Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez

370 SZABÓ JÜLIA maroniták, a mohamedánok és „az ősi, titokzatos vallás" képviselőiként fennmaradt druzok egyaránt tisztelték a cédrusokat..

25 A druzok szertartásairól keveset jegyeztek fel, a mohamedánok általánosan ismert előírásaik szerint imádkoztak a cédrusok tövében is, a maroniták szokásairól viszont személyes tapasztalat alapján számolt be a cédrusok kultúrtörténetének XIX. századi francia monográfusa Loiseleur-Deslongschamps, a párizsi akadémia orvosi, mezőgazdasági és kertészeti társulatának tagja.

26 A maroniták patriarchája már a XVIII. században kiátkozással fenyegette azokat, akik egyetlen 25 De Beauveau, Henri: Voyage au Levant, é. п. (XVIII. sz.) Roger, Eugène: La Terre-Sainte. Paris. 1664. 4—5. Brémond, Gabriel: Viaggi fatti nel Egytto etc. Roma. 1679. 4. 296. De la Roque: Voyage de Syrie et du mont Liban. Amsterdam. 1723. Vol. L. 71—72. Irod. Churchill, Ch. H.: The Druzes and the Maronites. Under the Turkish Rule from 1840—1860. London 1862. Üj kiadás. New York. 1973. 26 Loiseleur-Deslong champs. M.: Histoire du cèdre du Liban. Paris. 1837. 26—30. ágacskát levágnak a cédruserdőben levő cédrusokról. A maroniták hiszik, hogy az ősi cédrusok a világ teremtése óta vannak az erdőben. Némely elhullott ágat szabad csak összeszedni a zarándokoknak, hogy azokból keresztet csináljanak. Egyszer minden évben azonban maguk a maroniták is vágnak ágacskákat a cédrusokról. Ez Jézus Krisztus színeváltozása ünnepének éjszakája (augusztus 19., a keleti naptár szerint augusztus 6), amikor az egész gyülekezet a cédrusok alatt tölti az éjt. Tüzet raknak, a tűzre néhány cédruságat is szórnak, húst sütnek és bort isznak. Egész éjjel örvendeznek és bizonyos „pyrrhusi" táncot táncolnak. Másnap hivatalosan is megülik az ünnepet, a patriarcha a hívekkel együtt kivonul és misét mond a szabadban a legnagyobb és legszebb fa tövében. Ez az 1837-ből származó részletes leírás, amelyet a több korábbi utazóra hivatkozva lábjegyzetekkel is megerősít, jelenleg a legrészletesebb forrás arra a feltételezésünkre, hogy Csontváry az ünnep lefestésénél sem csupán fantáziájára támaszkodott. 6. ábra. Ismeretlen XVI. századi metsző: Illusztráció Dániel próíéta könyve 4. fejezetéhez. (Biblia... London 1568.) Foto: Kovács Ferenc.