Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT KEZDETE 283 dolgozó — szakmányosok — 2 heti munkanapjának száma 11 és б nap között változik. Ennek alapján viszont feltételezhető, hogy a kőbánya nem folyamatosan dolgoztatta munkásait, hanem csak annyi ideig, amíg az eladásra szükséges köveket azok kifejtették. Ha nem volt vevő a kőre, nem, vagy csak csökkentett létszámmal folyt a munka. Csak így magyarázható az, amit másutt olvashatunk a munkaidőről, megtudva azt,

61 hogy télen 9,5 óra, nyáron 12 óra. Vasárnap és ünnepnapokon szünetel a munka. A munkaközi szünetek hossza télen 30 perc, nyáron egy óra. c) Bérezés: Az órabéres dolgozók óradíja 20 és 50 fillér között mozog.

62 így pl. Bika Józseí két hét alatt teljesített 102 órájáért 21 filléres órabérben, 20 p 65 fillért kapott kézhez. Egy 40 filléres órabérben dolgozó munkás, aki 99 órát teljesített, 38 p 22 fillért kapott. Bika Józseí keresete 21 filléres órabér mellett a következő volt: 1928. IV. 16.—

IV. 30. között 23 P 63 fillér

63 1928. V. 1.—

V. 15. között 18 P 72 fillér

64 A komlói bányászok bérezése ebben az időben a következő.

65 A föld alatti munkások átlagkeresete 4,81 pengő, a külszínen dolgozó bányai munkásoké 3,67 pengő naponta. A vasárnapi pihenőnappal számolva a föld alatt dolgozók két hét alatt 57 P 72 fillért kaptak, a föld felett dolgozók 44 P 04 fillért. Látható tehát, a kőbánya dolgozói kevesebbet kerestek, mint a szénbányánál akár napszinten dolgozó munkatársaik. A dolgozók bére közül kiemelkedik Rankl Lajos lőmester bére, aki б pengő napidíjat kapott, így két hét alatt 72 pengő jövedelme gyűlt össze. Az ő dolga volt még az irodatakarítás is, valamint az éjjeliőri teendők ellátása.

66 E két utóbbi munkájáért két hétre 9 pengő 60 fillért kapott. A levonásokkal együtt összesen 78 P 79 fillér volt kétheti keresete. Varga Józseí béréről nagyon kevés esetben szerezhetünk csak tudomást. Mégis megtudjuk, hogy 1928. áprilisában 300 pengőt vett fel.

67 Az viszont nem derül ki, hogy ez az ő alapbére-e, s erre kapja-e a jutalékot, vagononként 50 fillért,

68 vagy a 300 pengő már a jutalékok összegét is magában foglalja. d) Levonások: Mint minden munkahelyen, a kőbányánál is bizonyos kötelezettségek terhelték a dolgozók bérét. 61 B. m. L. kkvi.: 26/1929. 62 B. m. L. kkvi.: 14/1928. 63 B. m. L. kkvi.: 34/1928. 64 B. m. L. kkvi.: 39/1928. 65 Babies András: A komlói kőszénbányászat története. Pécs 1958. 132. p. 66 B. m. L. kkvi.: 14/1928. 67 B. rnü L. kkvi.: 39/1928. 68 B. m. L. kkvi.: 22/1928. A munkások fizetéséből három dolog került levonásra, a betegségi adó, a kereseti adó, a rokkantsági adó.

69 A betegsegélyezési járulékról tudjuk, hogy annak 50%-át a munkás, 50%-át a munkaadó viselte.

70 A balesetbiztosítási járulék egészében a munkaadó fizetési kötelezettségét jelentette.

71 A rokkantsági adó címén a munkásoktól 10 fillért vontak le kéthetente.

72 Volt eset, hogy e címen 5 fillér került levonásra.

73 e) Mozgalmi élet: A munkásság szervezkedésének, ellenállásának az iratokban nincs nyoma. Egyes helyi hagyományok szerint a kőbánya foglalkoztatta azokat a munkásokat, kiket mozgalmi tevékenységük miatt a szénbánya elbocsátott. Ezek, mivel Komlón más munkalehetőség nem volt, kénytelenek voltak beérni a kevesebb bérrel, annyival, amennyit a kőbánya fizetett. A kőbánya viszont kihasználta azt, hogy ezek az emberek helyben máshol elhelyezkedni nem tudnak, s így alacsonyan tartotta a bérszintjét. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az egyik bérlistán Taksonyi Józseí komlói mártír neve szerepel. Az irat szerint 1928. május 16-a és május 31-e között szakmánymunkásként dolgozott a kőbányánál, keresete 20 P 35 fillér volt.

74 Szájhagyomány él arról, hogy Taksonyi dolgozott a kőbányánál, állítólag Pécsről járt oda dolgozni. Hasonló nevű ember nem élt akkor Komlón, így kétségtelen, hogy róla van szó. Ebben az időben ugyanis Taksonyi állás nélkül volt, elbocsátották a szénbányától baloldali magatartása miatt. Sokfelé bolyongott az országban állást keresve. Az egyik ilyen állomáshelye volt a kőbánya. Az említett eseten kívül más iraton a neve nem szerepel. IX. A gazdasági világválság előtt. Láthattuk az üzem 1927—1928. évi helyzetét, fejlődését, gondjait. A munkaerő és a szállítás problémái, a minőség gyengesége nem akadályozta abban a bányát, hogy ha keveset is, de előrelépjen. Fejlesztette csilleparkját, növelte iparvasúti sínjeinek hosszát, kitérővel látta el azt, megtette az előkészületeket a nagyfeszültségű vezeték megépítésére. Ha lassan is, de fejlődött. A világválság az ilyen és nagyobb vállalkozások sorát tüntette el. Kérdés, miként lesz ereje a komlói kőbányának, miként fogja a válság nehéz óráit átélni? 69 B. m. L. kkvi.: Pl. 14/1928. 70 B. m. L. kkvi.: 39/1928. 71 B. m. L. kkvi.: 2/1928. 72 B. m. L. kkvi.: 14/1928. 73 B. m. L. kkvi.: Pl. 39/1928. 74 B. m. L. kkvi.: 44/1928.