Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete

232 CSERDI ANDRÁS vetkeztetés pedig az lehet, hogy ebben az időben egy gyengébb minőségű réteget fejtettek le, s ezt a gyengébb minőségű anyagot is megpróbálták értékesíteni. A törésből eredő hibák viszont mindenképpen az üzem hanyagságából fakadnak, és a nem megfelelő gépi felszereltségen, vagy éppen gépek hiányán kívül lehetőséget ad a nem megfelelő minőségű kő értékesítésére az, hogy megnövekedett a kő iránti kereslet. VII. Pénzügyi mérleg. 1928. március 20-a és november 30-a közti pénzügyi helyzet a következőként alakult:

55 A) A vállalat bevételei a következőek: a) A közúti alapnak szállított kavicsot 87 101 P 04 f b) Katonics Antal bajai vállalkozótól 14188 P 73 f c) Komlón eladott mennyiségért 92 P 42 f d) A Horthy Miklós Segélyalap betétjéből 26 855 P 15 f e) A közúti alapból előleg 13 898 P 96 f f) Közérdekű célokat szolgáló adományból 50 000 P A termelésből, előlegekből és adományokból álló bevétel tehát 192 136 P 30 f volt. B) A fenti időterminus kiadásai a következőek: a) bérek, kifizetések, tiszteletdíjak, útielszámolások b) anyagfelhasználás c) bérleti díjak, biztosítási díjak, posta stb. 66 835 P 30 f 2 805 P 55 f 5 510 P 28 f 75 151 P 13 f 990 P 52 f C) Leltári tárgyakra, szerszámokra D) Beruházásokra a nevezett időszakban: a) A Varga-féle bánya vételára : 58 121 P 52 f b) Szerződési illetékek 2 580 P 54 f c) Műtanrendőri, közigazgatási bejárásokra 184 P 30 f d) Óvadékokra 310 P A felsoroltakon kívül még több tétel szerepel, a sínek, a váltók, a csillék vételára, mindezek a tételek, melyek megvételéről, beépítéséről volt már szó. A beruházások végső összege 103 256 P 61 f volt. E) A különböző forrásokból adódó bevétel: 192 136 P 30 f Az összes kiadások (B+C+D) végösszege: 179 398 P 26 f A különbözet: 12 738 P 04 f Hozzáadódik a szállításokra felvett előlegek maradványa 4 978 P 30 f Az üzem készpénze: 17 716 P 34 f F) Nyereségszámla: Működési bevétel 1928. november 30-ig: A(a+b+c) : 75 151 P 13 f Kiadás az üzemre (B) 75 151 P 13 f Nyereség: 26 231 P 06 f A kőbánya 1928-as évi mérlege tehát 26 231 P 06 f nyereséggel zárt november 30-ig. 55 B. m. L. kkvi.: 192/1928. VIII. A munkásság helyzete. a) Létszám: Az üzem létszáma alacsony, kevés embert foglalkoztat. 1928. március 20-a és 1928. március 31-e között a napszámosok és a szállításnál dolgozók összlétszáma 7 fő volt.

56 Föltárási és lefedési munkakörben 14 fő dolgozott. A kavicstörők száma 17, a szakmánymunkásoké 7 fő volt. A felsorolt adatok mechanikus összegzése azonban nem adja az üzemnél foglalkoztatottak létszámát, mivel 1—1 fő gyakran dolgozott több munkakörben, úgy ahogy a munka üteme megkívánta, így pl. az említett időszakban Huk Józseí a szállítóknál és a föltárók, lefödök között is dolgozott, s ugyanígy Appelscholíer Viktor is. Figyelembe véve az elmondottakat, az említett időszakban az üzem összlétszáma 41 fő volt. Ehhez adódik még a bányamester — Varga Józseí •— személye. Más adat:

57 1928. április havában 31, júliusban 46, októberben 40 szakmunkás dolgozott a bányánál. A felsorolt hónapokban a napszámosok száma 13, 24, 14 fő volt. 14—18 éves korú dolgozó a nevezett hónapokban 2, 2, 3 fő; még gyermek, 14 éves korig, áprilisban 4, júliusban 8, októberben 10 dolgozott. A felsoroltakon kívül az üzemi létszámba beletartozott még két kovács is. 1928. decemberében volt a legmagasabb az üzem létszáma, 124 fő. Az átlagos munkáslétszám ebben az évben 81 volt.

58 b) Munkaidő: Az átvételkor keletkezett okiratból megtudjuk, hogy a munkaidő napi 10 óra.

59 A végzett munka nyilvántartása órák és napok szerint történt. E nyilvántartásból megállapítható a napi munkaidő. 1928. március 20-a és 1928. március 31-e között a szállítók 97—102 órát dolgoztak. A föltáróknál ugyanakkor 9—92 órát.

60 Egy átlagosnál magasabb óraszámot véve figyelembe, nem a legmagasabbat, 2 hétre 99 órával számolva, 12 munkanapra naponként 8,2 óra átlagot kapunk. Megállapítható tehát, hogy az átlagos munkaidő napi 8 óra körül mozgott. A 12 napos számítást — heti egy szabadnap — teszi indokolttá az, hogy a munkabérjegyzékek néhány foglalkoztatottnál napokat számolnak. Ezeknél a dolgozóknál a heti 6 munkanap a legtöbb. így pl. Rankl Lajos lőmester 12 napot dolgozott a már említett időciklusban. A többi napibéres 56 B. m. L. kkvi.: 14/1928. 57 B. m. L. kkvi.: 26/1929. 58 B. m. L. kkvi.: 26/1929. 59 B. m. L. kkvi.: 2/1928. 60 B. m. L. kkvi.: 14/1928.