Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT KEZDETE 277 A szállítás fejlesztése révén napi 12 db 15 tonnás vagon telne meg, vagyis a termelés napi 120 m

3-re növekedne. így 1 m

3 kő leszállítása jóval olcsóbbá válik, 43 fillér lenne köbméterenként. Üzemvezetési javaslatok :

2i a) Az üzem hivatalossá válásához feltétlenül szükséges a bélyegző. Ezért hangzik el a bélyegző készítésének fontossága. A bélyegzőn az üzem hivatalos neve olvasható: „Horthy Miklós Segélyalapja Komlói Kőbányaüzeme". b) A termelés, az értékesítés, a fejlesztés mindenütt levelezéssel, hivatalos okmányok váltásával jár. Ezért hangzik el az „iktató felfektetésének" gondolata. Ez egyben arról is árulkodik, hogy a Varga-téle bányában ilyen nem volt, vagy ha volt is, azt nem adta át Varga Józseí. Az iktató vezetése a bányamester feladata volt. c) A termelés nyilvántartása „kőtermelési jegyzék" alapján történne. Ezt két példányban kell vezetni, feltüntetve rajta a végzett munka mennyiségét, jellegét, díjazását, levonásokat. Ez a jegyzék tartalmazza a dolgozók névsorát is, ennek az iratnak az alapján történik kéthetente a bérek kifizetése. Ezt a kimutatást is a bányamester volt köteles vezetni, s a béreket is ő fizette ki. d) A munkások ki- és bejelentését a bányamester intézi. e) A kenőolajat, a kovácsszenet stb. a bányamester szerzi be az ellátmányból, s annak számadását neki kell végezni rendszeresen. Az elmondottaknak megfelelően alakul-e valóban az üzem élete? Az eddigi részletesebb tárgyalás feltárta azt a tényalapot, azt a helyzetet, ahonnan az üzem elindult, s tisztázta az új vezetőség célkitűzéseit, azokat melyek a gyakorlat során majd megvalósulnak vagy elsikkadnak. A vezetőség mielőtt a bányát átvette volna, valószínű többször járt a helyszínen, alaposan megnézett mindent, szakértők bevonásával vizsgálta a gazdaságosság kérdéseit, a fejlesztés lehetőségeit. Az ilyen elméleti vizsgálatok azonban gyakran rejtenek buktatókat, olyan akadályokat nem fednek — nem fedhetnek — fel, melyek csak a gyakorlat során kerülnek napvilágra. Természetesen, ezek ellenkezője is adódhat, lendítő erővel is felléphet valami, tisztázni ezt sem lehet. Ilyen előre nem látható eset történt pl. 1928. szeptember 7-én is. A bakócai vasútállomás megszabta egy levélben, hogy naponta hány vagon követ küldhet a kőbánya a bakócai vasútállomásra. Ez a megjelölt mennyiség jóval a kőbánya napi kapacitása alatt volt. így a kitermelt kő értékesítési lehetősége fagyott be nagyrészt.

22 IV. A fejlesztés tényei 1928-ban A) Szállítás A termékek értékesítésének kulcsponti kérdése a szállítás. Az árut a megfelelő időben, megfelelő helyre eljuttatni. Ezért is találkozunk igen jelentős mennyiségű iratban a szállítás kérdésével. Az üzem legfontosabb megoldásra váró feladata a szállítás keresztmetszetének megnövelése volt, az első év központi kérdését adta ez, így érthető is a központba állítása. A termék szállítása a vasútig 500 mm-es ipari vágányokon csillékben történt. A csilléket az üzem pestről a Roesemann és Kühnemann EPP és Fekete Egyesült Gépgyárak RT-től vásárolta. 1928. április 27-én az üzem csilleparkját 36-ra növelendő, megrendel 8 darab új „vasbillenő kocsit", a leírás szerintit, fék nélkül, s 8 darab leírás szerinti fékezhető kocsit. A fék nélküli kocsik ára 430 pengő, a fékezhető csilléké 565.

23 E csillék is automatikus billenésgátlóval voltak felszerelve. A 36 csille tehát megvan, a lovak száma viszont továbbra is kettő. 1928. május 31-ig — a fennmaradt bérjegyzékekből megállapítható, hogy két lóért fizet díjat a bánya. Eztán 1928-ból nem maradt fenn bérjegyzék, s nyoma sincs annak, hogy új lovat állítottak volna munkába. Elképzelhető, hogy nagyobb teher, több csille húzásával pótolták a harmadik lovat. Hogyan folyt a munka a vasútnál, hogyan történt a kő leszállítása a MAV vasútállomási rakodóig? Erre válaszol a „Szolgálati utasítás", mely 1928. április 9-ről maradt fenn.

24 A pécsi központ megküldte Vargának a Szolgálati utasítást két példányban, hogy tanulmányozza, s az alkalmazottakat oktassa ki „szoros alkalmazkodás céljából". A szabályzatból az iparvasútra érvényes biztonsági és fegyelmi előírásokat ismerhetjük meg. Megtudjuk, hogy a kisvasút a Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap tulajdona, felügyelője Varga Józseí bányamester, a többi alkalmazott az ő felügyelete alatt áll. A munkára csak „.. . józan életű, megbízható és ép testalkatú személyeket szabad a pályán alkalmazni .. .". Rövidlátók, nagyothallók és szín vakok nem alkalmazhatóak az iparvasútnál. Ezen általános előírások mellett megismerhetjük a konkrét, helyi vonatkozású előírásokat is. 1. A vasút csak nappal közlekedhet, éjjel elővigyázatossággal lámpával kivilágítva, csak kivételes esetekben. 21 B. m. L. kkvi.: 2/1928. 22 B. m. L. kkvi.: 9/1928. 23 B. m. L. kkvi.: 9/1928. 24 B. m. L. kkvi.: 21/1928.