Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Természettudományok - Uherkovich Gábor: A Dráva magyarországi szakaszának algavegetációjáról
A DRÄVA ALGAVEGETACIÖJÁRÓL 17 losira granulata var. angustissima, M. islandica ssp. helvetica, M. variáns, Navicula cryptocephala, N. hungarica var. capitata, N. viridula, Nitzschia acicularis, N. linearis, N. palea, Stephano discus hantzschii, Surirella ovata, Synedra acus, S. nana, S. ulna; Actinastrum hantzschii, Ankistrodesmus longissimus var. acicularis, Scenedesmus opoliensis; Cladothrix dichotoma. A fenti szervezetek közül a Cryptomonas ovata, Navicula hungarica var. capitata, Nitzscha linearis, Surirella ovata, Synedra nana gyakori jelenléte különösen érdekes és a Dráva egyik jellegzetessége. A taxonómiai felsorolásból kitűnik, hogy a fitoszesztonban nagy azoknak a szervezeteknek száma, amelyek másodlagosan kerültek a potamoplanktonba. (Ezek többsége eredetileg lerögzült életmódot folytatott.) A ritkább előfordulásúak között több olyan szervezet van, amely nyilván a Aszóul, E. 1. (1975): Visznacsnik Evglenovih vodorosztei Ukrainszkoi R. Sz. R. — Kiev, pp. 408. Bánhegyi, J. (1962): Aquatic Hyphomycetes of the Danube. — Annal. Univ. Sei Budapestinensis, Sect. Biol. 5, 13—26. Bartha, Zsuzsa, Felföldy, L. et al. (1976): A zöldmoszatok Chlorococcales rendjének kishatározója. — Budapest, pp. 343. Bourrelly, P. (1966—70): Les algues d'eau douce. 1—3. — Paris, 1. (1966), pp. 511, 2. (1968), pp. 438, 3. (1970), pp. 512. Cooke, W. B. (1963): A laboratory guide to fungi in polluted waters, sewage and sewage traetment systems. — Cincinnati, pp. 132. Felföldy, L. (1972): A kékalgák (Cyanophyta) kishatározója. — Budapest, pp. 256. Hortobágyi, T. (1965): Új Planctomyces fajok. — Bot. Közlem., 52 (3), 111—115. Huber-Pestalozzi, G. (1938—61): Das Phytoplankton des Süsswassers. 1, 3, 4, 5. — Stuttgart, 1. (1938), pp. 342, 3. (1950), pp. 310, 4. (1955), pp. 606, 5. (1961), pp. 744. Korsikov, О. A. (1953): Visznacsnik prisznovodnih vodorosztei URSzR. V. Protococcineae. — Kiev, pp. 439. Nilsson, S. (1964): Freshwater Hyphomycetes. — Symb. Bot. Upsal. 18 (2), 1—130. Philipose, M. T. (1967): Chlorococcales. — New Delhi, pp. 365. Prescott, G. W. — Croasdale, H. T. — Vinyard, W. С (1975): A synopsis of North American Desmids. II. — Lincoln, pp. 275. vízgyűjtő kisebb állóvizeiből kerül időnkint a folyóba, de azon szervezetek száma is elég nagy, amelyek a tapasztalat szerint a nagyobb folyókban valódi planktonszervezetek módjára viselkednek. A Dráva fitoszesztonja rheoplankton jellegű átlagos megjelenésében. (Egy következő tanulmányomban, amelyben a Dráva fitoszesztonjának mennyiségi viszonyait fogom részletesen bemutatni, az észlelt szervezetek és együttesek árnyaltabb ökológiai megbeszélésre is módot keresek.) Folyónkat különösen a Mura terheli erősen szennyezésekkel. A Dráva szaprobiológiailag roszszabb állapotú, mint a Duna vagy a Tisza. Magyarország területére a-mezoszaprób átlagos állapottal érkezik és jobb, a-b-mezoszaprób állapotban hagyja el országunkat. További szennyezési terhelések igen rontanák ennek az amúgy is problematikus felszíni víznek a minőségét. Skuja, H. (1964): Grundzüge der Algenflora und Algenvegetation der Fjeldgegend um Abdsko in Schwedisch —Lappland. — Nova Acta Reg. Soc. Sei. Upsal. Ser. IV. 18 (2). 1—465. Starmach, K. (ed.) (1966—77): Flora Soldkowodna Polski. 2,4,5,6,7,10,14. — Warszawa—Krakow, 2. (1966), pp. 907, 4. (1974), pp. 520, 5. (1968), pp. 598, 6. (1964), pp. 610, 7. (1968), pp. 394, 10. (1972), pp. 750, 14. (1977), pp. 443. Uherkovich, G. (1966 a): Die Scenedesmus — Arten Ungarns. — Budapest, pp. 173. Uherkovich, G. (1966 b): Das Leben der Tisza. XXVII. Zur Frage der Potamolimnologie und des Potamoplanktons. — Acta Biol. (Szeged), 12, 55—66. Uherkovich, G. (1969): Über die quantitativen Verhältnisse des Phytosestons der Donau, Drau und Theiss. — Acta Botanica Acad. Sei. Hung. 15, 183— 200. Uherkovich, G. (1970): Seston Wisly od Krakowa po Tczew. Über das Wisla-Phytoseston zwischen Krakow und Tczew. — Acta Hydrobiol. (Krakow), 12, 161—190. Uherkovich, G. (1971): A Tisza lebegő paránynövényei. (A Tisza fitoszesztonja.) — Die Mikrophyten in der Trift des Flusses Theiss (Tisza). (Das Phytoseston der Theiss.) — Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 20—22, 1—282 + I—CXLIII. Uherkovich, G. (1972): A Dráva néhány hidrobiológiái jellegzetessége az 1966—1972-ben végzett bioszeszton-vizsgálatok alapján. — X. Biol. Vándorgyűlés alőadásainak ism. (Szeged), p. 24. IRODALOM