Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Természettudományok - Horvát Adolf Olivér: Potentillo-Quercetum (sensu latissimo) Wälder, I.
POTENTILLO-QUERCETUM WÄLDER I. 43 Potentillo — Quercetum (sensu latissimo) erdők, I. HORVÁT ADOLF OLIVÉR Libbert 1933-ban alkotta meg a Potentillo-Quercetum növénytársulást Potentilla alba es Vicia cassubica jó karakterfajokkal. Ez a szubkontinentálisszarmata Quercus-Pinus sylvestris erdei növénytársulás Németországból került leírásra, de megtalálható a Szovjetunióban (Worobjow, 1953 és Pogrebnjak, 1955) és a Sarmaticumban is. Németországon kívül Lengyelországban és Csehszlovákiában (Mráz, 1958), de ennek déli részén, Szlovákiában már a Pannonicumban Quercetum petraeaecerris (Neuhäusl, 1965) helyettesíti. A magyar botanikusok eleinte úgy gondolták, hogy a tipikus Potentillo albae-Quercetum Magyarországon is fellelhető és bár a fent jelzett karakterfajai nálunk is megvannak társulásunkban, kivéve a nyugatmagyarországi Potenillo albae-Quercetum asphodeletosum (T alios, 1959) társulást (bár ebből is hiányzik sok szarmata területre jellemző Quercion roboris-ía)), nálunk egy más jellegű és főleg a Mecsekben Quercion írainetto balkáni erdei növénytársulásokhoz és részben a tipikus PotentilloQuercetummal megegyező erdei asszociáció található, bár maga a Quercus írainetto nálunk nem őshonos e társulásban, melyet Soó (1957) Quercetum petrae-cerrisnék nevezett el, nem lelhető fel. Társulásunkra jellemző a Quercus cerris (akárcsak a Balkánon), Dictamnus albus, Achillea distans. Lychnis coronaria és Quercion pubescentisfajok. Tanulmányomban a tipikus PotentilloQuercetumokkal és atipikus társulásaival foglalkozom. Potentillo albae-Quercetumokon kívül (Sarmaticumban és Nyugat-Németországon kívül Elszászban találhatók) tárgyalom a mecseki és balkáni Potentilla albás társulásokat, amelyek Itáliában is fellelhetők. A Balkánon Quercion írainettotársulások, míg Itáliában hasonlóan a görögországi Quercetum írainetto-brachyphyllae-cönózishoz, 1000 méter felett jelennek meg és sok Carpinion-elemet tartalmaznak, s így Carpinion-társulásnak is felfoghatók, hasonlóan az ibériai atipikus Quercetum pyrenaicae-társulásokhoz (Oberdörfer, 1968 — Tüxen-Oberdoríer, 1958). Már e bevezetésből is látható, hogy PotentilloQuercion s. 1. társulások átmeneti jellegűek a Quercion pubescentis, Carpinion és Quercion roboris társulásai között, és ennek megfelelőleg, sok Querco-Fagetea-elemet tartalmaznak. Módszertanilag nehéz őket elkülöníteni. Ehhez segít a karakterfajokon kívül a jellemző fajkombinációk összeállítása (lásd a táblázatot a Potentillo-Quercetalia, Potentillo-Quercion-ía]okról és a jellemző fajkombinációról). Elvem volt, hogy a prioritás alapján megtartottam a syntaxonokat ( Quer co-Carpinion Klika 1957, Potentillo albae-Quercion petraea Jakucs— Zólyomi, 1967, Quercion íarnetto I. Horvát, 1954, Potentillo-Quercetum Libbert 1933, Quercetum petraeae-cerris Soó 1957, Quercetum montanum Jov. 1954, Phytospermo-Quercetum Oberdorfer 1968, Holceto-Quercetum pyrenaicae Braun—Blanquet & Co., Pulmonariae longitoliae-Quercetum pyrenaicae Oberd. 1957, Lathyro-Quercetum Richard 1951). A syntaxonómia-rendszert az eredeti nevek meghagyásával, subsyntaxonok megalkotásával próbáltam provizórikusan létrehozni. Igen tág értelemben vett Potentillo-Quercion erdei társulások feloszthatók: tipikus PotentilloQuercetum cönózisokra (Németország, Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia), melyek a Sarmatiситха jellemzőek. Magyarországi társulások átmenetiek a Sarmaticum és a Submediterraneum között, ez a szubmediterrán-jelleg különösen érvényesül a mecseki társulásokban. Szubmediterrán-jellegűek keleten, a Balkánon a Quercin fraineíío-társulások valamint a már atipikus itáliai és ibériai cönozisok, melyeket a mecsekivel együtt a Potentilla micrantha, mint szubmediterrán karakterfaj jellemez, a szarmata-kontinentalis-közép-európai Potentilla albával szemben. Míg nyugaton előretör a társulásunkban a szubatlanti Potentilla sterilis, mely a Potentilla albával együtt a Carpinion erdei társulásokban is fellelhető Querco-P agetea-ía]. Ezek után rátérek az egyes országok társulásainak jellemzésére. 1. Szovjetunió. Társulásunkról csak qualitativ lista készült. A szovjetunióbeli és a továbbiakban tárgyalásra kerülő erdei cönozisok Quercetalia és Quercion fajai megállapíthatók a mellékelt táblázatokból a jellemző fajkombinációval együtt, ha a fajok legalább két társulásban fellelhetők. Differenciális fajok a szovjetuniói PotentilloQuercetumban: Larix sibirica, Rosa cinnamomea, Cytisus ruthenicus var. zingeri, Dracocephalum ruyschiana. Crépis sibirica, Anemone biarmiensis. A társulás uralkodó fajai Quercus robur és Pinus sylvestris és ennek kísérő fajai (Pyrolák, Calluna). Szovjetunióban nagy területet borít. Uraiban már hiányzik belőle a Quercus robur {Potentillo-Quercetum pinetosum), európai Szovjetunió középső részén Tilia cor data jellemző faja a lombkoronaszintben (Potentillo-Quercetum tilietosum), míg nyugati területen a Carpinus betulus is még megvan (Potentillo-Quercetum carpinetosum). A magyarok őshazája a Tilias típusban lehetett, nyelvészeti kutatások alapján (László Gyula, 1971).
