Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete
280 CSERDI ANDRÁS Azt tudjuk csupán egy Wagner által írt levélből, hogy november 4-re befejezte az építés nagyobb részét, tehát jóval a határidő után. Levelének második részéből megtudjuk azonban, hogy néhány apróbb munka még nincs meg, így a partvédő falak cementtel való hézagolása, a betonátereszek fejének bepucolása. Ezzel — jelentése szerint — november 10-re elkészül. 36 3. A vontatás kérdése Wagner a határidőt valószínűleg be is tartotta. Ezt látszik igazolni egy november 12-én kelt levél. 37 A levél feladója a kőbányaüzem, címzettje a „Nagyméltóságú m. kir. Kereskedelmi Miniszter Úr." A levélből megtudjuk a kőbányai iparvasút hoszszát. 1300 m vonalat a Horthy Miklós Segélyalap építtetett. (Ezt építette Wagner.) 1100 m vonalat Varga építtetett, ez a régi bányától vezet a szénbánya vonaláig. 800 m a szénbánya által épített vonalhossz. Az összes hosszúság tehát 3200 m. A folyamodványban a kőbánya a vonal műtanrendőri bejárásának elrendelését és a gőzüzemű szállítás engedélyezését kéri. A válasz november 27-én érkezik meg. A Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Felügyelőség december 15-re rendeli el a műtanrendőri bejárást, s egyúttal ugyanebben az időben a gőzüzeműre való átállás miatt szükséges szemlét is. Egyben közli az átállás feltételeit is. Ennek lényege; „. . . tűztávolság tekintetében szóbajövő idegen építmények, éspedig külön a vasúti pálya tengelyétől 60 méter és külön a 8 méter távolságon belül fekvőket összeíratni, és a tulajdonosok nyilatkozatait beszerezni .. ," 38 Ez a kikötés igen sok problémát jelenthetett az üzemnek. A sínek a kőbányától Kakastelepen keresztül le a MÁV vasútállomásig házak közelében, az úttest közepén vezettek. Valószínűleg valamenynyi ház, soknak szegényes gazdasági épülete is a tűzzónába esett. Rövid töprengés, tanakodás után november 30án levélben értesíti a bányaüzem a minisztériumot, miszerint „. . . a gőzüzemű szállítástól egyelőre eltekintenek . . ," 39 . 1928. december 15-én tehát csak a műtanrendőri bejárás történt meg. E) Energiaellátás A megnövekedett szállítási kapacitást, és igényeket kielégíteni csak úgy lehet, ha a lassú, fárasztó kézi törés helyett gépi úton való zúzásra áll 36 B. m. L. kkvi.: 192/1928. 37 B. m. L. kkvi.: 165/1928. 38 B. m. L. kkvi.: 179/1928. 39 B. m. L. kkvi.: 179/1928. át az üzem. 1928. október 30-án egy magasfeszültségű, távolsági vezeték építéséről szerzünk tudomást. 40 Érdemes idézni a vezeték nyomvonalának leírását, ez is közelebb vihet minket ahhoz a helyhez, ahol a követ bányászták. A vezeték a kőszénbánya már meglévő magasfeszültségű vezetékéhez kapcsolódna. Kezdete tehát Anna-akna. Itt „csatlakozik a szénbánya 3300 voltos vezetékéhez. Az akna keleti oldalán indul a Kaszánya patak völgyében mintegy 300 métert, majd délkeletnek, több kisebb töréspont után a jelenleg is üzemben tartott kőbánya előtt kiszélesedő völgyben, a patak bal oldalán végződik." A nagyfeszültségű áramot itt transzformálnák le, s belső, kb. 400 méter hosszzú vezetékrendszeren jutna el rendeltetési helyéhez, gépeket megmozgatni. November 2-re tűzik ki a vonal közigazgatási bejárását. Ez meg is történik. A bejárás eredményes volt. Az ismertetettek alapján kezdik meg a kivitelezést később. V. Termelés, értékesítés 1928-ban A termelésről az első adatot már idéztem, az 60 m 3 /nap. Az értékesített kő legnagyobb része terméskő, ill. kavics formájában került eladásra. Hogy a termelés körül gondok vannak, azt az átvételt követő levélből kiderül már márciusban. Ebben fogalmazódik meg, hogy a megnövekedett elvárásoknak a bánya valószínűleg nem tud majd eleget tenni/' 2 Ezt a sejtelmet igazolja Varga Józseí 1928. június 21-én aláírt, s felterjesztett jelentése is, melyben terméskő szállítására kér megrendelést. Ennek oka, hogy nem tud helyben annyi kavicstörőt alkalmazni, amennyi a megrendelt menynyiségű követ kaviccsá tudná törni. A kavicstörők teljesítménye napi 4—5 vagon kavics. „Ha a terméskő szállítására meg nem történik sürgősen (ti. a megrendelés, Cs. A.), úgy a szállítás napi 8 vagonról 4—5 vagonra fog csökkenni." 43 Tudjuk tehát, hogy június környékén a napi szállítás 8 vagon volt, de ezt is veszély fenyegette. A megyei útalap respektálta Varga felterjesztését, s válaszában 44 értesíti, hogy a kavicsszállítás lassú, a gyorsabbá tétel érdekében a bánya terméskövet szállítson a megrendelő állomásra. Ott viszont a leszállított követ saját embereivel köteles megtöretni. 1928. május 22-én a kőbánya levelet intéz Mohácsra Fehérvári Istvánhoz, s felkéri, hogy keressen Mohácson kavicstörő munkásokat. 40 B. m. L. kkvi.: 151/1928. 41 B. m. L. kvi.: 153/1928. 42 B. m. L. kkvi.: 2/1928. 43 B. m. L. kkvi.: 56/1928. 44 B. m. L. kkvi.: 55/1928.
