Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez

IKONOGRÁFIÁI ELŐZMÉNYEK 379 tőén, bár szó sincs kerti alléról a képen, a nőknek sincs szárnyuk, így sem tündérek, sem angyalok. Külsőre leginkább a klasszicizáló romantika nimfáira emlékeztetnek. Hasonló ruhájú nőalakok gyakran láthatók — bár kissé merevebb tartásban staffázs figuraként — a magyar festészetben John Martin kortársa, id. Marko Károly vásznain. Kicsit vaskosabb dámákként Donát Jánostól Molnár Józsefig több magyar festő megkísérelte elhelyezni őket tájban, barlang elé, folyóban, antik romok között, varázserejű látomás azonban nem lett egyszer sem a kompozícióból.

58 Lotz Károly lenge hölgyei, többnyire antik öltözetben kicsit mozgalmasabban, nem egyszer polgári erotikával fűtötten jelennek meg a XIX. század végén paloták, középületek: múzeumok és pályaudvarok falán. Székely Bertalan magyar királyi udvarba helyezi el kicsit tanmesének szánt táncosnőit — szó sincs nála a velük való azonosulásról —, s csak Szinyei Merse Pál kísérletezik ifjú korában meglehetősen eredménytelenül a testközelbe hozott antikvitás eleven megjelenítésével.

59 Űgy tűnik a magyar művészetben Euridiké nimfa véglegesen meghalt a XIX. században, s a táncnak, mozgásnak Izsó Miklóson kívül nem volt hiteles megjelenítője, ő meg nők, nimfák táncával nem foglalkozott, a kultikus tánc problémája történeti távlatokban nem érdekelte.

60 Ezt a kérdést pedig a XIX. századtól nemcsak a festészet, de a régészet, vallástörténet, mitoszés kultuszkutatás egyaránt feszegette. írott források hiányában megfejtetlen maradt a knossosi palota freskón lévő fehér ruhás lányok táncának jelentése,

61 de mivel az elérhető antik források nyo58 Néhány példa a felsorolt motívumokra: id. Marko Károly: Euridiké halála. 1847. o. v. 28,5x41 cm. Bp. Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 3075 T. id. Marko Károly: Árkádiában, temp. p. 59x80 cm. Bp. Magyar Nemzeti Galéria ltsz. 1715 T. Donát János: Hébe. o. v. 63,7 cm x 51,2 cm. Bp. Magyar Nemzeti Galéria. 3107 T. Donát János : Mitológiai jelenet. (Orfeusz az alvilágban). 1819. o. f. 135x151 cm. Fényképe MTA-MKCS-C-I-62-114. Molnár József: Euridiké halála, é. n. Fényképe MTA-MKCS-C-I-62 188. Molnár József: Fürdő leányok. I860, o. v. 157x126 cm. Magyar Nemzeti Galéria, ltsz. 1390. T. 59 Lotz Károly A régi műcsarnok lépcsőházának falfestményeire, a Lipthay palota falfestményeire, s más Ybl Ervin.- Lotz Károly monográfiájában (Bp. 193) bemutatott műveire gondolunk. Székely Bertalan V. László és Ciliéi c. festményén látható táncosnőkre, Szinyei Merse Pál Pogányság, Faun с kompozícióira utaltunk. 60 Fülep L.: Izsó Miklós. M. É. 1953. 1—2. 13—31. Fülep, L.: Magyar művészet. Bp. 1923. 61 1899-től ásott Sir Arthur Evans Knossosban, 1914ig, minden évben. Csontváry festménye szempontjából fontos, hogy a lombos fák körül lányok táncát ábrázoló knoss 58. Г 13. ábra. Carl Boetticher rajza Artemis istennő egy ta-aediculaja ábrázolásáról az istennő alakjával. (Carl Boetticher: Der Baumkultus der Hellenen. Berlin. 1856. 58. kép után.) Repró : Makkay György. mán levont következtetések egy összefüggő, előbb a hellének minden korszakára és kultúrközpontjára általánosított fakultuszt tételeztek fel, már korábban is, majd a világ minden részén megfigyelhető jelenségek alapján, etnográfiai, összehasonlító vallás és kultúrtörténeti szempontok szerint rendezett fa- és szent liget-tisztelet kutatás bontakozott ki, az ábrázolás a nézők számára sosi freskók az 1900-as években már ismertek voltak, sőt, mint feljegyezték, „lázba hozták egész Európát". írod.: Schefold, K.: Archäologische Ausgrabungen. In: Das Atlantisbuch der Kunst. Zürich. 1952. 700 —707. A kelet „felfedezések" hatásáról: Künzl, H.: Der Einfluss des alten Orients auf die europäische Kunst besonders im 19. und 20. Jahrhunderts. Köln. 1973. Dissertatio. Megfejtési kísérletek vallástörténeti kérdésekben a kréta-mykeneí kultúra vallási képzeleteivel kapcsolatban: Evans, R.: The Mycenaen Tree and Pillar Cult. Journal of Hellenic Studies 1901. Nïlsson, M.: The Minoan Mycenaen Religion and its Survival in Greek Religion. 2. rev. ed. Lund, 1950.