Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez

A PÉCSI -FÉNYKÉPEZÉS KEZDETEI 227 Összefoglalva Tulajdonképpen a múlt század második felében Pécs egy-kettő, majd kettő-három fényképésznél többnek munkát adni nem tudott. Eleinte, mint minden új iparágnál lenni szokott, a fényképészek között is sok olyan akadt, aki a könnyű meggazdagodás reményében kezd bele az újba. Ha azonban ez a várt gyors gazdagodás nem következett be, felhagyta a műtermet, vagy ha nagyon szorult a hurok, meg is szökött. Azonban, aki nem megalapozatlanul, hanem bizonyos tőkével és a kor színvonalán álló, vagy annál nagyobb szakmai tudással rendelkezett, annak sikerült hosszabb ideig dolgoznia. Pécsett vidéki viszonylatban igen korán jelentkeztek a fényképészek, hiszen 1860-ban már két fotós működéséről tudunk. A műtermek a fotózáshoz szükséges fényszükségséglet miatt üvegfalú házikók „üvegszalonok" voltak. Ezeket a fényképészek a házak udvarában építették fel, ezért ezeket egymástól átvették a fényképészek. Később emeletes házak üvegtetejű In den ortshistorischen und neuhistorischen Sammlungen der Museen haben Fotos eine sehr grosse Bedeutung. Sie zeigen uns diese Ereignisse, Personen die mit anderen Methoden nicht gezeigt werden können. Auch die Veränderungim Stadtbilde kann durch sie verfolgt werden. Das Fotografieren ist seit der Entdeckung Deguerre's möglich geworden. Er war es, der die Technik des Fotografierens erarbeitete. „Das die Gesichtszüge so treu widerspiegelt wie ein Spiegel und sie so treu bewahrt wie der Marmor." Die Erfindung verbreitete sich wie ein Feuersturm über die ganze Welt. Kaum mehr als zehn Jahre nach der Erfindung können wir im Programm des pécser katholischen Hauptgymnasiums schon einen langen Artikel darüber lesen, dass das Fotografieren in Pécs schon bekannt war und dass man damit auch experementiert hattem wie man sich damals ausdrückte: mit der Deguerreotypie. manzárd szobáiban rendezték be a műtermeiket. A városban hat olyan műterem volt, amelyet a fényképészek egymástól átvettek, a Ferenciek utcájában kettő, a Lőwy palotában, a Bazár épületében, a Jókai téren egy-egy, a Király utcában kettő. A többi műtermet egy-egy fényképész használta csak. Művészi és technikai kivitelükben a múzeumban őrzött fényképek alapján jó minőségű képeket készítettek a fotósok, majdnem kivétel nélkül mind. A múlt század 80—90-es éveiben a legkeresettebbek a fényképészek. Ekkor válik tömeges igénnyé a város széles rétegeiben a maguk s gyermekeik megörökítése, ünnepi alkalmakkor, de gyakran minden ünnep nélkül is. A 90-es évek végén bizonyos lanyhulás áll be a fényképész üzletekben. Ezt kihasználva ismét arcképfestők ajánlják szolgálataikat, akik most már fényképek után készítik ezeket a festményeket. Ez a megtorpanás azonban csak átmeneti és a 20. század elejétől kezdve ismét töretlenül fejlődik a fényképészet, de most már az amatőr fotósok egyre szaporodó tömegével kell felvenniük a versenyt. Es war Ignác Lukrits, ein Stadtingenieur, der die Daguerreotypie in Pécs einheimisch machte. ' Der erste, von uns bekannte Berufsfotograf, der schon ein Atelier hatte war der Wiener Fotograf István Szentkuty (I860). Wie jede neue Sache lockte auch das Fotografieren die Menschen mit der Hoffnung scnell reich zu werden. Zwischen 1860 und 1880 erscheinen sehr viele Fotografen in der Stadt, die nach einigen Jahren für immer verschwinden. Drei von ihnen, Henrik Bayer, Gyula Exner und sein Sohn Károly waren es, die eine längere Zeit in der Stadt tätig waren. Von den in Pécs tätigen Fotografen erreichte Károly Zelesny einen landesweiten Ruhm. Er siedelte aus Szeged nach Pécs über und fotografierte vierzig Jahre lang die Stadt und ihre Einwohner. 1884 bekam er den Titel eines Hoffotografen. Sein Atelier übernehm sein Sohn und seine Tochter. Anfänge der Fotografie in Pécs CSILLA В. HORVÁTH