Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései 1918–1920
BANKJEGYEINK BÉLYEGZÉSEI 1918—20. 257 A felülbélyegzést végző szegedi pénzintézetekről és az ismert bélyegzőtípusokról kimutatás: A felülbélyegzést végző intézmény A bélyegző nedves száraz Méret Ábra Felkért pénzintézetek : Müller és Tsa Bank és váltóüzlet May R. Miksa Bankcég Neu Ernő Bankcég Szegedi Alföldi Takarékpénztár Szegedi Általános Hitelbank Szegedi Bank-Egyesület R. T. 1906. Szeged Csongrádi Takarékpénztár Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 1887 Szegedi Kézműves Bank Szegedi Népbank Szegedi Kölcsönös Segítő Egyesület Szeged Központi Bank Szegedi OMB Fiókja Hivatalból utasított intézmények: Algyő Község Elöljárósága Magyar Kir. Államvasutak Magyar Kir. Állampénztár Szegeden Szegedi Pénzügyminisztérium Szegedi Posta- és Távíróhivatal Szeged Szab. Kir. Város Polgármestere Szeged Szab. Kir. Város Tanácsa + I+ + + + + + 30 0 mm 40 0 mm 20 0 mm 58X15 mm 17 0 mm 24 0 mm 26 0 mm 60X34 mm 56X32 mm 56X32 mm 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 Mivel az ellenforradalmi kormány megmaradt irattárában a pénzmegjelölésre felkért valamennyi szegedi intézmény jegyzéke megtalálható, ezért közöltük az eddig ismeretlen bélyegző intézmények címeit is. Feltételezhető, hogy még kiegészülhet a lappangó nedves és szárazbélyegző típus előbukkanásával. II. Román megszállási övezet A román királyi hadsereg megszállása alá eső területek felülbélyegzése célját egy nagyszebeni hivatalos lapban megjelent rendeletből értelmezhetjük." 43 A felülbélyegzés okául azt jelölte, „hogy megszilárdítható legyen a román királysággal egyesült területeken levő korcnabankjegyek ázsiója, továbbá a régi típusú koronák új mennyiségei be ne hatoljanak". Felülbélyegzésre kerültek mindazok a bankjegyek, amelyek a volt Monarchia területén forogtak és más utólagos jelölés nélküliek. Kimaradt a fehérpénz s ennek okát el nem fogadhatóan magyarázza: „... mert az OMB nem ismerte el s ezeknek Erdélyben nem volt forgalmi ereje". 4/5 Valójában az OMB elismerte saját kiadásait és beváltotta. Erdélyben számtalan fehérpénzt láttak el provinciális bélyegzővel. A román hatóságok a megszállt területek gazdasági-kereskedelmi centrumaiban végezték el a bélyegzést. Északon Máramarosszigettől Marosvásár43 Vásárhelyi Friss Újság, 1919. VI. 7. Vi Costin p. 272. helyig, majd Aradtól a Dunáig számtalan helység bélyegzőjével találkozunk a fehérpénzek hátlapján. A francia hadtestparancsnokság 1919 augusztusában az addig általa ellenőrzött területet a román hadsereg igazgatása alá helyezte. Ez volt a Maros folyótól délre terjedő szakasz. Ekkor szállták meg Temesvárt, 45 Lúgost és környékét. A két helység Általános Hitelbank Fiókja, Takarék- és Hitelintézet szövegű gumibélyegzése ekkor került a fehérpénzekre. Amíg tehát a temesvári június 10-i gépi nyomású bélyegzővel ellátott bankjegyek még a francia fennhatóság alatt keletkeztek, addig a gumibélyegzős jelölések már a román katonai igazgatás termékei. E provinciális bélyegzések között a hajdúsági terület központja: Debrecen vezet számtalan pénzintézet és néhány közintézet cégjeles pénzmegjelöléssel. Ez utóbbiak azért kaptak erre felhatalmazást, mert a pénzintézetek felülbélyegzési munkája zsúfolódott. A vidéki jelölésű bankjegyeket szórványosan újra ellátták Debrecen város szárazbélyegzőjével, így egy bankjegyen előfordul 2—3 bélyegzés is. 46 A román katonai megszálló csapat kétféle román szövegű körbélyegzőt is használt, amelyek a válogatás nélküli fehérpénzek szöveges oldalára kerültek. Mivel az anyaországban rendeletileg kiküszöbölték a fehérpénzek megjelölését, nyilvánvaló, hogy a megszállás területén keletkeztek. 45 OL Z 1. OMB Bp.-i főint. Temesvári Takarékp. jelentése, 1919—440—5. 46 Ambrus 1977. s. a.
