Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Természettudományok - Fazekas Imre. Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera)

FAZEKAS IMRE 1 .ábra. Püspökszentlászló és környéke: 1. fénycsapda, 2. templom, 3. arborétum, 4. rét, 5. gyümölcsös, 6. facsoport, 1. erdőhatár, 8. közút, 9. település. IV. v VI. VII. VIII. ix. x. 2. ábra. A püspökszentlászlói arborétum 1976-ban, 19 órakor mért hőmérsékletének havonkénti átlaga. növényzete mégis csak részben határozta meg a vizsgált fauna összetételét. Sok fajjal és viszonylag magas egyedszámmal érezteti hatását a fénycsapdától északra elterülő cseres tölgyes (Quercetum petraeae-cerris mecsekerise melicetosum uniílorae), a déli, északnyugati fekvésű gyertyánostölgyes (Querco-Carpinetum mecsekense caricetosum pilosae). Horvát (1972) szerint a bükkösök a Keleti-Mecsekben 150—600 m-ig, északi expozicióban fordulnak elő, sőt Püspökszentlászló felől, a Zengőn (5. ábra) az állomány 600 m fölé is felnyomul. A fénycsapdától délkeleti irányba a bükkösökbe ékelődve kiterjedtebb fenyő kultúrát (cultura Pini) is telepítettek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a falutól délre elterülő, Hosszúhetényig elnyúló, a Hármashegy és a Zengő közé beékelődő völgyet sem, amely tulajdonképpen az arborétumban veszi kezdetét. A múltbeli erőteljes kultúrhatások miatt visszaszorult magaskórós (altoherbosa) társulások, forráslápok, kiterjedt patakmenti rétek faunája még ma is igen gazdag. Helyenként nyírrel, borókával, fűzzel és égerrel váltakozva fokozatosan mennek át házi kertekbe, elhagyott, gazdátlan gyümölcsösökbe. Helyes volna, ha a védettség adta lehetőségeket kihasználva az illetékes szervek — több országosan ritka nagylepkefaj (Orthostixis