Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT KEZDETE 281 Augusztus 2-án egy Dobszai nevű vállalkozónak küld a bánya levelet, megbízza Sellye környéki ka­vicstöréssel. A munkások szerzése sikerrel járt/* 5 Nem sokkal később újabb szállítási probléma adódik. Úgy néz ki már, hogy teljesíteni tudja a bánya az elvárásokat, mikor megkapja a bakócai állomásfőnök levelét/' 6 A levél felhívja a kőbánya vezetőségét, hogy Bakóca-Godisa állomásra ezen­túl legfeljebb napi 2—3 vagon kőanyagot küldjön, mivel a rakterületen torlódás van. 1928. július 31-én levél érkezik a megyei alis­pán részére. 47 Feladója olvashatatlan. A levél lé­nyegéből kirajzolódik előttünk a bánya korabeli helyzete. Megtudjuk, hogy a megyei közúti alap 1928. évre a kőbányától 25 715 m 3 kavicsot rendelt meg. Ezt a tervet — a levél írója szerint — a bánya nem tudja teljesíteni. Fenntartási kavicsból 13 155 m 3 lett megrendel­ve, leszállítva 1000 m 3 , fennmarad kb. 12 000 m 3 . A hengerlési kavicsból 10 000 m 3 hiányzik még, hiszen a megrendelt 12 280 m 3 helyett mindössze 2000 m 3-t szállított a bánya eddig le. A mérleg kb. az év közepén készült, a leszállí­tott mennyiség nyilvánvalóan nem arányos. Figyelembe véve, hogy a bánya kapacitása 100 m 3 — szól a levél — ezért a bánya a hátra­levő időben 10 000 m 3 kavicsot tud leszállítani. Javaslat tehát az, hogy a 10 000 m 3 hengerlési kavicsot Komlóról rendeljék meg, a fennmaradó többletet pedig más bányáktól. A javaslatot Fischer Béla alispán elfogadta. Összegezve a termelést, 1928. március 1. és 1928. november 30-a között a leszállított meny­nyiség a közúti alapnak 16 680 m 3 , Katonics An­tal bajai vállalkozónak 2562 m 3 volt. Helyben, Komlón a bánya mindössze 18 m 3 követ adott el/8 Látható, az üzem nem szállít sok megrendelőnek. Legfőbb megrendelője az útalap. Ennek megbí­zásából szállított követ több tételben a megyei útépítésekhez, így Magyarbólyba, Mohácsra, Sely­lyére, Mágocs-Alsómocsoládra, Sásdra, Dombóvár­ra, Mázaszászvárra, Villányba, Pellérdre, Magyar­szentivánba, Magyarszékre, Kémesre, Patacsra, Cserkútra. VI. Minőség. A technikai színvonal, a szoros határidők, a mun­káshiány a minőségen is meglátszik. A terméskő mellett a következő elnevezésű és méretű zúzalékfajták voltak használatosak/ 19 45 B. m. L. kkvi.: 80/1928. 46 B. m. L. kkvi.: 14/1928. 47 B. m. L. kkvi.: 90/1928. 48 B. m. L. kkvi.: 192/1928. 49 B. m. L. kkvi.: 144/1928. 1. 1—15 mm-ig hengerlési zúzalék 2. 15—20 mm-ig fenntartási rostált zúzalék 3. 20—40 mm-ig fenntartási kavics 4. 40—60 mm-ig hengerlési kavics A terméskövön túl a bánya fenntartási kavics és hengerlési kavics előállításával foglalkozott. Ezek minőségéről is van híradás. A kőbánya, ha zúzalékból nem is mindig, de általában megfelelő minőségűt szállított. Néha azonban baj volt a mi­nőséggel. A hiba egyik forrása, hogy nem a megfelelő méretűek voltak a kavicsok. A sellyei állomásra 6—9 cm-es darabokat küldtek például 1928. szep­tember 28-án, a megkívánt 4—6 cm-es nagyságú helyett. 50 A panaszos fél levélben kérte az üzemet, hogy a küldött anyagot az embereivel a megfelelő nagy­ságúra töresse át. Egy másik irat ; ' 1 arról panaszkodik, hogy a le­szállított anyag 80%-a hasznavehetetlen volt, emel­lett a kavics lassú tempóban érkezik. A másik hiba, hogy nem megfelelő keménységű az anyag, mállik, nem elég tiszta, föld- és agyag­darabok keverednek közé. Az államépítészeti hivatal levélben emel kifogást 1928. október 1-én, hogy a sellyei állomásra le­szállított 750 m 3 hengerlési kavicsnak ' mintegy 30%-a teljesen mállott volt, kézzel törhető, agyag­szerű, további 15—20%-a pedig mállott anyag volt. Ezen mintegy 550 m 3 hengerlés céljaira tel­jesen alkalmatlan. 52 Jelentik továbbá azt is, hogy a majs—lippói tör­vényhatósági út építéséhez szállított kavicsnak V>í-e alig használható. Egy másik irat 53 arról számol be, hogy a Sely­lyére leszállított 730 m 3 kavicsból 600 m 3 hasz­nálhatatlan. A használhatatlan anyag pótlására megrendeltek 700 m 3-t. A leszállított anyagból 400 m 3 „többé-kevésbé megfelelő". A fennmaradó 300 m 3-ből megjött 60 m 3 szintén megfelelő, de a legutolsó szállítás „silány anyagból származó, tel­jesen mállott és rossz minőségű". A minőség megjavításának igen fontos feltétele lenne tehát a gépi törés bevezetése, s épp ilyen fontos a megfelelő osztályozóhenger beállítása is. Az osztályozóhenger felépítésére történik is intéz­kedés 54 , figyelembe véve a megrendelőktől elvárt méretnagyságokat, az üzem megrendelt 11 méter hengerszitát. Az a tény, hogy az ilyen hiányosságokat taglaló iratok, legalább is zömük, egy időben keletkezett, kétféle következtetésre ad alapot. Először, hogy az ilyen dolog mindennapos eset volt. A másik kö­50 B. m.. L. kkvi. : 126/1928. 51 B. m. L. kkvi.: 137/1928. 52 B. m. L. kkvi.: 130/1928. 53 B. m. L. kkvi.: 156/1928. 5 '* B. m. L. kkvi.: 144/1928.

Next

/
Oldalképek
Tartalom