Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben
A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1929-BEN CSERDI ANDRÁS Az 1929-es évet a gazdasági világválság kezdeti éveként tartjuk számon. Igaz, a válság csak az év októberében robbant ki, de jelei már 1929 nyarán érződnek az országban. A komlói kőbányában 1929-ben a válságnak semmi jele. A bánya éppen ebben az évben modernizálódik, gépesít, s emeli termelési színvonalát európai mérvűre. Nézzük részletesen ennek az évnek a történetét. 1 I. A kőbánya vezetése A komlói kőbánya a Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap tulajdona volt. Vezetését az átvételtől kezdve Pécsről látták el. Halász Ernő bányatiszt szakértői tevékenységének segítségével a megye felügyelete alatt állott. A vezetés helyi teendőit Varga József bányamester végezte. A megye, illetve a Horthy Miklós Segélyalap egy felügyelő bizottságot szervezett a bánya ellenőrzésére. E bizottság tagjai: 2 dr. Szűcs Jenő ügyvéd — Szentlőrinc, dr. Mándy Sándor földbirtokos — Szentlőrinc, (Eiser ?) János földbirtokos — Pécs, Széchenyi tér 13., és Teleki Sándor földbirtokos — Villány. A felügyelő bizottság tevékenységéről jóformán semmit sem tudunk, mindössze annyit, hogy voltak, és „ .. . egy elsőrangú és folytonos üzemet biztosító compressort volt szíves adományozni..." a bányának. Ezzel a „... légnyomásos túrás bevezetését tette lehetővé..." a bizottság. A beruházásokkal, az új gépek beszerzésével, beszerelésével, s ezek ellenőrzésével telt el az 1929-es év. A kézi üzemről a bánya áttért a gépi üzemelésre, és e nagy lépés komoly szakmai ismereteket követelt meg. Ennek tulajdonítható, hogy Péntek László szava, befolyása, tekintélye jelentős szerepet játszott a kőbánya életében. 1 Jelen dolgozat folytatása „A komlói kőbányászat kezdetei" с dolgozatomnak. JPM Évkönyv XXII. (1977), Pécs, 1978 2 Baranya megyei Levéltár komlói kőbányára vonatkozó iratok. Ha a forrás innen származik, akkor csak a számát jelölöm meg egyéb közlés híján. 192/1929. A pécsi vezetőség érezve annak szükségét, hogy egy komoly szakember álljon a helyi vezetés élére, s tudva azt, hogy Péntek Lászlónak a kőbányánál kifejtett tevékenysége csak ideiglenes jellegű, megbízzák Szeép Zoltánt a bánya irányításával. 3 November 1-től december 31-ig Péntek Lászlóval egyetértésben, közösen irányítják a bányát. A feltétel szerint, ha működése a jelzett időben megfelelő, úgy 1930. január 1-től tovább alkalmazzák. (Itt csak a teljesség kedvéért mondjuk el, hogy 1930. március 11-én, egy vezetőségi ülésen, Szeépet megbízzák végleg az üzem további vezetésével. 4 ) Szeép Zoltán és Péntek László november 10-én veszik tudomásul a központ döntését. 5 Ugyanakkor egy, a központhoz írt levelében Péntek önkritikusan kifejti, hogy Szeép kinevezésével az ő munkája feleslegessé vált, azt kéri, hogy alkalmi bevásárlásokkal, beszerzésekkel, javításokkal továbbra is őt bízzák meg. 6 Ezzel a kőbánya élére Szeép Zoltán kerül, ki még több, mint két évtizeden át ezt a tisztet tölti be. IL A péage jog Már 1928. végén volt olyan törekvés a Nagyharsányi Kőbánya R. T. részéről, amely a komlói kőbánya önállóságát veszélyeztette. 7 1929-ben új „elleniéi" jelenik meg Komlón gróf Teleki József személyében. Törekvésükről 1929. januárjában szerzünk tudomást először, 8 mikor Teleki József egy levelet ír Fischer Béla alispánnak. Ekkor már Teleki és „. . . a komlói kőbánya részvénytársaság alavítói 30 évi időtartamra ..." bérbevették a Jánosi—Engel-féle birtok komlói kőbánya területét, „... amelynek kihasználása végett, ott modern kőbánya-technika mai helyzetének megtelelő modem üzemet... akarnak létesíteni. „Ezen üzem létesítésének első és legfontosabb része a szállítás kérdésének megoldása ..." 3 400/1929. 4 400/1929. csomóban jelzet nélküli levél 5 402/1929. 6 389/1929. 7 181/1928. 8 50/1929. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1978.) 23, p. 231—244. Pécs (Hungária), 1979.
