Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT Î929-BEN 235 A beruházások következő fázisához tartozik az a felhívás, amelyet a Horthy Miklós Segélyalap komlói kőbánya üzemének vezetősége február lien tesz közzé.

28 A zártkörű versenytárgyalási felhívás célja: zúzómű létesítése, s a vele összefüggő munkák elvégzése. A jelentkezési határidő 1929. február 27. A döntést a benyújtást követő 60 napon belül hozzák meg, addig az ajánlattevők kötelezettségben maradnak. Az ajánlattevő köteles betartani a hatósági előírásokat, s felelősséggel tartoznak a szerkezet hordképességéért. A betont 40 kg/cm

2 nyomásra, a vasat 1000 kg/cm

2 nyomásra kell tervezni. A teherpróbák a vállalkozót terhelik. Az előírások itt is hangsúlyozzák, hogy az építőanyag csak elsőrendű lehet. További előírás az is, hogy 1 m

3 kész vasbetonnak 350 kg portland cementet kell tartalmaznia. Az ajánlattevés egyéb feltételei: 1. Az árajánlatok fixárasak lehetnek csak. 2. Az építtető adja díjtalanul: a falazókövet, a kavicsot, a homokot és a vizet. 3. A vállalkozó adja: a zsaluzóanyagot, állványanyagokat, stb. 4. Az építtetőt terheli a vasúton szállított anyagoknak az állomástól az építés helyéig történő szállítása. 5. A teljesített munka 90 százaléknyi bére 4 hetente folyósítható. Az előzőekből is láthatjuk, a kőbánya a zúzómű építésénél a tartósságra, a biztonságra sokat adott, eddig is több pontban foglalkozott vele, s tesz ismét egy szigorú kikötést: a vállalkozót egy év próbaidő terheli. A határidő betartását pedig a szerződésnek az a pontja biztosítja, mely kimondja, hogy a vállalkozási határidő átlépése esetén a vállalt összegből naponta 1 százalékot fognak levonni. A kiírás részletezéséből megtudjuk, milyen módon, hogyan épült a zúzómű. Az előírás tartalmazza, hogy 1,5—2 m mélységű alapokat kell ásni, a gépházban 12 cm vastag, 1:8 keverékarányú aljzatbeton padlónak kell lenni, amit 2 cm vastag, vassimítóval tömörített, 1:2 keverékarányú cementhabarcs borít. A szigetelés a padló alatt 30 cm-re legyen, 7 mm vastag aszfaltszigetelő lemezből. A felsorolt munkák sejtetik az építkezés nagyságát is. A munka elvégzéséhez az előírások szerint 15 500 m

3 föld kiemelésre, 10 000 m

3 föld feltöltésre, 15 500 m

3 alapfalazat elkészítésére, 13 000 m

3 építési munka elkészítésére volt szükség. A betonkeverő nagysága 10 000 m

2

, a szigetelés 3000 m

2-es, a lábazati fal külső vakolása 42 000 m

2-es, egyéb külső vakolások 16 800 m

2

, 28 51/1929. egyéb gépházi munkák 20 000 m

2

, a géplapok készítése pedig 26 000 m

3-t vesz igénybe. A felsoroltakon kívül több apró munka elvégzése is szükséges. A siklóhidat pl. fenyőfából kell építeni, úgy, hogy azon 2500 kg-os csillék legyenek szállíthatók. A kőtörő gépek fölé 2500 kg/m

2 terhelésű platót kell készíteni, a kőtörő és az osztályzóhenger helyiségeit fatetővel kell beborítani. Az előírásokat, melyek igencsak szigorúak voltak, nyugodtan kezelhetjük úgy is, mint megközelítő pontosságú tényeket a zúzómű jellemzőivel kapcsolatban. A szigorú előírások ellenére is, mivel a munka elég nagynak ígérkezett, akadt jelentkező.

29 A vállalkozók közül 5 pécsi volt, 1 budapesti. A pécsiek: Márovits és Ludwig (Ráth u. 2.); Hebenstreit К. és fia (Megyeri u. 30.) ; Kajdy Mihály (Bánffy D. u. 16.) ; Ast Ede és társai pécsi fióktelepe (Felsőmalom u. 15.); Károlyi Emil (Vitéz u.). A pesti cég a Piittel és Braunseveter R. T. (Budapest VI., Bujowszky u. 12.). A bánatpénzek összege igazolja, hogy a vállalkozók nagyjából ugyanazon összegért vállalták volna a munkát. 3 vállalkozó fizetett be 1000 P-t, Márovics és Ludwig 1050 P-t. A legkevesebbet 600 P-t a budapesti jelentkezők, míg a legtöbbet, 1200 P-t Károlyi Emil fizetett be. Március 4-én a 6 db borítékot továbbították elbírálásra.

30 A döntés március 7-én született meg, eszerint, a 6 vállalkozó ajánlatából egyik sem elfogadható.

31 Hogy ezt követően mi történt, nem tudjuk. Tény, hogy a zúzóművet meg kellett építeni, s tény az is, hogy március 19-én az Ast Ede és Társai céggel kötik meg a kőzúzómű építésére a szerződést.

32 Az Ast Cég vállalta, hogy a munkát 90 nap alatt befejezi, az építési betonozási díjként felszámolt 28 209,90 P-ért, az ácsmunkára számított 17183,— P-ért, az iparos munkára számított 1 740,90 P-ért. A végső ár 47 133,80 P. A választás miért és hogyan esett az Ast Cégre, nem tudjuk. Tény azonban az, hogy a választás valakinek nem tetszett, mert az „Iparosok Lapja" 1929. április 20-i számában (X. évf. 17. sz.) valaki megtámadta a szerződést. A támadásra az Ast Ede és Társai Cég felelt.

33 Levelükből, melyet az „Iparosok Lapja" szerkesztőségének írtak, megtudjuk, hogy milyen vád hangzott el ellenük: „A pécsi munkanélküliség mellett baj, hogy a környékbeli munkát, így a komlói kőbányánál is egy osztrák cég kapta meg egy pécsi pályázó helyett." Miután a munkát az Ast Ede és Társai Cég kapta meg, nyilvánvaló, hogy az „. . . osztrák 29 62/1929. 30 70/1929. 31 72/1929. 32 91/1929. 33 91/1929.