Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT KEZDETE 275 4 db sertésól 1 fáskamra, szeneskamra 2 felépített árnyékszék A kovácsműhely felszerelése: 1 db fúró, 1 db üllő, 1 db üllőtuskó, 1 db fúrógép, 1 db satu, 1 db satupad, 1 db ráverőkalapács, 2 db kézikalapács, 2 db nyelesvágó, 1 db kézivágó, 3 db gömbölyű lyukasztó, 1 db harapófogó, 2 db tűzifogó, 1 db reszelő, 1 db patkoló kalapács, 1 db patavágó, 1 db patkoló pad, 1 db patkolóbak, 1 db vasfűrész, 3 db olajozókanna, 1 db olajoskanna, 1 db szénlapát, 1 db tűzpiszkáló, í db szénlocsoló, 1 db üllővágó, 1 db lyuktágító, 1 db bőrző, 3 db 3

/i-es kulcs. A bányaraktár üzemi felszerelése: 10 db 800 liter űrtartalmú görgőscsapágyú billenőcsille, 10 db ugyanilyen fékescsille, 2078 m hosszúságú iparvágány, 45 db sínheveder, 1 db sínmérő, 20 kg sínszeg, 67 db б m-es sín, 2 db betoncső-áteresz, 4 db 4 m-es 20

X20-as tölgyfagerenda, 1 db fiókos íróasztal, 2 db faszék, 4 db 1,5 m hosszú fúró, 2 db csigafúró, 1 db kézifúró, 2 db földtúró, 3 db porhúzó, 5 db feszítővasrúd, 2 db nagy vasék, 3 db sárpucoló, 16 db lapát, 14 db vasvilla, б db vasteknő, 5 db vasgereblye, 3 db villakapa, 7 db lapát, 7 db vermelő, 8 db keresztcsákány, 3 db aláverő, 3 db fokoscsákány, 2 db sima csákány, 3 db nagy törőkalapács, 1 db kézi kis ráverőkalapács, 2 db ritzer kalapács, 1 db vödör, 8 db hegyesacél, 5 db hasítóék, 1 db vizeskanna, 1 db ivóbádog, 1 db 4 m-es mérőléc, 1 db vízmérték, 17 db kavicstörőkalapács, 3 db lakat, 1 db öreg vastűzhely, 2 db tragacs, 8 db kubikos talicska, 1 db létra, 1 db emelőcső, 54 db sínkerítésoszlop, 1 db mentőszekrény — teljesen felszerelve — 195 db gyümölcsfa. A jegyzék elég aprólékos, pontos. Megállapítható a felsorolt eszközökből, hogy kézi fúrással (több féle fúró is volt) mélyítették a robbantáshoz a lyukat a sziklafalba, maximum 4 méteres mélységbe. A robbantás után a nagyobb köveket feszítőrudakkal fordították megfelelő helyzetbe, s ékek, kalapácsok, feszítővasak segítségével darabolták. A falon maradó nagyobb darabokat feszítővassal gurították le, csákánnyal termelték ki a meglazult réteget. 17 kavicstörő kalapács árulkodik a kavicstörők maximális létszámáról, de bizonyára tartalékkalapács is volt, így ennél kevesebben törték a kavicsot. A kaviccsá tört követ lapátolták, rakták csillékbe, vagy talicskába és azon tolták el a csillékig. A kovácsműhely felszereltsége bizonyítja, hogy a szerszámok gyorsan mentek tönkre, gyakran kellett javítani őket. A nyeles szerszámoknál az irat mindig külön hangsúlyozza a nyél meglétét. Ez érthető, hiszen a nyél gyakran törik, s nélküle a szerszám sem használható. A szerszámok jegyzékéből megtudjuk azt is, hogy a csillék vontatása lóval történt, s a lovakat a kőbánya kovácsműhelyében patkolták. A munka gyakran járhatott sérülésekkel is, ezt jelzi annak hangsúlyozása, hogy a mentőláda teljesen felszerelve került átadásra. A felsorolt dolgok a 661, 662, 663. sz. helyrajzi ingatlanokon voltak, így az ingatlanok is átmentek a segélyalap tulajdonába. A felsorolt tárgyakon kívül átadta még Varga a 3747/1927. sz. telepengedélyt, a telektulajdonosoknak kifizetett 1927. évi bérleti díj nyugtáját 400 pengőről, a kőszénbánya hivatal keskenyvágányú vasútjának 1928. I. negyedévi bérleti díjának befizetését igazoló 50 pengőről szóló nyugtát. Átadásra került a felsorolt épületek házadómentességére vonatkozó okirat — az épületek 1957. november 15-ig adómentesek a papír szerint —, a budapesti munkásbiztosító intézet részéről V. 634./X. Pes. sz. 369 pengőről szóló balesetbiztosítási járadék fizetési meghagyása, valamint 3 db helyszínrajz. (A helyszínrajzok egyike sem került elő az iratok közül.) Az adásvétel lebonyolításánál jelen volt: Bognár Gyula vármegyei tb. főjegyző, a segélyalap részéről Újhelyi Szilárd, a m. kir. államépítészeti hivatal főmérnöke, és Varga Józseí komlói lakos. Az iratokat Varga és Bognár írták alá. Az új bánya átvette a kitermelt kőmennyiséget, valamint a folyó megrendeléseket. A bánya vételára 58 787 pengő 16 fillér

15 vagy 15 B. m. L. kkvi. : 3/1928. A vételár részletezése, melyből az említett végösszeg adódik, a következő: Megilleti Vargát a bányáért: 54 000 P Ennek kamatai 3 240 P Az átvételi jegyzőkönyv szerinti: 1547 P 16 f 58 787 P 16 f Az 54 000 P a bánya felszereléséért, szerszámokért stb. jár. Ennek részletezése a B. m. L. kkvi. 20/1928. sz. iratában olvasható. Érdekes viszont az „átvételi jegyzőkönyv szerint" címszó után szereplő tétel. A jegyzőkönyv (B. m. L. kkvi.: 1/1928.) részletezi ezt az összeget. 120 m

3 kavics 480 P 340 m

3 terméskő 1 120 P 200 db fej kő díjtalan — Összesen : 1 600 P Fizetendő még: bányabér különbözet címén: 66 P 66 f 1 666 P 66 f A jegyzőkönyv szerint ebből levonandó az I. negyedévi baleseti járulék: 92 P 50 f Kifizetésre kerül: 1574 P 16 f A 3/1928. n. iratban, melyben a bánya vételárát tisztázzák, ezt a tételt elírták tehát, a 7-est és a 4-est felcserélték. Ez az elírás 17 P különbözetet eredményez.