Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920

254 AMBRUS BÊLA adású 20 és 10 000 koronásokat július 30-án bélyegezték le. A felülbélyegzésre jutó bankjegyek összértéke 4,5 milliárd koronára rúgott. Erdélyi pénzintézetei még nem építették ki kapcsolataikat a királyságiakkal, ezért a bélyegzők alakja eltért azokétól. Ezeket a provinciális jelöléseknél tárgyaljuk. A bélyegzők elhelyezéséből következtetni lehet a végrehajtás helyére. Bukovinában a német szövegű oldalra, Erdélyben pedig a magyar szövegű oldalra helyezték a bélyegzést. A Marostól délre eső területen az egymást váltó intervenciós csapatok miatt gyakori a jugoszláv első és a román körbélyegzőnek elhelyezése ugyanazon a bankjegyen. A felülbélyegzett bankjegyeket becserélték leu bankjegyekre 2:1 arányában. Az érte járó bankjegyek 60%-át azonban visszatartották azzal az indokkal, hogy nincsen még elegendő román bankjegy a becserélésre.

33 7. Magyarországi bankjegylebélyegzés

M Az 1918. X. 31-én megalakult polgári demokratikus kormány minisztertanácsa a szomszédos államok mintájára 1919. március 21-ére tervezte a volt Monarchia közös bankjegyeinek megjelölését. Március 15-én a belügyminisztérium 34 905. sz. távirati rendeletében már utasította az ország pénzügyi hálózatát a lebélyegzéssel járó előkészületek megtételére. A bankjegyeknek eredetileg március 10-én történő bélyegzés határidejének kijelölését még néhány nappal kitolta,

35 s megindokolta azzal, hogy a lebélyegzés zavartalan lebonyolítása végett az OMB nyomdája többszáz millió korona értékű új bankjegyet fog majd a beváltó hely rendelkezésére bocsátani kicserélés céljából.

36 Ugyanakkor felhívta a lakosságot, hogy a lebélyegzés okozta torlódások és kényelmetlenség elkerülése céljából ajánlatos a postatakarékpénztár betétre elhelyezni az esetleges tőkét. Ezt a felszólítást tömegesen követték, így történt, hogy a Szeged—Csongrádi Takarékpénztár 60 millió korona értékű bankjegyet küldött fel Budapestre lebélyegzés céljából, amely összeg azonban Szegedre a francia csapatok általi megszállása miatt már nem kerülhetett vissza.

37 A koalíciós kormány működésének utolsó napján, március 20-án a minisztertanács foglalkozott a lebélyegzést végző gépek ügyével. „A bankjegyek lebélyegzésére az államnyomda által tervezett, több fővárosi cég közreműködésével elkészített gépek segítségével fog megtörténni."

38 33 Alkéri.. . p. 125. 34 Kupa—Ambrus 1966a: II. — Kupa—Ambrus 1966b: p. 315—328. 35 Pest-Pilis-Kiskun Vármegye Hiv. Lapja, 1919. p. 145. 36 Zalai Hírlap, 1919. III. 5. 37 Proletár (Szeged), 1919. IV. 20. 38 OL К 255. Ein. ir. 1920—1177. A Tanácsköztársaság Forradalmi Kormánya a bankjegylebélyegzést leállította és helyette új valutapénz készítésébe fogott. 50 év távlatában ma már megállapítható, hogy számtalan nehézséget odázhatott volna el a Magyar Tanácsköztársaság, ha az utódállamokhoz hasonlóan kellő időben felülbélyegezhette volna az ország bankjegyeit, mert ennek elmulasztása miatt nagy mennyiségű pénz áramlott be az országba. Ezzel is csökkenthétté volna az infláció gyorsaságát. Ugyanakkor párhuzamosan folytathatta volna az új, saját pénze megteremtése előmunkálatait. Ezzel gördülékenyebbé vált volna az államgépezet működtetése s lanyhult volna az ellenpropaganda ereje is. Magyarországon végül is az ellenforradalmi kormány 1700/1920. ME. sz. intézkedése rendelte el a lebélyegzést, amelynek eredménye 1 milliárd korona volt.

39 1920. március 18-tól április 11-ig, majd többszöri meghosszabbítással és értékének csökkentésével április 25-ig hajtotta végre a 10—10 000 koronások OMB kiadású bankjegyek jelölését. Nem bélyegezte le a postatakarékpénztár kibocsátású 5, 10 és 20 K-ás ún. postapénzt és az OMB kiadású 1 és 2 koronásokat. A tanácsköztársasági 25 és 200 koronásokat Vs-re devalváltan egyelőre forgalomban hagyta. Értékcsökkenéstől mentesült a tanácsköztársasági kiadású 7000-en felüli sorozatszámú 1 és 2 K-ás is. Idegen megjelöléssel ellátott, valamint a használhatatlanná vált (sérült) bankjegyeket nem engedte megjelölni. Hasonlóképpen nem fogadta el lebélyegzésre „1910. évi I. 2-áról keltezett 100 koronást, 1902. évi I. 2-áról keltezett 50 koronást, 1907. évi I. 2-áról keltezett 20 koronás bankjegyeket, mivel ezeket az OMB már korábban bevonta". A lebélyegzendő bankjegyek 50%-át államkölcsönként lefoglalta és tulajdonosának pénztári elismervényt állított ki az összegről. A bankjegylebélyegzés szabályos végrehajtásáról az 1003/P. M. 1920. számú utasítás gondoskodott. Az egyes bankjegy címleteken „39 mm 0 bordóvörös színben nyomott, kívül és belül fogazott, sűrű vonalakból alkotott ékítményes rajzokkal kitöltött kör alakú mutató, annak fehér mezejében a középen elhelyezett országcímer pajzsrajzot MAGYARORSZÁG köriratú" (37. ábra) bélyegzőkép elhelyezéséről is intézkedett. A részletezését azért közöljük, mert számtalan szabálytalan és hamisított bélyegzés is történt.

40 „1. Az 1904. jan. 2-i keltezésű 10 K-ás szőveges rész közepére kerüljön az álló címerű bélyegző. — Az 1915. jan. 2-ről keltezett 10 K-ás bal felső szakaszán úgy, hogy az álló címerű bélyegző fele a fehér szelvényre essen. 39 Alkér ... p. 126. 40 Pénzügyi Közlöny, 1920. III. 18.