Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920

BANKJEGYEINK BÉLYEGZÉSEI 1918—20. 259 III. SHS megszállási övezet Mint a bevezetőben már említettük, hogy az SHS királyság a megszállt területeken is kétszeri hivatalos bélyegzéssel oldotta meg a bankjegyek megjelölését. Ennek ellenére ismeretes PÉCS BA­RANYA KÖZTÁRSASÁG szövegű gumibélyegző­vel ellátott bankjegysorozat. Ezeknek keletkezése független a bankjegyek nosztrifikálásától. Kizáró­lag szeparatista akcióként propaganda céllal ké­szültek. Az SHS megszállás alatt levő Pécs és környé­két 1920. június 4-én a trianoni döntés meghagyta Magyarországnak. A kommunista vezetésű szerb fennhatóságot igénylő munkásság és polgárság egy proklamációban követelte az SHS állam és a kis­antant védnöksége alá helyezett BARANYA-BAJAI SZERB—MAGYAR KÖZTÁRSASÁG megalakulá­sát, hogy megmeneküljön Horthy hadának gyilkos kegyetlenkedéseitől/ 17 A napokon keresztül tartó tüntetéseken, gyűlé­seken nyilatkoztak, szervezkedtek. A plakátok, röpiratok mellett felhasználták a lakosság kezén forgó papírpénzt, mint a propaganda leghatásosab­ban, leggyorsabban terjedő eszközét. A felülnyomás 65X16 mm-es kétsoros alakban gumibetűk szedésével alakított bélyegzőt használ­tak (84. ábra). A primitívségének magyarázata a cél érdekében egy eszme terjesztésének azonnali végrehajtása. így kerültek válogatás nélkül az OMB valamennyi bankjegyei mellett a tanácsköz­társasági 1, 2, 25 és 200 koronások is felhaszná­lásra. Évtizedekig tartó keresés után, mint nagy ritkaságok kerültek elő a közelmúltban Bécsben, az OMB likvidációs anyagából. IV. Magyarország nem hivatalos bélyegzései Az 1920. március 28. és április 21-e közötti nosztrifikációs bélyegzések előtt végrehajtottak né­hány provinciális jellegű bankjegymegjelölést. Ezek a helyi forgalomban való megkülönböztetés cél­zatú jelölések csak a szükségletnek megfelelő, el­enyésző mennyiségben keletkeztek. Ezért ritkák. 1. A proletárdiktatúra alatt az Ipoly—Kassa frontvonalán a Vörös Hadsereg III. hadteste egy 35 mm 0 kör bélyegző vei jelölte meg a fehérhátú bankjegyeket. A Hadügyi Népbiztosság pénzkeze­lési osztálya a visszafoglalt cseh intervenciós terü­leten használta a csehszlovák bélyegzések ellen­súlyozására (85. ábra). 2. A Tanácsköztársaság után az ellenforradalmi kormány az OMB intézkedésére az i /c,-ve devalvált 25 és 200 koronás tanácsköztársasági kiadású 47 M. Tanácsközt. Pécs-Baranyai Eml.-könyv, p. 266. — Válogatott dokum. a baranyai-pécsi munkásmoz­galom tört. II. p. 78. .,: bankjegyeket fokozatosan bevonta. A lakosság szá­mára könnyebb felismerés céljából eme devalvált pénzjegyeket magánosok, egyes pénzintézetek kézi, vagy gumibélyegzős devalvált értékkel jelölték (86—88. ábrák). Ismerünk azonban olyan pél­dányt is, amelyen az OMB kiadás teljes névérté­két is feltüntették 48 (89. ábra). 3. Egy elszigetelt jellegű intézkedés ismeretes, amikor az ország pénzügyi vérkeringéséből kizárt, internált népes csoport részére vált szükségessé a pénzjegyek ilyen célzatú megjelölése. Az 1908—1911-ben létesült 2260 ember és 1000 ló befogadására alkalmas Hajmáskér katonai tü­zérségi lőtér 5200 kt. holdján a „m. kir. belügy­minisztérium 91.393/1919. sz. rendelete alapján az állam és társadalom rendjére veszélyes elemeket" a proletárdiktatúra bukása után erre a területre internálták. 49 Mintegy 30 000 embert zsúfoltak ösz­sze a belügyi szervek. A bolsevizmus újbóli kitö­résétől félő ellenforradalmi karhatalom izolálta a „számára gyanús elemeket". A tábor területén is forgalomban levő fehérpénzek közül a devalváltak hátlapjára a tábori csendőrség rányomta „HAJ­MÁSKÉRI LŐTÉR PARANCSNOKSÁG GAZDA­SÁGI HIVATALA" kerek 35 mm 0, lila színű bélyegzőjét, amelyet a 200 és 25 K-ás címletei szerint kiegészített „40", illetve „5" korona érték­ben kiadva" ugyancsak gumibélyegzős szöveggel (92. ábra). A devalvált bankjegyek példányai csak a tábor területén voltak forgalomban. 4. A nem hivatalos, de helyi katonai hatóság ál­tali lebélyegzésnek kirívó példája ismerhető fel a trianoni békeszerződésben visszacsatolt, korábban az intervenciós SHS megszállás alatt és bélyegzése­ken keresztül ment — visszamaradt OMB bank­jegyén: A Cs. Kir. 1. sz. gyalogezred parancsnok­ságának lebélyegzése (90. ábra). 5. Végül ez ideig 1 példányban ismeretes a ko­ronás magyar címert övező MAGYARORSZÁG köriratú fekete, 35 mm 0 gumibélyegzés, ame­lyet valószínűleg a magyar pénzügyminisztérium házi használattal alkalmazott egy OMB 2 koronás német szövegének közepén (91. ábra). Szabálytalan bélyegzések és hamisítások A bankjegybélyegzéseket törvényerejű rendelke­zések szabályozták. A bélyegző alakján kívül sza­bályozták a pénzjegy magyar vagy német nyelvű oldal használatát, a lebélyegzendő emisszió kijelö­lését. Mindaz, ami eltérő a hivatalos jelöléshasz­nálattól, az szabálytalannak minősítendő. Legtöbb ilyen kivétel a bankjegyek szelekcióján keletke­zett, így kerülhetett sor a forgalomban volt „kék­48 Kupa Mihály gyűjtése és adatközlése. 49 Typographia, 1919. XII. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom