Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Természettudományok - Uherkovich Ákos: Vándorlepke-megfigyelések a Dél-Dunántúlon, 1966–1977 (Lepidoptera)
UHERKOVICH ÁKOS A frontok rovarok aktivitására gyakorolt hatása egyébként hazai szakmai körökben jól ismert. Ezzel a kérdéssel többek között Wéber (1959), majd Uherkovich (1977a) foglalkozott részletesebben. Kimondottan a frontok és a vándorlás kapcsolatát kereste és találta meg Mikkola (1967, 1970, 1971). Az ő nyomdokain haladva kíséreljük meg elemezni néhány jelentősebb lepkevándorlás időjárási helyzetét (a 17. ábrát az Időjárási Napijelentés megfelelő térképei alapján készítettem). Előre kell bocsátanunk, hogy a vándorlás és a fronthelyzet között olyan markáns összefüggést, mint amelyet finn szerzők vázolnak (Mikkola 1967, 1971, Suomalainen—Mikkola 1967), a Kárpát-medencében általában nem lehet megfigyelni. Ez könnyen érthető, ha tekintetbe vesszük a vándorlási távolság különbségét: Fennoskandinávia esetén ez mintegy 2000 km, míg a Kárpát-medencében csak párszáz km. Ebből következik, hogy fennoskandináviai bevándorlások csak nagykiterjedésű ciklonok (melyek középpontja a 60. szélességi fok körül van) melegszektorában kialakuló erőteljes és tartós délies légáramlás segítségével jöhetnek létre. A Kárpát-medencéig viszont jóval kisebb és rövidebb élettartamú ciklonok segítségével is eljuthatnak egyes vándorlepkék. A vándorlás — 3—400 km távolságot számítva — kedvező esetben néhány óra leforgása alatt is megtörténhet. így tehát az időjárási térképen jelentéktelennek tűnő ciklonok is nagyobb arányú vándorlások előidézői lehetnek. Az elemzett vándorlási helyzeteknél emellett a középhőmérsékletek is átlag felettiek (sokszor 6—10 C°-kal is!), és erőteljes hőmérsékleti különbség van Európa északnyugati és délkeleti részei között. Közép- és Délkelet-Európában ilyenkor többé-kevésbé tartós délies légáramlás alakulhat ki, és az esetenként akár 2—3 hétig is eltarthat! Ilyen körülmények között a kiszáradó mediterrán vegetáció vándorlásra készteti a lepkéket és a délies légáramlás segítségével már március végén, április elején eljuthatnak hozzánk ezek. Finnországba rendszerint csak májusban jutnak el az első vándorok (vö. Mikkola 1967). A számos megfigyelés közül 6 vándorlási helyzetet elemzek térképek segítségével (17. ábra) 1. 1972. VI. 29—30. Ezen az éjjelen volt az Autographa gamma L. rendkívül nagyarányú beözönlése (1. még ott is!). Az időjárási helyzet szerint Európa időjárását több ciklon irányítja. A Kárpát-medence környékén keleti—délkeleti szél fúj, a magasabb légrétegekben délies. A napi középhőmérséklet mintegy 4 C°-kal haladja meg a sokévi átlagot. Hasonló időjárási helyzet a hónap folyamán már kialakult:' ,{ VI; 13-án "ugyancsak nagy hőmérsékleti különbség volt Nyugat- és Délkelet-Európa között. Akkor a Herse convolvuli L. vándorlását figyeltük meg. 2. Sokszor előforduló ősz eleji időjárási helyzetet mutat az ábra. Az óceán felől hűvös, nedves levegő áramlik a szárazföld belseje felé, a frontvonal előtt tartós délies légáramlás alakul ki. A hőmérséklet átlag feletti. 1974. IX. 4. körül a tartósan fennálló hasonló szinoptikus helyzetben a Nycterosea obstipata F. számos példányát fogtuk a Dél-Dunántúlon és ugyancsak akkoriban gyűjtöttük a Chloridea scutosa Den. et Schiff, két példányát is. 3. Hasonló helyzet uralkodott 1975. szeptember 13 -án is. Ekkortájban (IX. 6—15. között) 4 vándorfajt gyűjtöttünk a Dél-Dunántúlon: Acherontia atropos L., Spodoptera exigua Hbn., Nycterosea obstipata F. és Scotia ipsilon Hufn. Utóbbi fajból ekkor Mikében 171 példányt gyűjtöttünk, s feltételezéseink szerint itt nem is vándorlásról, hanem helyben kifejlődött nagytömegű imágóról volt szó. 4. Közép-Európa északi részén, Észak-Európában ciklonok követik egymást, frontjaik azonban a Kárpát-medencében alig éreztetik hatásukat (1976. VI. 19., 20. ábra). Környékünkön déli, délnyugati szél mellett átlag feletti hőmérséklet van. Ebben a helyzetben gyűjtöttük a Hyles livornica Esp.-t. 5. 1977 márciusában a hőmérséklet mintegy 3 héten keresztül átlag feletti volt, olykor 8—11 C°kal is. Bár több ciklon frontrendszere átvonult hazánk felett is, ez jelentősebb lehűlést nem okozott. A III. 22-i időjárási helyzet — amikor erőteljes délies légáramlás alakult ki — igen kedvezett a tavaszi vándorlásnak. E naptól kezdve tömegesen repült a Vanessa cardui L., de feltehetően ugyancsak délről érkezett a következő napokban az Autographa gamma L. és a Macdunnoughia confusa Steph. is, III. 26-án pedig Chloridea obsoleta F.-t gyűjtöttünk. A tavasz folyamán további számos vándorlepke-megfigyelésünk volt még ez évben: V. 3-án Nycterosea obstipata F., V. 12-én és 18-án Hyles livornica Esp., VI. 4-én és 21-én Peridroma soucia Hbn. Nyilván annyira kiszáradt a mediterrán vegetáció a koratavasz folyamán a rendkívüli meleg hatására, hogy ez még később is vándorlásra késztette a lepkéket. 6. Végül tekintsünk át egy igen kései vándorlást. 1977. november 10—11-én több Nycterosea obstipata F.-t gyűjtöttem. Ekkor egy hatalmas ciklon alakította Európa időjárását. Középpontja Skandinávia felett, melegszektora a Kárpátmedence felett volt és benne erőteljes délies légáramlás alakult ki. Hasonló novemberi helyzet állt fenn 1970-ben és 1972-ben, sőt, 1970-ben egészen december 3-ig megfigyeltem 3 faj vándorlását.
