezése körül szerzett érdemeiért.

1 Hölbling Miksa iskoláit részben Pécsett, részben Győrött végezte. Mint kitűnő diákot gimnazista korában a pannonhalmi főapát felvette a bencések rendjébe (amivel csak kitűnő tanulók dicsekedhettek), de a sors őt nem szerzetesnek szánta. Nem lelki, hanem testi orvosnak. Elvégezve a győri gimnáziumot. Pestre került az egyetemre, orvosnövendéknek, ahol a kurzust oly szorgalommal és eredménnyel végezte el, hogy 1835-ben Stáhli tanár magához vette asszisztensének. 1840-ben Bács megye tiszai kerülete főorvosának választotta, de alig foglalta el helyét, midőn dr. Czirer Antal, Baranya megye főorvosa (kinek leányát, Máriát, később nőül is vette), meghívta Baranyába és megyebéli tiszteletbeli orvosnak még azévben ki is nevezték. dirai curent, Lapides autem, si aliter fieri non potest, gratis pro aerificio applicare possint." 6 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1787. november 27. № 1993. 7 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 309/6566/ 1874. sz. 8 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 174/8810/ 1878. sz. 9 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. N° 422. 10 Prizlmayer sörfőző mester. Frank szíjgyártó volt. L. Liber Officii Cassae Cameraticae. Anni 1788/89. 2. oldal, illetve Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. № 1587. 11 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. № 424. 12 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. № 454. 13 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. № 1586. 14 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. № 1587. 15 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. március 1. № 457. 10 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. № 1773. 17 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1786. № 2409. 18 Pécs város tanácsülési jegyzőkönyve, 1818, № 530. Nagy Lajos 1845-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett tartván vándorgyűlésüket, titkárnak választották meg s ekkor írta „Baranya vármegye orvosi helyirata" с munkáját, melyért dicséretet nyert. 1846-ban mint megyei tb. főorvost, megbízták a rabok körüli orvosi felügyelettel. 1848-ban mint nemzetőrt látjuk működni.

2 1850-ben „többnemű" vádakat jelent ellene Platthy László és a Hölbling-házban tartott vizsgálat alkalmával forradalmi proklamációkat találtak a „Bach-huszárok."

3 1856-ban törvényszéki orvossá nevezték ki.

4 1865-ben, dr. Uray János halála után, egy évig dr. Loósz Antal, a vármegye tiszti főorvosa,

5 de már 1866-ban Hölbling Miksa a vármegyei fizikus és ebben a minőségében mutatja be újoncozási útinaplóját a közgyűlésnek.

6 Ettől kezdve 1889-ig vezeti Baranya egészségügyét. 23 évig tartó főorvosi pályája során főként Harkányról és a koleráról írt népszerű ismertetéseket és oktatásokat, az 1845-ben megjelent és már érintett Orvosi Helyirata mellett. Erről a Helyiratról bővebben kell szólnunk, mivel e mű még napjainkban is forrásmunkának számít, adaDR. HÖLBLING MIKSA (1811-1901)