Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete
276 CSERDI ANDRÁS 58 212 pengő 52 fillér. 16 A későbbi iratok bizonyítják, hogy Varga Józseí az átadott bányánál maradt, őt ott bányamesternek alkalmazták. A felsorolt leltárjegyzékből következtethetünk az adminisztrációs apparátus nagyságára is. Az a tény, hogy a bányában két szék található (fából) s egy íróasztal, erősen behatárolja a munka irányítóinak, szervezőinek számát. Erről olvashatunk egyébként a 2/1928. sz. levélben is. III. Munkaszervezési tervek az átvételkor A kő keskeny nyomtávú vasúton jutott el a MÁV vasútállomás rakodójára. A kőbányától vezet az 500 mm-es kisvasút Anna-aknáig. Ezt a kőbánya építtette ki. Itt csatlakozik a kőszénbánya által épített kisvasúthoz — ezért fizet évi 200 pengő bérleti díjat a kőbánya 17 — s ezen az ipari vasúton fut le a kő a MÁV rakodóig. Húsz csille állt rendelkezésre a szállításhoz, 10 t'ékes, 10 fék nélküli. 18 Ezeket a csilléket a Roesemann és Kühnemann EPP és Fekete Egyesült Gépgyárak RT-től vásárolták. E cégtől a későbbiekben is vásároltak csilléket, így érdemes a csillék leírását megnézni. 19 „... cca 810 liter űrtartalmú, kőszállításra igen erős kivitelben. A kerékpárok szab. Kaufmann-féle kenőhüvelyes kivitelűek, 350 mm átmérővel, elsőrendű acélöntésű kerekekkel, 500 mm nyomtáv részére. Alváz 105 mm-es U-vasból négyszögletes kivitelben, különleges és az ottani (komlói Cs. A.) viszonyoknak megfelelő ütközőkkel, a teknő közepén „T" vasmerevítést alkalmazva. A kocsikat normális rögzítőkészülékkel — eltérően az eddig szállított automatikus teknőrögzítő készüléktől — fogjuk ellátni." A leírás egy későbbi megrendelés kapcsán történt, tehát ennek alapján megállapítható, hogy a meglevő 20 csille automatikus teknőrögzítővel voll ellátva. így a vételár nem 57 787 P, hanem annál 17 P-vel több. A vételár nagy részét Varga kézhez is kapja. A vételárból visszatartanak a kőszénbányával szembeni tartozás miatt : 8 000 P a Roesemann és Kühnemann céggel szembeni tartozás miatt-. 5 350 P a bányabérleti illeték tartozása miatt 560 P Összesen: 13 910 P Varga tartozásaira vagy igazolatlan kifizetéseire kereken 14 000 P-t tart vissza az új gazda, s így kifizet Vargának 44 787 P 16 fillért. 16 B. m. L. kkvi.: 192/1928. E végösszegről, mely jelentősen eltér az előbbitől, semmit sem tudunk, nem tudni, hogy milyen részösszegek alapján állt össze 17 B. m. L. kkvi.: 1/1928. 18 B. m. L. kkvi.: 1/1928. 19 B. m. L. kkvi.: 82/1928. A 20 csillére 2 ló jutott. 20 Egy ló három csillét húz, így hat csille van úton állandóan, 14 pedig rakodás és ürítés alatt. A munkaidő 10 óra, óránként egy ló egy fordulót tud megtenni. A csillék hivatalos űrtartalma 810 liter, de a valóságban jól megrakott csillékre gondolhatunk, amikor megtudjuk, hogy 60 csille 60 köbméter követ tartalmaz. Ez a 60 köbméter tehát a naponta leszállítható mennyiség, melyet a lovak a MÁV állomásra lehúztak. Ez a mennyiség megfelelt 6 darab 15 tonnás vagonnak. Az elmondottak alapján a szállítási kiadások a bánya átvételéig a következően alakultak: 2 ló napi bére 16 P (8 P/ló) 2 fékező díja 8 P (4 P/fő) 2 lóhajtó gyerek bére 5 P (2,50 P/fő) 2 rakodó a MÁV állomáson 8 P (4 P/fő) Az összes szállítási kiadás 37 pengő. Egy köbméter leszállítása 0,61 fillér. II. Munkaszervezési tények az átvételkor A munka átszervezésérc a termelés növelése érdekében szükség volt. Az első tervek szerint a termelés fokozása a munka intenzitásának növelésén alapult, természetesen felhasználva a legszükségesebb technikai megoldásokat is. Szóba került a vágányok áthelyezése úgy, hogy a csillék a saját súlyuknál fogva jussanak le a MÁV rakodóállomásig. A forgalom gyorsabbá tétele érdekében az iparvasúti kitérő megépítését is szorgalmazta az új vezetőség. A csillék számát 36-ra, a lovak számát 3-ra szerették volna növelni. A lovaknak 3 csille helyett 4-et kell majd húzni — így 12 csille van úton egyszerre, 24 töltésre várakozik —, a 3 ló által húzott 12 csille tartalmának ürítésére, vagonba rakására a MÁV töltőállomáson továbbra is 2 napszámos lenne beállítva. A fejlesztési terv fontos pontja a „Macskalyuk" környéki bánya mielőbbi beindítása. Szállítási kihatások : A racionalizálás során a következő bérkalkuláció alakul ki a megnövekedett mennyiségű termékek elszállításához : 3 ló napi bére 8 P/ló 24 P 3 fékező díja 4 P/fő 12 P 3 lóhajtó gyerek 2,50 P/fő 7 P 50 f 2 alsó (MÁV) rakodó 4 P/fő 8 P Összes kiadás: 51 P 50 f 20 B. m. L. kkvi.: 2/1928. A termelésre vonatkozó adatok: kifizetési kalkulációk mind innen származnak.
