Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: Vándorlepke-megfigyelések a Dél-Dunántúlon, 1966–1977 (Lepidoptera)

VÁNDORLEPKE-MEGFIGYELÉSEK A DÉL-DUNÁNTÚLON 53 belül tájegységenként (1. ábra) ábrázolják az egyes adatokat, valamint az összes adatot egy diagramon összesítve. A példányszámok jobb áttekinthetősége érdekében nem metrikus, hanem logaritmikus skálát alkalmaztam (2. ábra). A fa­jok felsorolásában a fenti csoportosítást követem. A) Igazi vándorlepkék Nycterosea obsipata F. Világszerte elterjedt faj, amely Dél-Európában 2—3 nemzedékben tenyészik (Forster—Wohlíahrt 1975). Közép-Európában rendszeresen előforduló vándorlepke. Az Alpokban és környékéről sok helyről ismert (pl. Wolfsberger 1958, Issekutz 1971). Többször eljutott Észak-Európáig is, így például Kaisila (1962) és Suomalainen (1954) finn­országi előfordulását említi. Magyarországi elő­fordulását részletesen elemzi Kovács (1971). Sze­rinte elsősorban a Duna—Tisza-közén és déli hegylejtőkön fordul elő november végéig, decem­ber elejéig. A Dél-Dunántúlon, bár nem nagy mennyiség­ben, többé-kevésbé rendszeresen előfordul. Álta­lában a nyár végén, ősszel érkeznek példányai, ritkábban már tavasszal vagy a nyár elején is. 1970-ben rendkívül későn, december 3-án gyűj­töttem — lámpázással — Sellyén. Ugyanekkor két másik vándorfajt is fogtam (Scotia ipsilon Huf п.. Feridroma saucia Hbn.,). Chloridea viriplaca Hufn. Igazi vándorlepke, mely évenként rendszeresen eljut Közép-Európába (Hruby 1964, Issekutz 1971), sőt, a nyár folyamán, júniustól augusztusig olykor Skandináviáig is elrepül (Kaisila 1962). A Kárpát­medencében és környékén igen gyakori ez a faj. Számos dél-dunántúli adata van, melyet nem részle­tezek lelőhelyenként. A leggyakoribb a nyár folya­mán, de mivel májusban is több példánya került elő a legkülönbözőbb helyekről (és egyéb vándorfa­joktól függetlenül), feltételezem, hogy bevándorló egyedei mellett időnként vagy állandóan tenyé­sző hazai populációi is vannak. 2. ábra. A rajzási diagramok (3—16. ábra) példány­számainak magyarázata. Abb. 2. Erklärung der Exemplar meng en der Flug­diagramme (Abbildungen 3 bis 16). 3. ábra. A Nycterosea obstipata F. rajzásdiagramja. Abb. 3. Flugdiagramm der Nycterosae obstipata F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom