Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben

240 CSERDI ANDRÁS A megbízást követő 10. napon a budapesti R. T. a síneket vagonba is rakja, feladja a kőbá­nyának. 80 A sínek összsúlya 15120 kg, s tartal­maz 42 db б m-es, 28 db 8 m-es és 128 db 9 ni­es sínt. A közölt adatok alapján kiszámítható, hogy a rendelt, ill. küldött mennyiség kb. 800 mé­ter vasútvonal lerakásához elegendő. A csillepark bővítését szolgálta az a tárgya­lás, amelyet a bánya az Orenstein és Koppel kes­kenyvágányú vasutak gyárával folytatott. A gyár főmérnöke jött le Budapestről helyi szemlére, s ezt követően ajánlott eladásra 30—40 db csillét. A csillék jellemzői: 500 mm-es nyomtávúak, ke­rékátmérőjük 350 mm. A kerék szélessége 85 mm, az alváz pedig 105 mm-es U-vasból készült. A csillék mindkét homlokoldalára keményfa ütkö­zők vannak felszerelve. Ezek a csillék hasonlóak a Roesemann R. T. által a bányának eladott csillékhez. Eltérnek tő­lük abban, hogy szabadalmazott rögzítőkészülék­kel vannak ellátva, s így menet közben a csille kibillenése kizárt, csak a borítási oldalra dőlhet, a borítókra nem. A teknőtartó bakok szögvas he­lyett U-vasból készülnek, így tartósabbak. A fé­kes kocsik mindegyik kerekét egyenlő erővel fé­kezi a féktuskó. A felajánlott fék nélküli csil­lék ára 396,— P db-ként, a fékeseké 492,— P. Péntek László javasolja, hogy a bánya fogadja el az Orenstein és Koppel Cég ajánlatát. 81 A cég megrendelés esetén 20 db-ot 4 héten belül szál­lít, a többit újabb 2 héten belül. A bánya veze­tősége el is fogadja az ajánlatot, egy kikötéssel, Varga kérésére 3 mm-es vastagság helyett 4 mm­es legyen a kocsilemezek vastagsága. A kőbánya részére így 66 db csillét rendelnek meg. Október 28-án 82 újabb 15 000 kg használt, de 100 százalékig üzemképes (nem kopott) 9,3 kg-os acélsín és a hozzáváló apró anyagot.. ." rendeli meg a bánya. A zúzómű második részének kiépítése, illetve annak kiszolgálása még több csillét igényel. No­vember közepén újabb levelet ír a kőbánya Orenstein és Koppel R. T.-hez. 83 A levélben 90 db csillét rendelnek meg. A csillék adatai egyez­nek a korábban ugyancsak e cégtől vásárolt ko­csik adataival. A 90 csilléből 60 db fék nélküli, 30 db fékkel ellátott. 15 fék nélküli és 5 fékes csille a megrendelést követő 4 héten belül szállí­tandó, a többi 45 db fék nélküli és 25 db fékes csille pedig 1930. jan. l-ig. Szállítási késedelem esetén hetenként a vételár 0,5 százaléka kerül le­vonásra. Jótállás normális használat mellett 1 év. Előírásként szerepel, hogy a csillék alváza fes­tett legyen, a billenőteknők kívül-belül míniumoz­80 244/1929. 81 355/1929. 82 383/1929. 83 409/1929. va, kívülről szürke színre festve és számozva ke­rüljenek leszállításra. A csillék megrendelésével egyidejűleg újabb, 10 000 kg-nyi használt, de 100%-ig üzemképes 7 kg-os acélsínt, s a hozzávaló apró anyagokat is megrendeli a bánya az Orenstein és Koppel R. T.­töl.84 A budapesti cég mind a két megrendelést visz­szaigazolja. 85 December elején érkezik egy levél ezt követően az Orenstein és Koppel gyártól. Ebben közlik, hogy a csillék motorvontatásra is alkalmasak lesz­nek, hogy számozásuk 60-tól felfelé történik, az alváz fekete lakkal lesz lefújva. Változás az elő­írásokhoz képest, hogy önrögzítő helyett a csil­lék hevederes rögzítővel lesznek felszerelve. A ko­csik mérete is eltér az előírásoktól, így a fékes­kocsik 60 mm-rel, a féknélküli kocsik 20 mm-rel lesznek hosszabbak, 10 mm-rel magasabbak az előírtaknál. A szállító apparátus ilyen erőteljes átalakítása megkövetelte, hogy új szállítási szabályzatot ad­janak ki. Az új szabályfüzetecske 1929-ben ké­szült el Pécsett Taizs József nyomdájában. 86 A szabályzatból megtudjuk, hogy a vasút reg­gel 6 órától működik. Indulás előtt a fékek meg­vizsgálandók. Minden szerelvény 4 egységből áll, melynek első két kocsija fék nélküli, utolsó két kocsija fékkel van ellátva. A lóhajtó gyerek a ló előtt 6 m távolságban halad, a sínek állapotát figyeli, az akadályokat el­távolítja, a váltókat menetirányba fordítja. A fé­kes az utolsó kocsi fékjén köteles tartózkodni. A nagyobb emelkedésű pályarészeknél le kell szálla­nia és az utolsó kocsi fékje mellett köteles ha­ladni. A szerelvény csak akkor indulhat el, ha a ko­csik 50%-a fékes. Ennek ellenőrzése a fékes fel­adata. A tele kocsik fékjeit újból kell vizsgálni, in­dulni csak ezután lehet. A sorompót a lóhajtó gyerek emeli fel, a fékes zárja le. A szerelvény max. sebessége 10 km/óra. Ha a vonat a falu felé közeledik, a fékes állandóan tülkölni köteles. Ha a sínek között ember van, meg kell állítani a szerelvényt. Gyalog- és kocsiátjáróknál a fékes köteles tül­kölni. A Templom utcán, ahol a kertkapuk köz­vetlen a vágány mellett vannak állandóan tülköl­ni kell, és a sebességet pedi 5 km/ó-ra csökken­teni. Itt kocsiforgalom esetén meg is kell állni. A kitérőn a faoszloppal jelölt határ pontosan betartandó. A vonatra a fékesen kívül senki nem szállhat fel. A vezetőnek ittas állapotban szolgala­tot teljesíteni tilos. 8/ ' 410/1929. 85 416/1929. és 422/1929.

Next

/
Oldalképek
Tartalom