Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1929-BEN 233 A dolog úgy tűnik. Telekinek sürgős volt az ügy mielőbbi rendezése. Nem volt szüksége 3 hónapi kalkulációs időre. Egy hét sem telik el válaszáig.

12 Kérdései: a) milyen áron szállítaná el a meglevő kőbánya az új R. T. termeivényeit 10 000 kg-ként? b) milyen térítést igényel akkor a segélyalap, ha az új R. T. saját eszközeivel, csilléivel szállítana és csak a vasutat használná? A kérdések mellett a levél figyelmeztetést is tartalmaz. Teleki kifejti, hogy a „ . . . Tekintetes Cím kívánságomnak eleget tenni kötelezett, s remélem mindkét esetben igényeit oly összegben fogja meghatározni, amely megfelel a nagyméltóságú Kereskedelemügyi Minisztérium, illetve Vasúti Főfelügyelőség intencióinak." A következőkben így folytatja: „... már hónapok óta akadályozva vagyok az üzem létesítésében. . .". Sürgős döntést kér. Az aláírás mellett már pecsét is olvasható, melynek szövege: „Komlói Kőbánya Részvénytársaság alakulóban." A segélyalap a válaszában

13 a vasút zsúfoltságára hivatkozva kijelenti, hogy a Komlói Kőbánya R. T. által termelt anyag szállítására nem vállalkozik, és épp a túlzsúfoltság miatt az sem megoldható, hogy az R. T. a segélyalap iparvasútját igénybe vegye. Lényegében elutasítják tehát Teleki javaslatát. Az alakuló részvénytársaság vezetője nem nyugszik bele a segélyalap döntésébe, a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz folyamodik.

1/| A minisztérium Finály Lajos miniszteri tanácsos vezetése alatt 1929. július hó 11-én de. 1/2 9 órára közigazgatási bejárást rendel el a vitás kérdés eldöntésére. A júliusi bejárásról csak közvetett ismereteink vannak.

15 A segélyalap képviselői a bejárás alkalmával a péage jog megadása ellen léptek fel. Teleki erre újabb levelet küld a minisztériumhoz. A minisztérium szeptember 16-án felkéri Baranyavármegye alispánját,

16 hogy Teleki gróf javaslataira tegye meg észrevételeit. Erre történik meg a válaszadás abban az 1930. január 24-én kelt levélben, amelyre már utaltunk,

17 amelynek segítségével az elmondottak néhány mozzanatát megtudtuk. A segélyalap azzal indokolja elutasító álláspontját, hogy a kőbányát a legmodernebb gépekkel szerelték fel, mely gépeket villamos erővel hajtanak. így a bányának „... napi teljesítménye a 450 m

3-t meghaladja, évi teljesítménye kb. a 110 000—120 000 m

3-t eléri ..." Ezen kívül évi 35 000—40 000 m

3 alapkő termelését teszi lehetővé az üzem. 13 110/1929. 14 196/1929. 15 196/1929. 16 196/1929. 17 196/1929. Elvi okai is vannak az elutasító magatartásnak. „A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalapnak rendeltetése a munkanélküliség veszedelmének közmunkák létesítésével való csökkentése, egyes vagyontalan munka- és keresetképtelen lakosok támogatásával az ínség enyhítése, továbbá közjótékonysági és közművelődési célok és törekvések támogatása." Célja továbbá az üzemnek, hogy olcsó követ biztosítson, és „ ... az utóbbi időben jelentkező kartelitörekvéseket ezzel ellensúlyozza...". A segélyalap tehát „ . . . kereskedelmi célokat szolgál, altruistikus célzattal." A bánya által termelt anyag a megye és környéke szükségleteit felülmúlja, így a Teleki-féle bánya megnyitása, üzembe helyezése, „ . . . a kereslet mostani nagyságát nem érintve, a kínálatot aránytalanul növelné, vagyis a Teleki-bánya a tipikus konkurens vállalat jellegével bír..." Az elutasítás okai közt szerepel az is, hogy a bánya említett kapacitásának leszállítása a vasút teljes kihasználtságát biztosítja, így az új bánya kőzetanyagát azon a torlódások elkerülése érdekében szállítani nem lehet. „Mindezek alapján kérjük, hogy gróf Teleki Józsefet a péage jog megadása iránti kérelmével elutasítani méltóztassék" — fejeződik be a levél. Ezen utóbbi irat már nem tartozik kronológiailag a vizsgált időszakhoz, azonban a péage jog körüli vita tisztázása miatt itt tárgyaljuk. Annál is inkább, mert a bánya koncepciója tükröződik a sorokban, s ez alapjában üt el a Teleki-féle munkáskérdésben kifejtett állásponttól. (A későbbiekben még láthatjuk, hogy valójában mit is tesz a munkásokért majd az 1930-as évek közepén a bánya.) A péage jogról több adatunk nincs. Nyilvánvaló, a végső döntés az alakulóban levő új kőbánya R. T. ellen szólt, így annak megalakulása nem realizálódhatott. 111. Beruházás, kivitelezés Már az 1928. év adataiból tudjuk, a bánya nagyobb beruházásokat tervezett, készült az andezitbányászat modernizálására. Az akkori beruházások és törekvések is jelzik; a bánya vezetősége nem elégszik meg, nem elégedhet meg a Varga által vezetett bánya termelési módszereivel. Az 1929. év a nagy beruházások időszaka. Mindjárt az év elején

18 Péntek László pécsi mérnök a kőbánya megbízottjaként tárgyalásokat folytatott Keresztes Tibor és Zottler József mérnökökkel, kik a Ganz-Danubius megbízottai. A tár18 27/1929. (Péntek László címe: Pécs, Virág u. 15.)