Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Rövid közlemények
286 RÖVID KÖZLEMÉNYEK kori ábrázolásokból jól ismert, több személy egyidejű akasztására alkalmas vesztőhely. Ennek alsó része ajtóval lezárt üreges kőépítmény, melyben a hóhér szerszámait tartja. Az építmény tetejének négy sarkán egy-egy faoszlop áll, melyeket vízszintes hevederek kötnek össze felül és ezekre akasztották fel az elítélteket. Ez az elképzelés azonban csak akkor lehet helyes, ha a térképen használt jelzés nemcsak jelképes ábrázolás. De ha nem is lenne csak jelkép, még nem biztos, hogy a 17. századvégi állapotokat is tükrözi. De olyan adatok is előkerültek, melyek fentieket igazolni látszanak. Az 1703 óta a püspök földesúri joghatósága alá rendelt város egy háromnegyed évszázadon át, mindent elkövetett hajdani önállóságának visszaszerzésére. A földesúri elnyomás miatt számos alkalommal fordult panaszával az uralkodóhoz, aki több alkalommal is, kivizsgáltatta a panaszokat. Ilyen vizsgálatokról szól a Baranya megyei Levéltárban lévő Acta Commissionalia anno 1747. című tekintélyes kötet, mely az 1743. és az 1747. években folytatott vizsgálatok jegyzőkönyveit tartalmazza. A feltett kérdések sok esetben visszanyúlnak a törökök kiűzésének idejéig is, tehát arra az időszakra is, amíg — a püspök földesúr alá való rendelés előtt — a város teljes szabadságot élvezett, amikor a magisztrátus a maga ura volt és többek között a pallosjogot is gyakorolta. A pallosjog gyakorlásához vesztőhely is kell, így a vizsgálat a vesztőhely, a pellengér és a deres kérdésével is foglalkozott. Az említett vizsgálatok alkalmával közel száz tanút hallgattak ki. A vallomások közül csak azokat szükséges most kiemelni, amelyek kimondottan a vesztőhelyre vonatkoznak. Ezek a vallomások a következők: „Szakács Gergely 80 éves .. . Radonai Püspököt is szolgálván . . . hogy ennek előtte Jus Gladiumja volt az Varasnak vallya, mert jol emlékezek arra midőn a Váras emberei jártak segitsigire annak íöl épétetisiben és hallotta ugyan azoklul kik jelen voltak hogy az Váras két tolvajt akasztatott tel." „Ger denies György 40 éves: . . . Attyátul hallotta, hogy az Váras épétette, és ugyan eő vetette az első követ az fundamentumban." „Borbás Péter 80 éves: . . . midőn az Váras az Akasztófát épétette arra maga Szekéren hozott a Patens egy Gerendát a melly mostis raita vagyon a kiért is az Váras füzetett egy Tallért neki." „Kovács István 58 éves: . . . Pátens akkoron az Attyával volt midőn az Akasztófához lajtorjának való fát maga Szekéren hozott az Attya és azért az Váras tűzetett nekie mennyit nem tudgya." „Szikra Péter 10 éves mániái lakos: ... midőn az Váras az Akasztófát épétette akkoron az Akasztoíának váló Gerendát maga Szekerén hozta a Pátens..." „Poór Mihály 72 éves: ... az Báttya vitt a gerendát midőn Váras az Akasztófát épétette..." Még egy Borbás János nevű 45 éves tanú is vallotta, hogy apja gerendát szállított az építkezéskor, de mivel feltehető, hogy a már idézett Borbás Péter fia lehet, helyesebb figyelmen kívül hagyni. De fentieken kívül — mivel az építkezés óta vagy fél évszázad eltelt — arra is gondolni kell, hogy az abban részt vettek közül már sokan nem éltek a vizsgálatkor és az sem valószínű, hogy mindazok, kik részesei voltak, a tanúk közt szerepeltek volna. Mégis fentiekből kitűnik, hogy az építménynek kő alapja volt. A tanúk három gerendának szállításáról vallottak, ami már önmagában is több, mint amennyi egy egyszerű bitófához szükséges. A gerendák nagyobb méretűek voltak, mert — mint a vallomásokból kitűnik — egy szekéren csak egyegy darabot szállítottak. Az alább idézendő vallomások viszont azt igazolják, hogy a térképen található jel nem szimbolikus, hanem vázlatosan a valóságot tünteti fel. „Egyed János Rae Judriae Juratus Nótárius: . .. ennek előtte mind egy 20 esztendővel, midőn az Akasztófát rectiíicaltak Uraságnak Tisztartoja tette megh az ajtaján az első ütést, úgy vesztette volna el az Váras." „Blasovics Antal 49 éves-. Vallya item, hogy ennék előtte az Váras birta és csak nem régenten bizonyos Czeremoniaért, hogy úgymond az Váras újra épétvén az Akasztófát midőn már íöl épült volna, tehát szokás szerint nem az Váras Bírája mért és mitül viseltetvén nem tudgya, hanem az Uraság Tisztartoja kalapácsai ütött előszer Akasztoíájának az ajtaját és ugyan azért vallya hogy vetetödet el tölök." Van még több ilyen vallomás is, de azok már újat nem mondanak. De az idézettekből is kitűnik, hogy a térképi ábrázolás nem jelképes, hanem megerősíti azon nézetet, hogy meglepő módon, a pécsi vesztőhely tömegkivégzésekre alkalmas, nagy építmény volt. Tudunk arról, hogy két-három elítéltet is végeztek ki egyszerre, ami megerősíti a fentieket Az előkerült adatokból az építés időpontja nem állapítható meg, de a vallomások és a vallomást tevők életkorát figyelembe véve, az az 1690-es évekre tehető. Madas József
