Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1929-BEN 239 1929 áprilisában a komlói kőszénbánya hiva­tal ír egy levelet az alispánhoz, 66 melyben az áramszolgáltatásra kötendő szerződés létrehozásá­ról szólnak. A vezeték építésére enged következtetni az a tény is, hogy a Feltén és Guilleaume kábel és Sodronykötélgyár R. T.-től sodronyokat, kábele­ket vásárolt a bánya. 67 A budapesti cég április 17-i számlája, mely té­telesen sorolja fel a megrendelt áruféleségeket, biztossá tesz bennünket abban, hogy a megrende­lések a villamosvezeték megépítése érdekében tör­téntek. A számla végösszege 3935,84 P volt. 68 Egy május 18-i irat 69 arról árulkodik, hogy a távvezeték építése folyamatban van. A kivitelező Péntek László, aki az építéshez szükséges anya­gok egy részét már meg is rendelte. 70 Egy 1929. június 10-i levélből 71 két további dolgot tudunk meg. A levelet Péntek László írta, s elmondja benne, hogy a távvezeték megépíté­sére szóbeli megbízatást kapott. A másik, számunkra fontosabb dolog az, hogy Péntek kijelenti, a szóbeli megbízatásnak eleget tett, a távvezeték elkészült, úgy, „ .. .hogy a megépített szakasz íeszültség alá helyezhető . . .". Péntek július 8-án benyújtott számlájából meg­tudjuk, hogy a vezeték hossza 1810 m, és 3000 V-os. 72 A nagyfeszültségű vezeték a levél szerint tehát elér a kőbánya területére 1929 júniusában. Szük­ség van azonban az üzem területének, a műhe­lyeknek, a gépeknek a kellő megvilágítására is. Péntek levele után, melyben bejelenti, hogy a nagyfeszültségű vezeték elkészült, a pécsi központ június 12-én megbízza Péntek Lászlót az üzem vi­lágításának megtervezésével is. 73 Az 1929. év során még egy jelentős adatunk van a nagyfeszültségű villamosvezetékről. A ve­zeték nyomvonalát még 1928-ban meghatározták, arról nem tudunk, hogy ebben történt volna vál­tozás. 74 Azt viszont tudjuk, hogy a szénbányától a kő­bányáig 29 db oszlopot kellett állítani a vezeté­kek részére. 75 1929. június 6-án szerződést köt a kőbánya és a szénbánya, melynek értelmében a szénbánya területén 13 db oszlopot állítanak fel. Ezen kívül Komló község úrbéres területén 5 db oszlopot, Komló határában 1 db oszlopot fog fel­66 106/1929. 67 151/1929. 68 178/1929. 69 155/1929. 70 E megrendelés nyilván a 151/1929., ill. 178/1929. jelzetű levelekre vonatkozik. 71 183/1929. 72 208/1929. í 73 184/1929. 74 151/1928. 75 355/1929. állítani a kőbánya. Jánosi Engel József birtokán 10 db oszlopot kell felállítani. A szerződés többek között kiköti azt is, hogy Engel József építhet lecsatlakozást áramszedés cél­jából, az általa fogyasztott áramot ő fizeti, s a fo­gyasztott áram arányában ő is viseli a karban­tartási munkák költségeit. Egy újabb adatot szolgáltat Péntek László ok­tóber végén írott levele is. 76 A levélből megtud­juk, hogy az üzemben az áramszünetek gyakoriak, s ezért a munkakiesés is igen sok. Megoldás­ként, mely természetesen csak ideiglenes, azt ja­vasolja Péntek, hogy szereljenek fel telefont a vil­lamosüzem és a bánya között. Hogy ez a telefonvonal kiépült-e, azt nem tud­juk, de erősen valószínű. Tudunk ugyanis arról, hogy a kőbánya létesíttetett telefonkapcsolatot a bánya és a vasútállomás között. 77 1929 decem­berében megkötötték a megállapodást a MÁV Pécsi Üzemvezetősége és a Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap komlói kőbányája kö­zött a telefon beszereléséről és használatáról. E­szerint a telefon a forgalmi irodában lesz felsze­relve, a beszerelést, a későbbi esetleges áthelye­zést a kőbánya fedezi. A telefonnal kapcsolatban a MÁV semmiféle kártérítésre nem kényszeríthe­tő, s felszólításra a telefont 8 napon belül le kell szerelnie. A telefont a vasút és a kőbánya sze­mélyzete használhatja csak. Az az tény, hogy a MÁV komlói vasútállomá­sáig eljut a telefon, valószínűsíti, hogy a villamos­üzembe is eljutott, hisz az a kőbánya és a vasút­állomás közti vezetékhez igen közel volt. V. A szállítás alakulása, a szállítóeszközök korszerűsítése A kőbányánál a szállítás rekonstrukciója, a kes­keny nyomtávú vasút áteresztőképességének foko­zása 1928-ban volt központi kérdés. Az alapvona­lak akkor kiépültek, most 1929-ben csupán az alap­vonalak állagának karbantartása, felújításuk és ki­sebb, a bányán belüli leágazások építése volt a fel­adat. Mégis, még így is, az 1929. évi kiadások je­lentős része esik a keskeny nyomtávú vasút fenn­tartására. A szállítással kapcsolatos első irat 1929-ből má­jus elejéről való. 78 A kőbánya vezetősége ekkor hat budapesti cégtől kér ajánlatokat 15 000 kg el­sőrendű, új, 9,3 kg-os, keskeny nyomtávú vasút­hoz való acélsín szállítására. Június közepe táján szerzünk tudomást arról, hogy a versenykiírást a Roesemann és Kühnemann-EPP és Fekete R. T. nyerte meg, ők kapták meg a megrendelést az azonnali szállításra. 79 76 387/1929. 77 439/1929. 78 144/1929. 79 179/1929.

Next

/
Oldalképek
Tartalom